Veszélyes vegyszert vetnének be az ausztrál egérhordák ellen, pedig a kígyókra is lehet számítani
Évtizedek óta nem látott mértékben szaporodtak túl az egerek és a patkányok Ausztrália keleti részén. A helyzet olyan súlyos, hogy a jelenséget egérpestisnek is nevezik. 2020-ban annyi eső esett a korábban aszálytól szenvedő Új-Dél-Walesben, mint az azt megelőző két évben összesen. Ez rekordtermést eredményezett, ami kedvezett a rágcsálók elszaporodásának is. A dugig tömött gabonatároló silókban az egerek megtalálták a számításukat, és őrületes szaporodásba kezdtek. Utódjaiknak pedig enni kell, úgyhogy félő, hogy a tél közeledtével a részben a tenyészállatok élelmezésére szánt gabonából lassan nem marad semmi.
(Figyelem! Aki undorodik a rágcsálótömegek látványától, óvatosan görgessen lefelé ebben a cikkben, és a videókat inkább ne indítsa el.)
Amikor azt mondjuk, túl sok az egér, nem csak arra kell gondolni, hogy gondokat okoznak a mezőgazdaságban, hanem arra is, hogy az emberek nem tudnak rendesen aludni az otthonaikban, mert ha nem teszik az ágylábakat vizes tálkákba, arra ébrednek, hogy egerek csipkedik a végtagjaikat. A helyzet óriási gazdasági károkat okoz, emellett népegészségügyi kockázatot is rejt magában.
Bizonyos településeken, ahol tényleg nagyon elszabadult már a pokol, a helyiek arról számoltak be, hogy egerek potyognak a háztetőkről.
Az ausztrál nemzeti tudományos ügynökség, a CSIRO meghatározása szerint akkor beszélhetünk ún. egérpestisről, ha egy hektárnyi területre legalább 800-1000 egér jut. A CSIRO kutatója, Steve Henry szerint azonban túl vannak már azon, hogy számolgatni tudjanak, az olyan lenne, mintha valaki megpróbálná megszámolni a csillagokat az égen.
Az egerek most sajnos felfalnak mindent, amit a silókban találnak, amit meg nem esznek meg, azt az ürülékükkel teszik tönkre. Az, hogy gondok lesznek, már március közepén látszott, a farmerek pedig már áprilisban arra figyelmeztettek, hogy ha a hatóságok nem tesznek valamit, a kár értéke dollárszázmilliókban lesz mérhető.
Azonban nemcsak a termésben tesznek kárt a rágcsálók: több szállodát be kellett zárni, mert egyszerűen képtelenek voltak megszabadulni az egerektől, de volt, hogy kórházi ágyban fekvő betegeket haraptak meg a rágcsálók.
Az új-dél-walesi mezőgazdasági miniszter, Adam Marshall bejelentette, az egerek ellen vívott harc részeként ingyen bocsátanak a farmerek rendelkezésére nagy hatékonyságú, ám veszélyes rágcsálóirtószereket. A terv szerint bromadiolonnal, egy második generációs antikoagulánssal (véralvadásgátlóval) látják el a gazdákat, amint erre a hatóságok erre engedélyt adnak.
Sok tudós azonban attól tart, a bromadiolon több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. A szer a talajban, a vízben és a rovarokban is felhalmozódhat (bioakkumuláció), így a gazdák akaratlanul is megmérgezhetik a termést. Veszélybe kerülnek a madarak is, melyek a rágcsálókkal táplálkoznak.
Tényleg ellepik a nagyvárosokat is?
A rágcsálóinvázió nem hangzik túl jól, és ahogy terjednek az interneten a meglehetősen riasztó képet festő felvételek az egérhordákról, a nagyvárosokban élők attól kezdtek félni, a gabonaszállító teherautók behurcolják az állatokat hozzájuk is. Az elmúlt napokban „közepes egértevékenységet” figyeltek meg Sydney néhány lakóövezetében, a lakosok bizonyítékként fotókat tettek közzé egérürülékről és megrágcsált dolgokról egy kimondottan ilyen jelenségek jelentésére létrehozott oldalon, a Mouse Alerten.
Azonban a CSIRO kutatója, Steve Henry igyekszik lehűteni a kedélyeket. Állítja, teljesen irreális forgatókönyv, hogy rágcsálóhadak ostromolják meg a városokat. Az egerek nem úgy mozognak, mint mondjuk a sáskák, nem úgy kell elképzelni, hogy hullámokban lepnek el területeket.
„Csupán 13 grammot nyomnak, és nagyon pici lábaik vannak. A mozgás számukra nagyon kockázatos tevékenység, mert közben kiteszik magukat a ragadozóknak. Csak akkor mozgolódnak, ha kifogynak az élelemből, és csak addig mozognak, amíg elérnek a következő élelemforrásig”
- mondta a Guardiannek Henry.
Azt a feltételezést, hogy az egerek meg fogják rohanni Sydney-t, nonszensznek nevezte. Szerinte az, hogy most kicsit a városokban is elszaporodtak, csupán annak az eredménye, hogy jók voltak a feltételek a szaporodásukhoz. De a nagyvárosokban nincs annyi élelem, mint vidéken, így számukra nem ideális környezet. “Lehet, hogy most a normálisnál kicsit több az egér Sydney-ben, és egyszerre lehet akár négy-öt-hat is belőlük egy házban, de nem 30, 40 vagy 50, mint most vidéken.
Jönnek a kígyók
Ha ez a félelem nem is valós, marad még aggódni való azon kívül is, hogy a rágcsálók felfalnak mindent, vagy hogy az ellenük használt vegyszer végül az embereket betegíti meg. Az egerek túlszaporodása ugyanis magával hozhatja a kígyók számának növekedését is.
Az Australian National University kutatója, Gavin Smith azt mondta, ezen pont nem aggódni kellene, ugyanis igazából inkább a kígyókban kéne bízni, hiszen azok az egerek természetes ellenségei. Úgy véli, a kígyók sokkal hatékonyabban lesznek képesek véget vetni az egérpestisnek, mint bármilyen irtószer. „A keleti barna kígyó elegendő mennyiségű egeret és patkányt tud elfogyasztani hetente, így hatással van arra is, hogy milyen gyorsan szaporodnak” - mondta Smith. „Ez a kedvenc ételük”.