Tavaly Európa szinte összes régiójának lakói úgy érezték, hogy javult a szélesen értelmezett kormányzás színvonala, kivéve a magyarországi és a lengyel régiók lakosait. Ez azért történhetett, mert e két országban a járványra válaszul jelentősen meggyengítették a demokratikus jogokat és intézményeket.
Ez csak egy annak a kutatásnak az igen érdekes eredményei közül, amit a Göteborgi Egyetem tudósai készítettek. A European Quality of Government Index összeállításához 129 ezer embert kérdeztek meg az unió mind a 27 tagállamának 208 régiójából. Ez a kutatás azt vizsgálja, hogy egyes régiók - tehát nem az országok - lakói szubjektíve milyennek találják a kormányzás minőségét három alapvető szempont alapján. Ezek:
a közszférában tapasztalt korrupció
a közhatalom pártatlansága, az állampolgárok egyenlő kezelése
a közszolgáltatások mindennapokban megtapasztalt színvonala.
Vagyis a kutatás alaptézise az, hogy azt a területet kormányozzák jól, ahol a közszolgáltatások pártatlanok és jó minőségűek, alacsony korrupció mellett.
Ezt a kutatássorozatot 2010 óta 3-4 évenként megismétlik, a legutóbbi 2017-ben készült. A mostani adatfelvétele a koronavírus-járvány közben történt, 2020 októbere és 2021 januárja között, a korábbiakhoz képest ebbe már specifikusan a járványkezelésre vonatkozó kérdések is belekerültek, így az eredmények részben arra is választ adnak, hogy a 208 vizsgált régió lakói milyennek találták a politikai vezetőik reagálását a járványra. Mivel az index változása eléggé együtt mozgott a járványellenes lépések értékelésével, az egyik, nekünk igazán érdekes megállapítás az, hogy Európában leginkább a magyarok - kivéve a pesti régió lakosait - és a lengyelek találták nem megfelelőnek a reagálás a vírusra. (A pesti régió nem a fővárost, hanem a környékét takarja.)
Jöjjön pár igazán érdekes megállapítás a megakutatásból:
Az összes vizsgált régió közül a budapesti volt az egyetlen, aminek lakói az országuknál vagy a régiójuknál is jobban kötődnek Európához.
Az összesített index, aminek értéke a legelégedettebb helyeken plusz 1,3 feletti, a legelégedetlenebbeken pedig mínusz 1,2 alatti, markáns különbségeket mutat Európa nyugati és keleti, illetve északi és déli fele között. Az összes francia, német, osztrák, dán, svéd és finn régió lakosai inkább elégedettek a kormányzással, hiszen az index értéke nulla feletti, míg az összes lengyel, cseh, szlovák, magyar, román, bolgár, horvát és görög régió lakói kicsit vagy nagyon elégedetlenek. Az olasz régiók lakosai egyetlen kivétellel mind gyenge kormányzást tapasztalnak, a spanyolok és portugálok nagy része is, nem is beszélve a ciprusiról.
Ha az eredményeket országokra vetítjük, a magyar polgároknál rosszabb kormányzást csak a horvátok, a görögök, a románok és a bolgárok érzékelnek.
Több vírus, kevesebb korrupció: a személyes találkozások megritkulása, a hivatalok bezárása is okozhatta, hogy több európai ország régióiban a polgárok kevesebb hétköznapi korrupcióval szembesültek tavaly személyesen, például Olaszországban, Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában és nálunk, Magyarországon.
A jó kormányzás életeket és bizniszeket ment: azokban a régiókban, ahol a korábbi és mostani felmérésben is magasabb színvonalú kormányzásról számoltak be a lakosok, kisebb egészségügyi és gazdasági gondokat okozott a Covid, mint a gyengébben irányított területeken.
Európa legkevésbé Európa-párti régiója a török határ mentén fekvő dél-bulgáriai Yugoiztochen.
A lengyelek, szlovákok, magyarok és románok jobban kötődnek Európához, mint a legtöbb, nyugati magországban található régió lakói.
A kontinens legnagyobb patriótái, vagyis akik a legerősebben kötődnek az országukhoz, a közép-jütlandi dánok.
Korzikán a legnagyobb a különbség a régióhoz és az országhoz való kötődés között, vagyis leegyszerűsítve ők kedvelik a legkevésbé az anyaországukat a lakhelyükhöz képest.
A 3, a történelmi Erdély területén található régió lakói mind jobban kötődnek a régiójukhoz, mint Romániához.