A klímaváltozás szélsőségei: Budapesten úgy is nagy a szárazság, hogy egyre több az extrém felhőszakadás

klímakatasztrófa
2021 június 22., 09:49

Szélsőséges hatással van Budapestre a klímaváltozás. A Másfél Fok legfrissebb elemzése szerint a fővárosban ennek hatására egyszerre nőtt az extrém csapadékos napok száma, illetve a teljesen csapadékmentes száraz időszakok hossza is.

Kerékpáros halad a hirtelen jött felhõszakadás miatt vízzel borított XIX. kerületi Ady Endre úton 2019. május 29-én.
photo_camera Kerékpáros halad a hirtelen jött felhõszakadás miatt vízzel borított XIX. kerületi Ady Endre úton 2019. május 29-én. Fotó: Mihádák Zoltán/MTI/MTVA

Az elmúlt 120 év adatait elemezve arra jutottak, hogy az 1991-2020 közötti harminc éves periódusban egyre gyakoribbak az olyan napok, amikor 20, 30 vagy akár 40 milliméter eső zúdul egyszerre a városra. Összehasonlításképp: januárban az egész hónapban esik átlagosan 30 milliméter csapadék.

Az extrém csapadékos napok elszaporodásával párhuzamosan kis mértékben nőtt az extrém száraz időszakok hossza is. 1991-2020 között ezek maximális hossza 15 napra nőtt, vagyis simán előfordulhat, hogy egy fél hónapon át egy csepp eső se hulljon.

Vagyis a nyári csapadékeloszlás a szélsőségek felé tolódott el Budapesten.

Ennek a klimatikus hatásokon túl is vannak következményei, mert a város infrastruktúrája nem özönvízszerű esőzésekre lett kiépítve. A sűrűn beépített környezetben a víz csak lezúdulni tud, ezért a Másfél Fok a cikkében a zöld infrastruktúra fejlesztésének fontosságát emelte ki. A zöldterületek ugyanis nagy mennyiségben volnának képesek felvenni a lezúduló csapadékot.