Az emberek elől költözhetett a hegyekbe a világ egyetlen alpesi papagájfaja
Új-Zélandon él a világ egyetlen alpesi papagájfaja, a veszélyeztetettnek számító kea, és egy friss kutatás szerint a faj egykoron a sziget számos más helyén is jelen volt, és csak később húzódott vissza a hegyvidéki területekre, írja a Guardian.
A kutatókat régóta foglalkoztatta a kérdés, hogy miért pont itt jelent meg egy alpesi papagájfaj, és a Molecular Ecology című szaklapban megjelent tanulmány szerint az egyik lehetséges magyarázat, hogy a keák az emberek elől menekültek a hegyekbe.
Becslések szerint mindössze pár ezer példány él már csak vadon a nagyra növő papagájfajból, és szakértők aggódnak amiatt, hogy az alpesi környezethez szokott madárfajt érzékenyen érintheti, ha a klímaváltozás következtében átalakul majd a környezete. A világ számos pontján megfigyelték, hogy hogyan válnak veszélyeztetetté fajok, melyek a hegyvidéki környezethez alkalmazkodtak korábban. Európai kutatók például azt találták, hogy az olasz Alpok élővilágának 22 százalékát fenyegetheti kihalás a gleccserek visszaszorulása miatt.
A most megjelent tanulmányban az Otago Egyetem kutatói a kea DNS-ét vetették össze egy rokonfajával, az erdőben élő kākāéval, és nem találták genetikai nyomát az élőhelykülönbségnek, így arra jutottak, hogy egykor a kea lehetett jelen mindenhol, csak később elköltözött. Feltételezésük szerint épp az ember terjeszkedése elől.
A kutatást vezető Michael Knapp elmondta, hogy semmi nincs a keák fiziológiai felépítésében, ami gátolná őket abban, hogy alacsonyabb fekvésű vidéken éljenek, simán élhetnének a tengerszinten is. Elmondta azt is, hogy a feltételezésük, mely szerint a keák az emberek elől költöztek a hegyekbe, még mindig spekulatív, és nincs elég információjuk ahhoz, hogy oksági kapcsolatot állítsanak fel a két tényező között, ugyanakkor mivel a madarak számára minden rendelkezésre állna, hogy a lejjebb fekvő részeken éljenek, és mégsem teszik ezt, érdemes megnézni, milyen nagyobb különbségek vannak a két terület között. És az egyik döntő különbség az emberek jelenléte, például a nagy léptékű mezőgazdasági terjeszkedés.
A kifejezetten intelligens madarak a hegyekben is kerültek már konfliktusokba az emberekkel, ismertek arról, hogy hol a hegyekbe látogató emberek kocsijait támadják meg, hol turisták táskáira utaznak rá. A gazdálkodók között is rossz hírük van, mert régen előfordult, hogy birkákra támadtak. Emiatt több mint száz éven át jutalmat kapott mindenki, aki megölt egy keát. A vérdíjat csak 1970-ben törölték el, és becslések szerint a megelőző száz évben mintegy 100 ezer madarat ölthettek meg emiatt. Ma mintegy 3000-7000 példány élhet a veszélyeztetettnek nyilvánított fajból.