Arcfelismerő rendszert telepítenek a siófoki Petőfi sétány térfigyelő kameráira
2021 június 09., 17:08
A magyar jogrend nincs felkészülve az olyan intelligens arcfelismerő kamerarendszerekre, amilyen Siófokon épülhet
Mesterséges intelligencián alapuló arcfelismerő kamerarendszert telepítenek Siófokon, jelentette be csütörtökön a Facebookon közzétett posztjában dr. Lengyel Róbert, a város ellenzéki polgármestere. Tájékoztatása szerint a város a kínai Dahua Technology rendszerét fogja telepíteni a jövő nyárig.
Ez a kínai vállalat részben a kínai állam tulajdonában, vagyis a Kínai Kommunista Párt ellenőrzése alatt áll. Ekként része a kínai állam az ország nyugati részén élő muszlim kisebbség, az ujgurok elleni kampányának is. Az Egyesült Államok ezért már 2019-ben feketelistázta, az amerikai szövetségi hírközlési felügyelet (FCC) pedig 2021 márciusában "elfogadhatatlan nemzetbiztonsági kockázatnak" minősítette a cég termékeit és szolgáltatásait.
Ezért is kerestem meg Siófok város önkormányzatát, melynek nevében írásban feltett kérdéseimre a témában illetékes alpolgármester, Bardócziné dr. Molnár Anita válaszolt. Érdeklődésemre megírta, hogy "mielőtt szerződést kötöttünk, nem győződtünk meg arról, hogy az USA-ban feketelistán van-e a cég, de azt tudjuk, hogy a világ 180 országában – köztük Magyarországon is - forgalmazhatóak a termékeik. És azt is tudjuk, hogy vele együtt, 28 más kínai céget is fekete-listára tett Donald Trump, köztük a Huawei-t is". Ez tényszerűen igaz, az amerikai titkosszolgálatok más, részben állami tulajdonú kínai cégeket, köztük a Huaweit is nemzetbiztonsági kockázatként értékelik, már csak a Kínai Kommunista Párt kontrollja, illetve a kínai hadsereggel való együttműködésük miatt. Ugyanakkor az is tény, hogy az FCC már Joe Biden elnöksége alatt minősítette elfogadhatatlan nemzetbiztonsági kockázatúnak a Dahua kamerarendszereit.
Az ügyben kerestem Molnár Zsoltot, az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista tagját, előző ciklusbeli elnökét is. Ő a konkrét ügyről csak annyit tudott mondani, hogy mivel az önkormányzati beszerzést érint, azzal a bizottság különösebben nem is tud mit kezdeni. Ők az állami beszerzések ügyében illetékesek csupán. Mindenesetre, mint mondta, tájékozódni fog a kérdésben, hogy mégis hogyan forgalmazhatja megfigyelő rendszereit Magyarországon egy az Egyesült Államokban elfogadhatatlan nemzetbiztonsági kockázatot jelentőnek minősített, feketelistázott kínai cég.
Bardócziné válaszából kiderült, hogy a város közbeszerzési pályázatán valójában a Video-Data Kft. nyert, ez adott ajánlatot Dahua márkájú kamerákra. "Nekünk ez árban és műszaki tartalomban is megfelelt". Külön kiemelte, hogy "ilyen rendszer, amihez a hírhedt szoftver is kapcsolható, csak a Petőfi sétányon van, a város több részén nincs".
A hatóságok jóhiszeműségén múlik
Meglepő talán, de pillanatnyilag nem is egy Amerikában feketelistázott, a Kínai Kommunista Párt ellenőrzése alatt álló cég érintettsége a legaggasztóbb, hanem az intelligens arcfelismerő rendszerek használatának törvényi szabályozatlansága. Egy ilyen rendszer üzemeltetése adatvédelmi kérdéseket is felvet. Egy arcfelismerő kamerarendszer akkor jelenthet komoly problémát, ha azt integrálják más, pl. rendőrségi adatfeldolgozó rendszerekkel, mert így azonosíthatóvá is válnak a kamerák által rögzített képeken szereplők. A két rendszer összekapcsolása disztópikus jövőt vetít előre, elvben arra is alkalmas, hogy utólag kövessék le egy ember mozgását, nyomon követve minden lépését. Remport Ádám, a TASZ jogásza szerint az adatbázisokkal összekötött arcfelismerő rendszereknek igen dermesztő hatása lehet, hiszen akár azt is meg lehet velük figyelni, hogy egy adott személy hova jár templomba, orvoshoz, vagy akár egy tüntetés résztvevőit is azonosítani lehet velük.
A probléma nem elméleti. Az hagyján, hogy éppenséggel a Dahua rendszerét Kínában pont erre, az ujgurok tömeges, automatikus megfigyelésére használják. Arcképfelismerő adatbázis Magyarországon is létezik, és azt Remport szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság használja is körözésekben. De míg más ilyen információgyűjtésre alkalmas eszközök használatát a vonatkozó, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) külső engedélyhez köti, ezek tételes felsorolásából a biometrikus arcképfelismerés kimaradt. És bár a TASZ beadványára a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal 2020-ban azt írta, hogy vizsgálatai alapján mindkét szerv csak korlátozottan és célhoz kötötten élt ezzel az eszközzel, ez tulajdonképpen csak a jóhiszeműségükön múlt.
Ezeket a hatóságokat ráadásul legalább egy országgyűlési bizottság - a nemzetbiztonsági - is felügyeli. Ám mint azt Molnár Zsolt is említette, a bizottság az önkormányzatokat nem felügyeli, egy önkormányzati kamerarendszer esetében tehetetlen. Megkérdezhetik róla ugyan a belügyminisztert, ám ebben ő sem illetékes.
Csak nehogy elterjedjen
A siófoki önkormányzat, mely Bardócziné kérdéseimre adott válaszain túl közleményt is küldött a témában, erről azt írta, hogy a kamerák ugyan képesek arcdetektálásra, és ezeket az adatokat a rendszeren belül továbbitani is képesek a többi kamerának, maga a kamerarendszer zárt, egyéb adatbázissal nincs összekötve, így a felvételen szereplők személyazonosságának megállapítására nem képes. A kamerák által rögzített képekhez csak a rendőrségen kialakított operatív szobában és csak a rendőrség és a városőrség munkatársai férhetnek hozzá, magukat a felvételeket pedig 30 nap elteltével töltik. Az ezzel kapcsolatos adatvédelmi tájékoztató a város weboldalán érhető el.
Vagyis lényegében, ahogy arra Remport rámutatott, az arcfelismerő kamerarendszer ez esetben nem csinálna mást, mint amit eddig élőerővel is meg tudtak oldani. Nem kell ahhoz arcfelismerő szoftver, hogy a kamerákat monitorozó rendőr vagy városőr követni tudja egy gyanús alak mozgását a sétányon, azt a kamerák képe között váltogatva szabad szemmel is megteheti. Így részben érthetetlen is, hogy mi szükség egy ilyen, a privát szférát potenciálisan nagyon is sérteni képes rendszer kiépítésére. Aggasztóvá persze akkor válna, ha Siófok példája ragadósnak bizonyulna, különös tekintettel a kérdés törvényi szabályozatlanságára.
Ennek a szabályozatlanságnak Bardócziné maga is újabb példáját adta, amikor az önkormányzata sajtóközleményét még azzal is kiegészítette, hogy a bűnmegelőzési célból telepített közterületi kamerákra nem terjed ki az amúgy kimondottan szigorú európai adatvédelmi szabályozás, a GDPR hatálya. Azokra az információs önrendelkezési jogról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Az alapján pedig az arcfelismerős kamerarendszerekre is a térfigyelő kamerarendszerek szabályai vonatkoznak. Az info tv. szabályai szerint tájékoztatásként elégséges figyelemfelhívó táblákat kihelyezni a városban ott, ahol a kamerarendszer működik. Mivel Siófokon térfigyelő kamerarendszer eddig is működött, ilyen táblák vannak is a városban.
Az önkormányzat közleménye szerint amúgy a térfigyelő rendszer nagyon hatékony bűnmegelőzési eszköznek bizonyult. "A jogszabályi felhatalmazásnak megfelelően megtervezett, az évekkel ezelőtt elkezdett bűnmegelőzési stratégia eredményeként a bűnesetek száma 90%-kal csökkent a 8-10 évvel ezelőtti adatokhoz képest Siófok nyári időszakban az egyik legnépszerűbb közterületén, a Petőfi sétányon" - írták, jelezvén, hogy ezen eredmények késztették őket a kamerarendszer cseréjére és modernizálására. Tájékoztatásuk szerint a Petőfi sétányon 39 arcfelismerős, az emberek követésére alkalmas kamerát szerelnek majd fel.