Némi öröm a járványürömben: másfél év közösségi távolságtartás kicsinálhatott néhány influenzaváltozatot

június 3., csütörtök 12:20

Váratlan kedvező mellékhatása lehet a koronavírus-világjárványnak egy másik, az emberiségen évente végigsöprő fertőző betegség megelőzésére. A Stat News fertőző betegségekkel foglalkozó szaktudósítója, Helen Branswell legfrissebb riportja szerint a járvány megfékezésére hozott megelőző intézkedések, a maszkviselés és a közösségi távolságtartás a közeljövőben megkönnyítheti az influenza elleni védekezést.

A H3N2 3D-modellje a felszínét borító, narancssárgára színezett hemagglutinin- és zöldre színezett neuroaminidáz glükofehérje-tüskékkel. A hemagglutinin-tüskék révén csatlakozik a vírus az emberek légúti sejtjeihez, a neuroaminidáz pedig az újonnan termelt vírusrészecskék kibocsátásában játszik szerepet. Illusztráció: Kateryna Kon/Science Photo Library via AFP

Ennek megértéséhez muszáj tömören áttekintenünk az influenzavírusok amúgy nagyon is összetett és bonyolult világát:

  • az influenzavírusok két nagy családja, az A és a B az, ami embereket is megfertőzhet.
  • Az A vírusoknak jelenleg két altípusa, a H1N1 és a H3N2 képes emberek között is terjedni.
  • Ezek közül a H3N2 altípus a változatosabb.
  • Az influenza B vírusoknak nincsenek altípusai, ám van két vérvonala: a B/Victoria és a B/Yamagata.

Az influenzaszezon közeledtével ebből a négyesből keverik ki az adott szezonra használni tervezett védőoltást, a rendelkezésre álló információk alapján megtippelve, hogy az adott szezonban mely változatok okozhatnak járványt. Az elmúlt években már a B vírus mindkét vérvonalából, illetve a H1N1 és a H3N2 egy-egy típusából keverték ki a védőoltásokat, ezek az ún. négyértékű (quadrivalent) védőoltások.

Nem mindig tippeltek jól az influenzalottón

Igen ám, de mint Branswell írja, a koronavírus-járványt megelőző években, egészen pontosan 2012 óta aggasztó jelenségre figyeltek fel a tudósok. A koronavírussal szemben gyors tempóban, folyamatosan evolválódó influenzavírusok közül a H3N2 altípusnál bizarr evolúciót figyeltek meg. "Mintha összeveszett volna a család. A vírusok klikkekre - virológus-zsargonban kládokra - szakadtak, és évről évre egyre inkább eltávolodtak egymástól". Ennek komoly gyakorlati következménye volt, hogy az influenzaszezon közeledtével egyre nehezebb volt megtippelni, hogy a H3N2 melyik kládját kéne felhasználni a védőoltásokhoz. A 2017-18-as szezonban, amikor nem sikerült eltalálni a H3N2 megfelelő kládját, az USA-ban beoltottak háromnegyedét nem védte meg a vakcina a fertőzéstől.

Tavaly viszont a koronavírus-járvány megelőzésére hozott szigorú intézkedések, az iskolabezárások, utazási korlátozások, de főleg a maszkviselés és a közösségi távolságtartás miatt elmaradt az influenzajárvány. Ez pedig a jelek szerint eltüntetett pár problémás kládot. Branswell két ilyet emel ki cikkében: az influenza B/Yamagata ágát, illetve a H3N2 3c3.A kóddal jelölt kládját. Trevor Bedford, a seattle-i Fred Huchinson Rákkutató Központ komputációs biológusa szerint egyiket se látták már több mint egy éve. Mi több, az influenzavírus evolúcióját nyomon követő nemzetközi adatbázisba 2020 márciusában töltöttek fel utoljára B/Yamagat vagy 3c3.A mintát.

Branswell szerint amennyiben az influenzavírusok globális készlete ily mértékben elszegényedett, az nagyban megkönnyítheti annak eldöntését, hogy egy adott év két influenzaszezonjában (az északi és a déli féltekén az időjárásnak megfelelően eltérő időszakban van influenzaszezon) milyen vírusok mixéből állítsák elő a védőoltást.

Azt egyelőre egyetlen, Bransweelnek nyilatkozó szakértő se merte száz százalék magabiztossággal kijelenteni, hogy ez a két vírusvariáns végleg eltűnt volna a Föld színéről. "Szerintem elég jó esély van rá, hogy eltűnt, de a világ nagy hely" - mondta a már idézett Bedford. A manhattani Mount Sinai School of Medicin influenzaszakértője, Florian Krammer is hasonlóan óvatos volt. "Csak mert senki sem látta, még nem jelenti, hogy teljesen eltűnt, nem? De persze lehet".

Könnyebbé válhat a dolguk

Már önmagában a B/Yamagata eltűnése nagyban könnyítené a folyamatot, mert a négyértékű védőoltások helyett újra, mint régen, elég volna háromértékűeket gyártani. A 3c3.A klád eltűnése pedig könnyítené a megfelelő H3N2 vírus kiválasztását.

A nagy kérdés most az, hogy valóban eltűnt-e a B/Yamagata és a 3c3.A. Az biztos, hogy a koronavírus-járvány megelőzésére tett intézkedések drasztikusan csökkentették a többi légúti fertőzéssel terjedő vírus terjedését. Mint Branswell írta, egy normál évben az influenzavírus genetikai változásait követő adatbázisba kb. húszezer mintát töltenek föl. Ehhez képest a tavalyi szezonban mindössze kétszázat. Ezt persze részben magyarázhatja, hogy a normál években influenzavírusokat szekvenáló laborok kapacitásait lekötötte a koronavírus elemzése. Nagyobb részt viszont az magyarázza, hogy tavaly globálisan sokkal kevesebb volt az influenzás eset. Bedford szerint egy adott évben normálisan a H3N2 öt-hat kládja cirkulál, míg most csak két-három tudott valamennyire elterjedni. Mert még a koronavírus-járvány közepette is kialakultak lokális influenzagócok: Kínában a B/Victoria törzs okozott fertőzéseket, Nyugat-Afrikában, Bangladesben és Kambodzsában a H3N2 okozott megbetegedéseket.

A szakértők ezek alapján óvatosan optimisták. Richard Webby, az Egészségügyi Világszervezet influenzakutató központjának igazgatója szerint "kétségtelen, hogy ez határozott változást hoz az influenzavírusok diverzitásában. De hogy milyen mértékű, és mennyire tartós a változás, az komoly kérdés. Mindenesetre ilyet eddig még nem tapasztaltunk". (Via Stat News)