A magyarok úgy érzik, éket vernek közéjük a pártok és a pénz

• Megmérték, milyen megosztottságot érzékelnek a világ országaiban.
• A legtöbben mindenhol a gazdag-szegény és a pártok szavazói közti ellentétet érzik a legsúlyosabbnak.
• Dúl-e osztályharc, összecsap-e város és vidék?

Gazdagok és szegények ellentéte feszíti leginkább a világ társadalmait, legalábbis az Ipsos 28 országban végzett felmérésében a válaszadók 74 százaléka érzékelte ezt az ellentétet.

Összesen 23 ezren töltötték ki az online kérdőívet, ami azt próbálta felmérni, milyen típusú megosztottságot tapasztalnak az emberek a hétköznapokban az Egyesült Államoktól Szaúd-Arábián át Malajziáig.

A gazdag-szegény ellentétet Dél-Koreában és Chilében érzik legerősebbnek (a válaszadók 91 százaléka), utána jön Magyarország 86 százalékkal.A felmérést december végén és január elején készítették, Magyarországon 500-an vettek benne részt. Az Ipsos szerint ez reprezentatívnak tekinthető a 75 év alatti felnőtt lakosságra nézve.

Nem meglepő, hogy a magyarok még nagyobb feszültséget éreznek a különböző pártok szimpatizánsai közt. Ezt 88 százalék érzi eléggé vagy nagyon súlyosnak, amivel harmadikok vagyunk Dél-Korea és az Egyesült Államok után.

A nagyvárosi elit és az átlagos, dolgozó emberek közti feszültséget a magyar válaszadók 76 százaléka ítéli erősnek. Ebben is csak Chile, Oroszország és Dél-Korea előz meg minket.

Ugyanennyien említették a különböző társadalmi osztályok ellentétét, alig lemaradva Brazíliától. Kevesebben, de még mindig elég sokan tapasztalják a liberális, progresszív eszmék és a hagyományos értékek képviselői közti feszültséget az országban (70 százalék).

60 százaléknál többen érzik erősnek a különböző etnikumok, illetve a bevándorlók és Magyarországon születettek közti ellentétet.

Úgy tűnik, más típusú megosztottságokat már nem látunk olyan súlyosnak. Az idős-fiatal ellentétet még 52 százalék emelte ki, a diplomások-nem diplomások és a városiak-vidékiek közti feszültséget viszont csak 41-40 százalék. A magyarok az utolsó két helyre rakták a vallási és a férfi-nő ellentétet.

Rákérdeztek arra is, hogy a médiabeszámolók és a hétköznapi beszélgetések alapján mennyire érzik az emberek, hogy kultúrharc dúlna a társadalomban. Magyarországon erre 33 százalék válaszolt igennel, míg Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban és Indiában majdnem 60. Igaz, Japánban csak 9.

Végül szóba került a politikai korrektség is. Ebben az esetben a válaszadók egy 7-es skálán helyezték el magukat, ahol a 0 azt jelenti, hogy „sokan túlságosan könnyen megsértődnek”, a 7-es pedig azt, hogy „az embereknek érzékenyebben kellene kommunikálniuk”.

Talán meglepő, de Magyarországon a válaszadók 58 százaléka a skála közepére vagy a második felére helyezte magát, vagyis inkább az érzékenyebb kommunikációt érezné szükségesnek. Jellemző, hogy a fejlett angolszász országokban, Nagy-Britanniában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban mondták a legtöbben az ellenkezőjét. Ott a válaszadók jelentős része szerint túlcsordult az emberek érzékenysége.

Az országok részletes adatairól az Ipsos honlapján lehet tájékozódni.

Címlapkép: Laszlo Balogh/AP