Eljött a magyar Aliexpress-függők fekete napja, mostantól vége az abszurdul olcsó online vásárolgatásnak

július 1., csütörtök 17:03
  • Mától áfát és vámkezelési díjat is kell fizetni bármilyen, az Unión kívülről online rendelt áru után, a csomag értékétől függetlenül.
  • Az egyik legnagyobb érintett, az Aliexpress, nem a vételárra, hanem a szállítási díjjal megemelt összegre teszi rá a plusz 27 százalékot.
  • A változást nem a magyar hatóságok kezdeményezték, hanem egy uniós rendelet tette kötelezővé.
  • 1,5 millió magyar vásárlási szokásai változhatnak meg emiatt.

Ha azt hiszed, egyedi hobbinak számít, hogy évek óta rendelgetsz magadnak Kínából pár eurós horgászcsalit/gyöngyöt/ruhát/anyacsavart/fröccsöntött vámpírfogsort/művirágot, akkor nem is tévedhetnél nagyobbat. A Magyar Posta által idén májusban készített reprezentatív kutatás szerint a 18-65 év közötti magyar állampolgárok legalább negyede vásárol rendszeresen kis értékű árukat a Távol-Keletről. Mivel durván 6 millió ilyen korú ember él az országban, másfél millióan rendeltek maguknak rendszeresen olcsó dolgokat, gyakran ingyenes szállítással, jellemzően Kínából. Ennek azonban ebben a formában a mai nappal vége, bár az is igaz, hogy csak bizonyos árucikkek esetében.

Mi volt eddig?

22 eurós értékhatárig nem kellett ráfizetni semmit. Megrendelted, kifizetted, aztán vártál, és egy nap meghozta a posta az itthoni boltban 4000 forintos, de az Alin tokkal-vonóval 2,5 dollárért kínált macskajátékot. Vámot a 22 és 150 euró közötti csomagokra sem kellett fizetni, de áfát és 3500 forintos vámkezelési díjat már igen. Az ember ezért rendelés után megállás nélkül azon imádkozott, hogy ki ne szúrják az ilyen értékű csomagját. 150 euró felett mindezek mellé még vámot is kellett fizetni.

Mi az új szabály?

A változás lényege az, hogy mostantól az EU-n kívülről érkező, 22 eurósnál kisebb értékű rendelésekre is kell áfát fizetni. (Ezekre eddig, mint láttuk, se áfát, se vámot nem kellett.) Ez azonban azzal jár, hogy minden csomagot - legyen az akár valami egyeurós kacat egy borítékban- mától automatikusan egyenként vámkezelnek, aminek külön további díja van.

Mennyivel drágul meg így az Unión kívüli online vásárlás?

Az áfakötelezettség miatt 22 eurós érték alatt kapásból 27 százalékkal. Vagyis a gyakorlatban annál is többel, az Aliexpressnél legalábbis a vételár és a szállítási díj összegére rakják rá a 27 százalékot.

Az áfát kétféleképpen fizethetjük. Ha a webshop, ahol vásárolunk, regisztrált az e célra szolgáló, IOSS nevű Európai Uniós platformon (a név az Import One Stop Shop rövidítése), akkor vásárláskor nekik fizetjük ki a forgalmi adót, amit onnantól ők intéznek. (Mint említettem, így működik a piacvezető kínai Aliexpress.) Ha a webáruházunk nem IOSS-es, akkor nekik ezután is annyit utalunk, mint eddig tettük volna, hogy az áru hazai postai vámkezelése után itthon fizessük be a 27 százalékot a Magyar Postának.

A magyarországi ÁFA-befizetés pontos módjáról megkérdeztem a Magyar Postát, akik ezt válaszolták:

" Amennyiben az adott webshop nem regisztrált az IOSS rendszerben, akkor ÁFA nélküli árat fizet a megrendelő, és a vámkezelésnél megállapítják, hogy mekkora az ÁFA összege. Ez utóbbi esetben a vásárló értesítést kap arról, hogy a megrendelt termék után mekkora a fizetendő díj. A díjat (ÁFA + vámkezelési díj) az értesítésben megjelölt linkre kattintva kifizetheti a vásárló. Ha nem fizeti ki online (erre 2 napot várunk), akkor a kézbesítő postára kerül a küldemény és a díjat kézbesítéskor kell fizetni."

Utóbbi esetben, vagyis kézbesítéskor fizetve a vámkezelési díj nagyjából a duplájára nő.

A másik tétel tehát ez az újfajta a vámkezelési díj. Ennek az összege is attól függ, hogy a webshopunk IOSS-es-e. Ha igen, akkor a fizetendő díj nullától 150 eurós összegig csomagonként egységesen 399 forint - ha online fizetjük ki -, utánvét esetén pedig egységesen 799 forint.

A másik esetben sávosan emelkedik a vámkezelési díj: 10 eurós vásárlásig 399 és 799 forint, 10 és 22 euró között 499 és 899 forint, 22 és 50 euró között 499 és 999 forint, 50 és 100 euró között 899 és 1399 forint, 100 és 150 euró között pedig 1399 és 1899 forint.

Szóval mostantól vége az olcsó kínai bevásárlásnak?

Az eddigi, mondhatni szélsőséges formájában biztosan, de a dolog nem feltétlenül jelenti azt, hogy mától egyáltalán semmit nem éri meg Kínából vásárolni.

Az egészen olcsó, ráadásul ingyenes vagy jelképes összegű szállítással rendelt apróságok vásárlása értelmét vesztette. Egy gyakorlati példa: egy halat formázó, szilikon borítású pergető horgászcsalit eddig 0,95 dolláros ár + 0,63 dolláros szállítási díj összegéért, vagyis 1,58 dollárért tudtam megszerezni. Ez mától (0,95 + 0,36) X 1,27 + 1,35 = 2,93 dollárba, vagyis majdnem pont a duplájába kerül.

A nem ennyire olcsó, de 150 euró alatti kategóriában egy csomó esetben viszont érdemes lehet továbbra is az EU-n kívülről vásárolni, mert mostantól az a szabály, hogy 150 eurós értékig vámot nem, csak áfát + a fent emlegetett díjat kell fizetni, ami a legnagyobb áruházak esetében fix 399 forint csomagonként. Magyarán ami Kínában felébe-harmadába kerül a hazai bolti árnak, azt ezek után is érdemes lehet onnan megvásárolni. Aprócikk-rajongóknak megoldás lehet többen összeállni egy közös csomagra.

Ki tudják cselezni a dolgot a kínaiak?

Volt, aki abban reménykedett, hogy a nem uniós kereskedőcégek EU területén található raktáraiból rendelve elkerülhető lesz az áfafizetés. Most az első éles napon úgy tűnik, hogy az esetek többségében nem ez a helyzet, vagyis ilyenkor is kell áfát fizetni, de egyes cégek esküdöznek, hogy náluk mégis lesz ÁFA-mentes rendelési konstrukció is. A helyzet képlékeny, érdemes a vonatkozó FB-csoportokban informálódni, de mi is rajta maradunk a témán, mert a következő napokban-hetekben szinte biztosan lesznek fejlemények ezen a területen.

Ez akkor egy újabb értelmetlen kiszúrás?

Nem egészen. A lépés célja az EU belső piacának védelme, az európai online kereskedők támogatása. De nemcsak az övék, hanem a legkülönbözőbb való életbeli boltosoké is, hiszen egy rakás áruféleség esetében akkora volt az árkülönbség, hogy a forgalom igen komoly része csatornázódott át a kínai webáruházakhoz, amelyek a 22 eurós határ alatt eleve szinte behozhatatlan versenyelőnyre tettek szert az áfa miatt. Nem beszélve a kínai állam által támogatott, mesterségesen alacsony postai szállítási díjakról. Azt pedig még a jelenség haszonélvezői is érezhették, hogy az nem fenntartható, hogy emberek milliói rendelgetnek filléres cuccokat a Föld túlsó végéből, effektíve vagy majdnem ingyenes szállítással. Ez persze nem feltétlenül vigasztalja azokat, akik végfelhasználóként hosszú évek óta élvezték az extra olcsó árakat.

A témában itt találsz további praktikus információkat a Magyar Posta oldalán.