Úgy tűnik, maradt mondanivaló a miniszterelnökben a bejelentetlen sajtótájékoztatója után is, péntek reggel a Kossuth Rádióban újra bele is csapott a kinyilatkoztatásba. Elmondta, hogy az újabb nemzeti konzultációra azért van szükség, mert azt szeretné, ha ugyanabban a koordináta-rendszerben mozogna az ország, amikor a jövőről gondolkodik. Szerinte ugyanis a járvány után már nem ugyanaz lesz az európai és világgazdaság, mint előtte. „Ráadásul fel kell készülni arra, hogy ez a járvány nem az egyetlen lesz a mi életünkben, lesznek még járványok. Én azoknak az álláspontját osztom, akik azt mondják, hogy a járványok és a népvándorlások korát éljük.”
De az állandóság kedvelőit azért megnyugtatta, hogy a kormány kommunikációja hasonlítani fog a járvány előttire: „Migránsok, migráns hadak dorombolnak, dörömbölnek Európa szinte minden ajtaján. Tehát dörömbölnek a szárazföldi útvonalat lezáró ajtókon és dörömbölnek a tengeri útvonalat lezáró ajtókon is.” Azt mondta, hogy az illegális határátlépési kísérletek száma Magyarország déli határán a tavalyi 10 ezerhez képest idén 38 ezerre nőtt. Tehát:
„Elmegy a járvány kérdése, visszakerül a migráció kérdése az európai politika középpontjába.”
Orbán egyébként keményítené a magyar álláspontot. A járvány miatt már nem csak az illegális migrációt kell elutasítani, hanem azt javasolná, hogy „mondjuk 2 évig nem csak illegális, hanem semmilyen migrációt ne engedjünk”. Ez szerepelni fog a konzultációs kérdések között is.
Majd fejtegetni kezdte, hogy „a migráció eleve filozófiailag rossz dolog. Nincs jó migráció, csak rossz migráció van. A migráció mindig arról szól, hogy az ember megszületik valahova a Jóisten rendelése szerint, és azon a helyen, ahova született, nem tud boldogulni. És úgy dönt, hogy miután ott nem tud elérni egy olyan életet, amit magának szeretne, ezért felkerekedik, és onnan elmegy.”
Orbán szerint mindenkinek ott kell boldogulnia, ahova megszületett, és abban kell segíteni az országon belül, európai összefüggésben és az egész emberiség összefüggésében, hogy mindenki a születési helyén élhessen emberhez méltó életet. Azt azért elismerte, hogy háború vagy éhezés miatt az embereknek menekülniük kell, de nekik átmeneti segítséget kell nyújtani, és utána vissza kell őket küldeni.
Arra kért mindenki, hogy vegye ki azt a 10 napos rendkívüli fizetett szabadságot, amit a rendőrök, köztisztviselők, ápolók, szociális dolgozók kaptak, mert egy ilyen időszak után mindenkire ráfér: „Ezek az emberek, akikről most beszélünk, rengeteget dolgoztak az elmúlt 16 hónapban. Ugye nem csak azokat viseli meg a válság, akiknek valamilyen közvetlen anyagi nehézségük fakadt a beszűkülő gazdasági lehetőségek miatt - bezárt az étterem vagy a szálloda, ahol dolgoztak -, hanem azokat is, akik nem vesztették el az állásukat. Sőt, még azokat is megrángatta a válság, akik akár még többet is keresnek most, mit a válság előtt. Na, de a meló, a munka, amit el kellett végezni, az sokkal több volt, sokkal nehezebb, és veszélyes körülmények között történt mindannyiunk számára.
Tehát én is 16 óráztam, tehát az én fizetésem nem változott, sőt talán valamit inkább emelkedett. Na, de engem is megrángatott, mert 16 órázni, azért az eszi az embert.
És szerintem nagyon sokan vagyunk ebben az országban, különösen, akiknek a védekezés miatt dolgozniuk kellett: se vasárnap, se hétvége, se gyerek. Szóval oda kellett állni.”