Rakétavető lehet az erdőben bujkáló szélsőjobboldali belga katonánál, aki megfenyegette az ország legismertebb virológusát
2021 május 19., 08:59
Járványszkeptikus Rambo a flamand vadonban
- Több mint tíz napja nincs meg Jürgen Conings.
- A belga katona azután kezdett el menekülni, hogy a hatóságok megpróbálták felelősségre vonni, amiért halálosan megfenyegette az ország legismertebb járványügyi szakértőjét.
- A szélsőjobboldali és konteó-körökben népszerű, állig felfegyverzett, pont ilyen akciókra kiképzett Coningset hiába keresi egy komplett ország, még a nyomára sem sikerült bukkanni.
Május 17-e óta menekül a belga hatóságok elől Jürgen Conings tizedes, az ország légierejének különlegesen képzett katonája. Conings aznap magához vett egy rakás fegyvert egy laktanya fegyverraktárából, írt három búcsúlevelet a szeretteinek és a nyilvánosságnak, majd eltűnt.
Az egyik levélben a 46 éves Conings többek közt ezt írta:
„Nem tudok tovább élni azon emberek hazugságaival, akik eldönthetik, hogyan éljünk. Az úgynevezett politikai elit és most már a virológusok dönthetik el, hogy ti és én hogyan éljünk. Gyűlöletet és elkeseredést szítanak, a helyzet rosszabb, mint korábban. És senki sem lázad. Ha kinyitod a szád, megbüntetnek”.
A drámai hangú levél előzménye az volt, hogy Conings megfenyegette az ország legismertebb virológusát, a belga járványvédekezést vezető Marc van Ranstot. A katona már korábban is több kirohanást is intézett a nyilvánosságban sokat szereplő, balos politikai nézeteiről is ismert van Ranst ellen, most viszont már azt is tudjuk, hogy Conings 17-én több órán a virológus otthona közelében tartózkodott.
Van Ranstot és családját a belga hatóságok azonnal biztonságos helyre rejtették, majd megkezdték a hajtóvadászatot Conings ellen. Ennek sikerét azonban nagyban nehezíti, hogy Belgiumban kevesen élnek, akik profibban tudnak elbújni nála.
Conings a légierőnél mesterlövészeket képzett ki, korábban a belga különleges erők tagjaként több külföldi békefenntartó misszióban is részt vett, a volt Jugoszláviától kezdve Irakon át Afganisztánig. Ahogy az ilyen katonákat, őt is kiképezték arra, hogy hosszú időre el tudjon bújni esetleges üldözői elől.
A rendőrség gyanúja szerint Conings több lőfegyver mellett még egy rakétavetőt is magához vett szökése előtt a laktanya fegyverraktárából, így fokozottan veszélyes lehet, miközben megtalálni is nagyon nehéz. Hogy mennyire, azt az utóbbi 10 nap teljesen sikertelen belga embervadászata bizonyítja a legjobban.
Conings még 18-án szülei sírján hagyta katonai kitüntetéseit, autóját pedig leparkolta a meglehetősen sűrűn lakott Belgium egyik kietlen részén, a holland határ melletti Hoge Kempen nemzeti park közelében. Egyes hírek szerint a hátrahagyott autót Conings időzített bombává alakította, de ezzel kapcsolatban még nem mondtak véglegeset a szakértők.
Miután a hatóságok megtalálták Conings autóját, öt napra lezárták a 120 négyzetkilométeres nemzeti parkot, és megkezdték annak átfésülését. Rendőrök, katonák, nyomkereső kutyák, páncélozott járművek, aknakareső felszerelés, holland, francia, német és luxemburgi elitalakulatok segítették a kutatást, de nem bukkantak Conings nyomára. Egy sátrat ugyan találtak, amiről egy ideig azt hitték, hogy a menekülő katona táborhelye lehetett, de mára ezt az elméletet is elvetették.
Május 24-én Annelies Verlinden belga belügyminiszter bejelentette, hogy nem tudják, hol van Conings. Ekkor derült ki az is, hogy a nyomozók szerint a nemzeti parkban hátrahagyott nyomokat Conings talán direkt helyezte ki, hogy így vezesse félre az utána kutatókat. A hatóságok azt a lehetőséget is felvetették, hogy a katona még a köddé válása előtt megszervezte a menekülését, és talán ismerőseinél húzta meg magát.
27-én viszont ismét 400 rendőr és katona szállta meg a Hoge Kempen nemzeti parkot, aminek egy kisebb darabját újra lezárták a nagyközönség elől. A belga főügyészség bejelentette, hogy szerintük semmi jele nincs annak, hogy Conings ne lenne életben, és szemben a korábbi „általános” keresőakcióval, a nemzeti parkban indított újabb expedíció már „célirányos”.
Mivel Coningsot nem találják, a belga társadalomnak és hatóságoknak bőven van idejük azzal foglalkozni, hogy az időközben terrorizmussal, gyilkossági kísérlettel és illegális fegyvertartással megvádolt katona hogy jutott ide. Illetve Belgium hogy jutott oda, hogy ilyen katonái legyenek.
Ahogy a média figyelme Coningsra irányult, úgy derültek ki egyre sötétebb dolgok a katona múltjából. Miután 2020-ban kétszer is megfenyegette a virológus van Ranstot, neve felkerült arra a belga listára, ahol a társadalomra potenciálisan veszélyes szélsőséges muszlim, szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali bajkeverőket gyűjtik.
A katonatársai előtt közismerten szélsőjobboldali nézeteket valló Conings azonban ennek ellenére nemcsak maradhatott a seregben, de továbbra is hozzáférése volt a legkülönbözőbb fegyverekhez. Conings eltűnése óta az ország hadügyminisztere is különleges védelmet kapott, Alexander De Croo pedig arról beszélt, hogy
„az a kérdés, hogy miként férhetett hozzá ilyen fegyverekhez egy olyan katona, aki rajta van egy biztonsági kockázatokat nyilvántartó listán mint szélsőséges nézeteket valló ember, és aki már korábban is fenyegetőzött”.
A belga sajtó márciusban megírta, hogy a katonai elhárítás a hadsereg körülbelül 30 tagját tartja megfigyelés alatt szélsőjobboldali nézeteik miatt, de akkor a honvédelmi miniszter szóvivője arról beszélt, hogy ezek az emberek csak „,minimálisan” veszélyesek.
A belga hadsereg főparancsnoka most kénytelen volt elismerni, hogy hibát követtek el azzal, hogy Coningsnak fegyverraktárakhoz volt hozzáférése, miközben gyakorlatilag potenciális terroristaként tartották számon. Azt is hozzátette, hogy Conings
„nem ellenálló, nem hős és nem áldozat”.
Hiába azonban az ilyen kijelentések, Coningsnak azonnal komoly rajongótábora lett, amiben járványszkeptikus összeesküvéselmélet-hívők és szélsőjobboldaliak egyaránt megtalálhatóak. A május 20-án indított „Együtt Jürgenért” Facebook-csoportnak már több mint 45 000 tagja volt, amikor a Facebook öt nappal később lekapcsolta azzal az indoklással, hogy az a terrorizmust támogatta.
Conings azonban olyan népszerű lett, hogy az online aktivizmus a való világba is átszivárgott. A Hoge Kempen nemzeti park közelében több, néhány száz résztvevős szimpátiatüntetésre is sor került a bujkáló katona mellett.
Van Ranst közben a Vlaams Belang flamand szélsőjobboldali pártot vádolta meg azzal, hogy „a virológusok ellen hangolja a közvéleményt”. Viszont az is kiderült, hogy van Ranst néhány napja belépett Conings támogatóinak chatszobájába a Telegramon, és szándékosan provokálni kezdte a katona támogatóit olyan üzenetekkel, hogy „sok a helyesírási hiba! De mit is várhat az ember a terrorizmus támogatóitól”.
Van Ranst megnyilvánulásai minden bizonnyal csak olajat jelentenek a tűzre. De ez még a kisebbik baj ahhoz képest, hogy Conings továbbra sincs meg. Frédéric Van Leeuw belga ügyész a tévében üzent a bujkáló katonának, hogy vegye fel a kapcsolatot valakivel, akiben megbízik, hogy aztán békésen feladhassa magát. Ennek azonban továbbra sincs semmi jele, és a szélsőjobboldali és járványtagadó körökben mostanra valóságos népmesei hőssé lett Conings abban is bízhat, hogy ha segítséget kér a bujkáláshoz, a hatóságok kijátszásához, sok belga lesz, aki készségesen segít neki.