„Az LMBTQ betűszó sunyítás, és ugyanolyan megalázó, mint az NDK”

június 22., kedd 12:55

A Partizánban a Pride-hét keretén belül Nádasdy Ádám nyelvésszel, költővel, műfordítóval, legendás tanárral készült beszélgetés. Nádasdy korábban adott egy emlékezetes villáminterjút a 444-nek a 2019-es Pride-on. Plankó Gergő akkor azt a kérdést tette fel, hogy a nyelvész jónak tartja-e az LMBTQ betűszót. A válasz pedig meglepő volt:

„Nem tartom jónak. Kicsit nevetségesnek tartom, de ha valaki ezt tartja helyesnek, akkor kérem...Én csak egyszerű buzi vagyok. Én nem vagyok LMBTQ.”

Sokat változott két év alatt a világ. Hevesebb a kultúrharc, mint valaha, és a frontvonalak sokszor a nyelv használatánál, adott esetben egy-egy szónál húzódnak. A végig szórakoztató beszélgetés alatt Gulyás Márton ráment a témára. Nádasdy most részletesen is kifejtette, hogy mi a problémája az LMBTQ-kifejezéssel.

Azt mondta, hogy az LMBTQ azt üzeni, hogy „a nemi másság, tehát a nem hetero módon élők vagy gondolkodók vagy érzők, mi mindnyájan, egy nagy csoportot képezünk. Na most, nem tudom. Én mindenkiért szívesen kiállok, akit megbélyegeznek vagy bántanak. Ha cigány akkor azért, ha tolókocsiban ül, akkor azért, és ha át szeretné írni a nevét Gáborról Gabriellára, akkor azért, de különösebb közöm nekem nincs hozzájuk, semelyikhez, akiket felsoroltam.”

Nádasdy azt mondja, hogy mesterkéltnek tartja ezt a csoportképzést. De nem fog tiltakozni ellene, mert nem volna ízléses. Nem akarja kirugdosni a csónakból azokat, akik szerinte nem ebbe a csónakba tartoznak. Viszont más gondja is van ezzel: „A másik probléma, hogy ilyen betűszavakat képeznek. Ez zavar engem. Ez sunyítás. Volt olyan, hogy azt mondták, hogy „ilyen LMBTQ, ember, mint te”. Én nem vagyok LMBTQ ember. Milyen dolog ez, érted? Nekem ez picit olyan, mint az NDK-sok. Ugyanolyan megalázó. Nem NDK-sok voltak, hanem németek. És egyre hosszabb lesz ez a betűsor. Persze, legyen mindenki boldog a maga módján, de engem nem kell ebbe belerántani. Én nem vagyok mindez, én csak az vagyok, ami vagyok.”

A téma itt még bőven nem merült ki, tovább boncolgatták a nemi identitás és a nyelv komplikált kapcsolatát.

  • Mi lenne, ha a köcsög szót elkezdenék a nyilvánosságban emancipatorikus éllel használni, te attól viszolyognál vagy tudnál vele azonosulni? Képes lennél-e magadra köcsögként hivatkozni?

  • Nem.

  • Nagyon tudatosan használod a buzi szót. Nyilván azért, hogy a szélsőjobbtól visszahódítsd.

  • Igen, ez meg is történt. A Kurucinfon le akartak buzizni, aztán odaírták, hogy ezt én saját magam mondtam, ebben a bizonyos interjúban, és abbahagyták. Mert így már nem érdekes.

De mi van a köcsög szóval, annál miért nem működik az, ami a buzinál működik?

Nádasdy szerint jelen állás szerint a köcsög egyértelműen sértő. Mert a közösség így rendelte. Így osztotta be. De ez simán megváltozhat idővel.

„A huncut szóról tudjuk, hogy valamikor egy nagyon sértő szó volt. A hund volt az első fele, ami kutyát jelent, a másik fele pedig a nőstény kutyának a nemi szerve. Hund - fotze németül. Ezek állandóan finoman változóban vannak.”

Nádasdy azt mondja, hogy ezek a szavak egy skálán helyezkednek el, és ezen a skálán van, ami már sértésnek, becsmérlésnek számít, de ez a határvonal mozog. „Lásd az amerikai feketéknél, a rájuk vonatkozó szavak folyamatosan mozgásban vannak. Ők maguk sokszor használják ezek közül a legsértőbbet, a niggert vagy nigga alakot saját magukra.„