A magyarok 62 százaléka szerint az azonos nemű párok ugyanolyan jól fel tudnak nevelni egy gyereket, mint a hetero szülők

június 14., hétfő 18:08
  • Az LMBT közösséget érintő legtöbb kérdésben világszerte a nők, illetve a Z generáció tagjai a legnyitottabbak.
  • Néhány kérdést, például, hogy az azonos nemű párok kifejezhessék-e az összetartozásukat az utcán, vagy hogy legyen-e több LMBT karakter a filmekben, egyes nemzetek majdnem kétharmada támogat, más helyeken viszont ugyanannyian elutasítják.
  • A legtöbben azt nem tudják eldönteni, hogy a transznemű sportolók a születési nemük vagy a választott nemük szerinti kategóriában versenyezzenek.
  • Az elmúlt 8 évben jelentősen elfogadóbbá vált a magyar lakosság az LMBT emberekkel, különösen, ami az azonos neműek közti házasságkötést és az örökbefogadást illeti.
  • Antidiszkriminációs törvényekre viszont sokkal kevesebb magyar szerint van szükség, és kevesen szólalnak fel akkor is, ha az LMBT közösséget érő előítéletes dolgokat hallanak.

Az Ipsos közzétette legfrissebb nemzetközi LGBT+ Pride 2021 nevű kutatásának eredményeit. Négy fő kategóriát vizsgáltak: a nemi identitást és szexuális orientációt, az LMBT közösségek nyílt jelenlétét, a házasság és gyereknevelés kérdéseit, illetve az egyenlőség és a láthatóság témakörét. Mindehhez idén tavasszal 27 országban kérdeztek meg összesen 19 069 embert, 16 (néhány országban 18) és 74 év közöttieket. A résztvevő országok közül 16-ban az eredmények reprezentatívnak tekinthetők, köztük Magyarországon is.

A kutatás egyik fő tanulsága az volt, hogy megfigyelhető egy generációs szakadék a nemi identitás és a szexuális irányultság kérdéseiben.

A Z generáció tagjai, vagyis a 24 évesek vagy annál fiatalabbak 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a nemi identitása transznemű, nem-bináris, genderfluid vagy más. Ugyanez a 25-40 évesek közt 2 százalék, az annál idősebbeknél pedig maximum 1 százalék. Ami a Z-k szexuális beállítottságát illeti, 68 százalékuk heteroszexuális, 4 százalék leszbikus/meleg, 9 százalék biszexuális, 2-2 százalék pánszexuális vagy aszexuális, 1 százalék más, a maradék pedig nem tudja/nem válaszolt.

A magyar társadalom 84 százaléka heteroszexuálisnak vallja magát, 1 százalék mondja, hogy meleg/leszbikus (ez 5 százaléknál máshol sem több), 3 százalék biszexuális (az összes ország közül ez Indiában a legmagasabb, 9 százalék), 1 százalék pánszexuális vagy omniszexuális, 1 százalék aszexuális, a maradék pedig nem tudja/nem válaszolt.

A 2020-as berlini Pride résztvevői. Fotó: TOBIAS SCHWARZ/AFP

A biszexuálisok aránya szinte minden országban több volt azokénál, akik kizárólag a saját nemükhöz vonzódnak. A legtöbb aszexuális Svédországban van, 3 százaléknyi. Több olyan országban, ahol erős LMBT-ellenes hangok vannak, feltűnően magas azoknak a száma, akik nem tudják vagy akarják meghatározni a szexuális orientációjukat: ez Malajziában 39 százalék, Törökországban 33 százalék, Oroszországban 15 százalék.

Mennyire nyilvánvaló?

Érdekes a területi szórás is, például olyan szempontból, hogy hol mennyire kezelik nyitottan a témát: a brazilok 66 százalékának van leszbikus/meleg rokona, barátja, ismerőse, míg Japánban és Dél-Koreában ugyanezt csak 7 százalék mondta.

A világátlag alapján egyébként az emberek 42 százalékának van leszbikus/meleg rokona, barátja vagy kollégája, 24 százalék ismer biszexuálist, 10 százalék transznemű embert, 9 százalék pedig nonbináris vagy genderfluid személyt. Hazánkban meleg/leszbikus ismerőse a megkérdezettek 26 százaléknak van, biszexuális 17 százaléknak, transznemű 2 százaléknak, nem-bináris 3 százaléknak.

Minden felsorolt kategóriában a Z generáció tagjai állították azt a legnagyobb számban, hogy ismernek ilyen embereket.

Globálisan a válaszolók 30 százaléka szállt már szembe olyan emberrel, aki előítéletes dolgokat mondott LMBT emberekkel kapcsolatban. Magyarország ezen a téren nem áll valami jól, csak 16 százalék tett ilyet, és ennél csak három országban álltak ki ritkábban az LMBT közösség védelmében.Ugyanezt a kérdést korcsoportok közül ismét a Z generáció vezeti 40 százalékkal, nemek között pedig 34 százaléknyi nő hajlandó felemelni a hangját a 26 százaléknyi férfihoz képest. Leggyakrabban Chilében és Argentínában védik meg az LMBT közösséget (53 és 50 százalék).

Házasság és örökbefogadás

Az antidiszkriminációs törvényeket, az azonos neműek közti házasságot és a nem heteroszexuális párok általi örökbefogadást a legtöbb országban támogatják, néhány országot kivéve, ahol erősek az ezzel kapcsolatos ellenérzések. Az azonos neműek házasságkötését globálisan 54 százalék támogatja, Hollandiában ez az arány 84 százalék, Malajziában viszont csak 8 százalék. Ebben a kérdésben a nők nyitottabbak, mint a férfiak, 60 kontra 48 százalék az arány.

Az Ipsos korábbi, 2013-as adataihoz képest Magyarország az egyik olyan hely a világon, ahol nagyot nőtt az azonos nemű párok házasságának támogatása, méghozzá 30 százalékról 46 százalékra.Világszerte az emberek 61 százaléka ért egyet azzal, hogy az azonos nemű párokat ugyanúgy megilleti az örökbefogadás joga, mint a heteroszexuális párokat. Ez 20 országban a válaszadók többségét jelenti. Peruban, Lengyelországban, Malajziában ás Oroszországban azonban azoknak magasabb az aránya, akik ellenzik ezt.

Ahogy a házasság kérdésében, ebben is világszerte nőtt az elfogadottság, és Magyarországon is igaz, hogy nagy szemléletbeli változás állt be a társadalomban: 59 százalék ért egyet nagyon vagy némileg azzal, hogy az azonos nemű párok örökbe fogadhassanak (ez nyolc éve még csak 42 százalék volt), 36 százaléknyi ellenzővel szemben. Csupán 5 százaléka bizonytalan a társadalomnak ebben a kérdésben. Összességében a magyarok 62 százaléka gondolja úgy, hogy az azonos nemű párok ugyanolyan jól fel tudnak nevelni egy gyereket, mint más szülők.

Utcán, tévében inkább ne?

Ami a láthatóságukat illeti, a legtöbb országban (a világátlag 51 százalék) támogatják az emberek, hogy az LMBT személyek nyíltan beszélhessenek a nemi identitásukról vagy a szexuális orientációjukról. Spanyolországban majdnem a lakosság háromnegyede nyilatkozott így, Magyarországon ezzel szemben csak a harmada.

Azt már kevesebben támogatják és többen ellenzik, hogy a leszbikusok/melegek kifejezhessék az utcán az érzelmeiket a párjuk felé: globálisan 37 százalék. 36 százalék se nem támogatja, se nem ellenzi, 27 százalék azonban egyértelműen ellene van. Talán ebben a kérdésben van a legnagyobb véleménykülönbség a nemzetek között, ugyanis míg a spanyolok 64, a svédek 56 százaléka támogatja a dolgot, addig a malájok és az oroszok majdnem ugyanilyen arányban ellene vannak (Malajziában 65 százalék, Oroszországban 59 százalék).

Az LMBT karakterek filmeken, sorozatokban, reklámokban való megjelenését a világon az emberek 35 százaléka pártolja, negyedük viszont épp ellenkezőleg áll hozzá. Az emberek többségét 14 országban nem zavarja az, hogy nagyvállalatok és cégek is kifejezik az LMBT közösség felé a szolidaritásukat, Malajziában és Oroszországban azonban erősek az ellenérzések ezzel kapcsolatban is. A megosztottság mértéke az előző kérdéséhez hasonló.

A válaszadók 55 százaléka tiltaná meg az LMBT emberek diszkriminációját a munkaerőpiacon, illetve az oktatáshoz, lakhatáshoz és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén. Ebben sajnos hazánk a legkevésbé támogató klubba tartozik, 31 százalékkal alulról a harmadikok vagyunk a listán. A globális közvélemény eléggé megosztott abban is, hogy a transznemű sportolók melyik nem kategóriájában versenyezhessenek. A világon 32 százalék van amellett, hogy a választott nemük szerinti csoportban induljanak, de ezt ugyanennyien ellenzik is, míg 36 százalék nem tudott egyértelmű álláspontra helyezkedni a kérdésben. Magyarországon ennek a felvetésnek is több az ellenzője, mint a támogatója.