A hosszú-Covid tünetei miatt visszatértek a páciensek a Varázshegyből is ismert svájci TBC-szanatóriumokba
Újrapozicionálják magukat azok a svájci hegyi szanatóriumok, melyek egykor Európa számos országából fogadták a tuberkulózisos betegeket, mostanában a koronavírus hosszan tartó szövődményeivel küzdő pácienseket fogadják.
A Reuters összeállítása szerint a Zürich fölött fekvő, neves Klinik Wald már a járvány kezdetén átvett betegeket az intenzív osztályokról, most azonban már 158 ágyuk 5-10 százalékát az úgynevezett hosszú-Coviddal küzdő betegeknek tartják fenn, akik itt gyűjthetnek erőt a sokszor erőteljes fáradékonysággal járó betegségből való lábadozás során.
A hosszú-Covid tünetei között nemcsak légzőszervi problémák és fáradékonyság fordulhat elő, de szorongás és depresszió is, és egyre több országban merül fel kérdésként, hogy hogyan lehet ezzel megküzdeni. Svájcban és Németországban már vannak páciensek, akiket több hetes kúrákra utalnak be, hogy feltöltődjenek. És e kúrákat nem ritkán ezekben az évszázados szanatóriumokban tartják.
Egy 4-6 hetes kúra ára a Wald klinikán 17-25 ezer svájci frank, azaz 5,5-8 millió forint közötti áron mozoghat, ugyanakkor a svájci magánegészségügyi rendszer a legtöbb esetben állja a költségeket.
Hasonló elvek mentén működik az olasz Alpokban a háromezer férőhelyes Sondalo szanatórium, amit még Benito Mussolini építtetett 1932-ben a svájci szanatóriumszektor riválisának szánva, és ahol egykor szintén TBC-s betegeket kezeltek, most pedig 100 hosszú-Covidban szenvedő pácienst látnak el bennük.
Németországban felkapott helyszín lett a 230 éves Median Klinik Heiligendamm városa mellett, ami egykor az európai arisztokrácia kedvelt szanatóriuma volt, és több biztosító az itt töltött időt is megtéríti.
A Reuters összeállítása szerint Nagy-Britanniában pedig 34 millió fontot különítettek el 83 hosszú-Covid klinika működésére, ahol közösségi alapú terápiás szolgáltatásokat nyújtanak majd. A bentlakásos modellt ők nem tartották megfelelőnek, mivel feltételezések szerint több százezer ember szenvedhet majd az országban kisebb vagy nagyobb tünetektől.
Ezzel együtt a koronavírus ilyen szempontból kvázi jól jött a klasszikus európai hegyi szanatóriumoknak, melyek egy ideje már küzdöttek azért, hogy olyan szolgáltatásokat tudjanak nyújtani, melyekre van kereslet.
Davosban egykoron 40 TBC-szanatórium működött, és e világ megismertetéséért nagyon sokat tett Thomas Mann Varázshegy című regénye. De az 1950-es évektől kezdve, ahogy megjelentek az antibiotikumok a TBC ellen, e szanatóriumok egyre kevésbé találták a helyüket. Párból szálloda lett, több pedig egyszerűen csak bezárt.
Pár szanatórium rehabilitációs funkciókkal működött tovább, például rákbetegeknek vagy más, krónikus betegségben szenvedőknek kínáltak szolgáltatásokat. Ez azonban nem volt egy nagyon sikeres üzletág: a Klinik Wald is majdnem bezárt 2012-ben, míg a davosi Hochgebirgskliniket is az utolsó pillanatban mentette meg egy milliárdos befektető a csődtől.
A hosszú-Covid tünetei így most egy új lehetőséget adtak ezeknek a klinikáknak, hogy ismét olyan egészségügyi helyszínként tudják magukat pozicionálni, melynek lehet szerepe az ellátásban.