Koronavírus-számok Magyarországon 9/24/2021
Elhunytak + 6 Σ 30 151
Kórházban + 27 Σ 438
Fertőzöttek + 531 Σ 820 078
Tesztek + 14 435 Σ 6 858 523
Oltottak + 4 264 Σ 5 873 523
A legújabb trendek

A koronavírus másfél év alatt csaknem négyszer fertőzőbbé vált, vajon meddig fejlődhet még?

június 12., szombat 13:42

Amikor 2019 őszén-telén Kína középső részén világhódító útjára indult, a koronavírus még éppen csak adoptálódott ahhoz, hogy embereket is fertőzzön. Saját fejlődése szempontjából már ez az ugrás is igen sikeres volt, a kutatók szerint az eredeti vuhani variáns a járványban sokat emlegetett R0 értéke, vagyis az a szám, ami azt fejezi ki, hogy egy fertőzött a vírus terjedése szempontjából legideálisabb körülmények között, amikor senki sem immunis rá, és semmilyen óvintézkedést nem tettek a megfékezésére, 2,4-2,6 lehetett.

Megfertőzött sejtekből előbukkanó koronavírusok elektronmikroszkóp alatt. Fotó: HANDOUT/AFP

A 2020 február-márciusában végig söprő változat már ennél is hatékonyabb volt, az R0 értéke 3 lehetett. A 2020 őszén Nagy-Britanniában azonosított alfa variánsé már 4-5, a most komoly aggodalmat kiváltó, Indiában azonosított delta variánsét pedig 5-8-ra becslik.

Magyarán a most lassan dominánssá váló deltával fertőzöttek, ha nem léteznének oltási programok, nem fertőződött volna meg már több millió ember és nem lennének érvényben járványügyi korlátozások, akár 5-8 embert is képesek volnának megfertőzni. Hogy mennyire potens a vírus, azt jelzi, hogy Nagy-Britanniában, ahol már az új fertőzések 90 százalékát ez okozza, annak ellenére is 1,2-1,4-re teszik az R0 értékét, hogy az ország népességének hatvan százaléka kapott már legalább egy adag védőoltást, és még mindig érvényben vannak bizonyos korlátozások.

A vírus ilyen fejlődése nem váratlan. A SARS-CoV-2 legközelebbi rokona egy denevéreket fertőző koronavírus, vagyis amikor emberre ugrott, akkor még nem teljesen alkalmazkodott új gazdaszervezetéhez. Idővel hozzánk mutálódott. Mindezt olyan sikeresen, hogy az még a tudósokat is meglepte. "Sok meglepetést okozott már ez a vírus, rosszabb bárminél, mint amitől tartottunk" - nyilatkozta a BBC-nek Aris Katzourakis, aki az Oxfordi Egyetemen a vírusok evolúcióját tanulmányozza. "Önmagában az, hogy másfél éven belül két olyan verzió is kifejlődött, ami ötven százalékkal fertőzőbb volt a korábbinál, fenomenális változás". Ez alapján ő "badarságnak" gondolná megkísérelni annak számszerűsítését, hogy hova fejlődhet még.

Tartalékai mindenesetre lehetnek, a BBC viszonyításképp két nagyon fertőző betegség, a mumpsz és a kanyaró R0 számát is megadta. Előbbié 12, az utóbbi, robbanásszerűen terjedő járványokat kirobbantani képes vírusé 18. "Van még hova fejlődnie" - vélte ez alapján Wendy Barclay, a járvány terjedéséről, illetve a vírusvariánsok fertőzőképességéről rendszeres becsléseket készítő londoni Imperial College virológusa. Ő úgy véli, hogy a következő években még fertőzőbbé válhat a koronavírus.

Hogy hogyan?

  • Az emberi szervezethez egyre jobban alkalmazkodó vírus tüskefehérjéjének módosulásai révén hatékonyabban tudja megfertőzni az emberi sejteket;
  • tovább képes életben maradni a levegőben;
  • jobban elszaporodva növeli a fertőzöttek által kilélegzett-köhögött-tüsszentett vírusok számát;
  • de még akár az is megváltozhat, hogy hogyan fertőz tovább.

Az alfa variáns például úgy vált fertőzőbbé, hogy ügyesebben kerülte ki az emberi szervezet riasztórendszerét, az interferonokat.

De veszve sincs minden, mert nem minden evolúciós változás hat abba az irányba, hogy a vírus még pusztítóbb legyen. A Dél-Afrikában azonosított béta variáns például az összes többinél hatékonyabban kerüli ki az emberi szervezet immunválaszát, ám mégse tudott nemhogy dominánssá válni, de igazán elerjedni se. A delta variáns ebből a szempontból sokkal aggasztóbb, mert egyszerre jelentek meg rajta azok a mutációk, amik az alfát fertőzőbbé, a bétát pedig ellenállóbbá tették.

Az is kérdés még, hogy mi bizonyul majd a leghatékonyabb evolúciós stratégiának a koronavírus számára. Hagyományosan a vírusok idővel egyre veszélytelenebbé válnak - négy koronavírusfaj évezredek óta fertőz embereket, és nem okoz súlyosabb betegséget egy enyhe náthánál. Ez logikus fejlődési irány, mivel a veszélytelenebb vírusok egyrészt nem ölik meg a gazdaszervezetet, másrészt azok ellen nem is védekezünk olyan - nem csak a vírusok szempontjából - drasztikus eszközökkel, mint a védőoltás vagy a lezárások.

De vannak más fejlődési utak is. Az influenza például kevésbé fertőző vírusfajta, ám olyan sebeséggel mutálódik, hogy azzal az emberi szervezet nem tud lépést tartani, így ennek ellenére is képes évente járványt okozni. A már említett kanyaró ezzel szemben egy életre immunissá teszi azokat, akik túlélik a fertőzést, de olyan szinten fertőző, hogy még így is rendkívül gyorsan képes elterjedni a nem immunis közösségben.

Vagyis jelenleg, amikor a koronavírus még ilyen rövid ideje része az életünknek, megjósolhatatlan, hogy milyen irányba indul a további evolúciója. (Via BBC)