Az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az Élelmiszer‑ és gyógyszerfelügyelet (FDA) június elején engedélyezte a Biogen által gyártott Aduhelm névre keresztelt gyógyszer forgalomba hozatalát. Az Alzheimer-kór kezelésére kifejlesztett, aducanumab alapú gyógyszer engedélyezése hatalmas hír volt, mert a becslések szerint világszerte 35 millió ember életét megkeserítő betegség ellen 18 éve nem hagytak jóvá új szert, így nem meglepő módon sokan nagyon lelkesen fogadták a bejelentést.
De közel sem mindenki: pont a témával foglalkozó kutatók és szakértők között bőven akadtak, akiket meglepett az FDA döntése, és elégedetlenségüknek adtak hangot. Az aducanumab, szemben az eddigi Alzheimer-gyógyszerekkel, nemcsak a tünetek enyhítését ígéri, hanem a gyártók állítása szerint a betegség okára is hat, és ezzel lassíthatja a kialakulását. Ugyanakkor már a gyógyszer fejlesztése közben heves tudományos vita tört ki azzal kapcsolatban, hogy mennyire hatékony a szer. Május végén, kevéssel az FDA döntése előtt például elismert neurológusok közös cikkben kérték a gyógyszerfelügyeletet, hogy ne engedélyezze a gyógyszert.
De az aducanumab hatékonyságát többek között az a neurológusokból és biostatisztikusokból álló független szakértői testület is vitatta, amely tanácsokat adott az FDA-nak. Szerintük a klinikai tesztek során nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítania a gyártónak, hogy a gyógyszerük tényleg lassítja a kognitív funkciók hanyatlását.
2019 márciusában leállították a gyógyszer kései fázisban lévő tesztjét, melyben 3000 páciens vett részt, miután az adatok azt mutatták, hogy a szer rendszeres szedés mellett sem képes hatékonyabban lassítani a páciensek memóriavesztését és a gondolkodásukban fellépő problémákat, mint a placebóként használt szer.
Az év második felében az amerikai Biogen ugyanakkor bejelentette, hogy még több adatot elemezek ki jóval alaposabban, és arra jutottak, működik a gyógyszerük, csak nagyobb dózist kell belőle adni. Álláspontjuk szerint a gyógyszer érdemben lassítja a kognitív funkciók hanyatlását. A gyógyszer az amiloidnak nevezett rendellenes fehérjét célozza, ami az agyban lerakódva egyes feltételezések szerint az Alzheimer-kór előidézéséért lehet felelős.
A Nature a bejelentés után arról írt, hogy az eddig használatban lévő Alzheimer-gyógyszerek csak a tünetek kezelésére alkalmasak, például a memóriavesztést képesek rövidebb ideig késleltetni. Ehhez képest az aducanumab gyártói azt ígérik, hogy gyógyszerük az amiloidok lerakódását számolja fel, teret hagyva így az agy „normális” idegsejtjeinek. A gyógyszer hatékonyságát állítók egyik fontos kiindulópontja, hogy tényleg az amiloidok okozzák az Alzheimert, és egyértelmű ok-okozati kapcsolat írható itt le. Ezzel viszont egyáltalán nem ért egyet a téma minden kutatója: a gerontológus Jason Karlawish a lapnak arról nyilatkozott, hogy maximum gyengének lehet nevezni azokat a bizonyítékokat, melyek szerint eme amiloid-plakkok eltávolítása javítja a kognitív funkciók működését. A kétségbeesésnek a tudomány finanszírozását kéne hajtania, nem pedig azt, ahogy a tudományos eredményeket értelmezzük, mondta még el erről a világ vezető tudományos lapjának.
Mindenesetre az FDA azért is jelentős, mert ők ugyan csak az amerikai gyógyszerpiacra adnak ki engedélyt, de a világ egyik legelismertebb gyógyszerhatóságaként a véleményükre sok országban odafigyelnek, az FDA által engedélyezett gyógyszerek nagyobb eséllyel kaphatnak zöld utat a többi nemzeti hatóságtól is. Ennek ellenére az aducanumab globális engedélyezése egész biztos nem lesz zökkenőmentes.
Ahogy az Egyesült Államokban is viharok követték a bejelentést: az engedélyezés után az FDA tanácsadói bizottságának három tagja is jelezte, hogy távoznak a posztjukról. Tavaly ugyanez a tanácsadó testület egyhangúlag azt javasolta, hogy ne engedélyezzék a gyógyszer forgalomba helyezését. A Financial Times arról ír, hogy az egyik távozó szakértő, Aaron Kesselheim szerint valószínűleg ez volt a legrosszabb gyógyszer-engedélyezési döntés az ország közelmúltbeli történetében.
A lap felidézi, hogy az elmúlt években nem ez volt az egyetlen vitatott döntése az FDA-nak, a gyógyszerfelügyelet szintén sok kritikát kapott például 2016-ban, amikor engedélyezték az eteplirsent, ami a gyermekkori izomelhalás egyik verziójára, a Duchenne-típusú izomdystrophiára ígért megoldást. A tanácsadó-testület akkor sem támogatta az FDA döntését, mivel szerintük a benyújtott teszteredmények egyszerűen nem igazolták kellőképpen a gyógyszer hatékonyságát. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint az FDA részben azért dönthetett mindkét esetben a gyógyszerek engedélyezése mellett, mert ezek rendkívül súlyos betegségek, melyekkel szemben még közepesen hatékony gyógymódok sem állnak rendelkezésünkre.
Ugyanakkor az aducanumab esetében nemcsak ez a kétségbeesés miatt érzett cselekvési vágy merül fel magyarázatként, hanem az is, hogy az FDA túl szoros kapcsolatot ápol a gyógyszert kifejlesztő Biogen céggel. Sokak számára az is furcsa lépés volt, hogy az FDA és a Biogen közös tájékoztatóanyagot adott ki a gyógyszer engedélyeztetési eljárása elé: azaz a végső engedélyt megadó hatóság és az általa elvben felügyelt gyártó közösen állíthatta össze, hogy mit érdemes tudni az engedélyeztetés előtt álló gyógyszerről.
Az FDA erről azt mondja, hogy valóban gyakran működnek együtt a gyógyszeripar szereplőivel, de pusztán azért, hogy új gyógyszer-fejlesztéseket segítsenek elő, és hatékonyabban találhassák meg a legjobb fejlesztési terveket azokon a területeken, ahol nagy szükség van újfajta gyógymódokra.
Különösen sok kritika érte a napokban az FDA vezetőjét, Janet Woodcockot, aki amúgy több fájdalomcsillapító engedélyezését is felügyelte akkor, amikor az opioidválság végigsöpört az Egyesült Államokon. A lapnak nyilatkozó iparági források szerint egy olyan súlyú döntésnek, mint az aducanumab engedélyezése, biztosan az FDA legfelsőbb szintjén kellett eldőlnie. AZ FDA ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egy rendkívül összetett és alapos elemzés után döntöttek, ami abszolút csapatmunka volt, nem egy ember szava számított.
Woodcockot öt hónappal ezelőtt nevezték ki ideiglenesen megbízott vezetőnek a gyógyszerfelügyelet élére, amíg tart az állandó vezető kiválasztása, és őt is az egyik potenciális jelöltnek tartják a posztra. Az aducanumab engedélyezése után viszont felerősödtek azok a hangok, melyek nem őt szeretnék az FDA vezetőjeként látni: múlt csütörtökön a befolyásos demokrata szenátor, Joe Manchin levelet írt Joe Bidennek, melyben amellett érvelt, hogy Woodcock nem a megfelelő ember a posztra. Woodcock elmozdítását kérték egészségügyi szakértői és civil csoportok is.
A Financial Timesnak nyilatkozott Michael Carome, a Public Citizen nevű egészségügyi kutatócsoport vezetője, és ő beszélt arról a lapnak, hogy az FDA egyszerűen túl gyakran hoz olyan döntéseket, melyek a nagy gyógyszergyártók és a részvényeseik érdekeit szolgálják, nem pedig a közegészségügyét és a páciensekét. Carome az elmúlt héten az ország egészségügyi miniszterének írt levelet, Woodcock elmozdítását kérve.
Az FDA-t már eleve sok kritika érte az elmúlt években a legnagyobb gyógyszercégekhez fűződő szívélyes kapcsolat miatt. A hónap elején amiatt is megjelentek kritikák, hogy az FDA legutóbbi vezetője, Stephen Hahn a Modernát megalapító befektetőnél, a Flagship Pioneeringnél kaphat állást. Hahn volt az FDA vezetője tavaly, amikor az Egyesült Államokban engedélyezték a Moderna vakcináját.
Az új gyógyszer engedélyezésével a nem feltétlen meggyőző bizonyítékon túl is vannak problémák: az FDA például az Alzheimer összes stádiumában szenvedő betegnek jóváhagyta az aducanumab használatát, holott a klinikai tesztek során csak a korai stádiumban lévő betegek esetében használták. A Nature cikkéből kiderül, hogy az FDA úgynevezett gyorsított engedélyének feltétele volt, hogy a Biogennek egy utólagos tesztet kell majd vezetnie, amivel igazolhatják, hogy a gyógyszerük tényleg segít a kognitív funkciók megóvásában. Összesen 9 évet kaptak ennek befejezésére.
Ugyanakkor a lap gyógyszert ismerő szakértői nem örültek annak, hogy az FDA a gyorsított engedélyezési programba helyezte be ezt a gyógyszert. Egyrészt mert a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyenkor egyáltalán nem magától értetődő, hogy jó minőségű, elégséges bizonyítékokat nyújtanak majd be a kísérletek végére, miközben a gyógyszer addigra már évek óta használatban lehet. Másrészt ez a lépés csak növelheti a gyógyszergyártók kedvét, hogy ők is a gyorsított programon belül engedélyeztessék új gyógyszereiket.
Egy másik fontos és problémás tényező az ár lesz: az aducanumab éves költsége egy páciens számára 56 ezer dollár, azaz közel 16,7 millió forint lesz, ám mivel az amerikai Alzheimer-kóros betegek nagy többsége 65 év fölötti, így a Biogen arra számít, hogy az FDA jóváhagyása után a gyógyszer költségeinek nagy részét állni fogja a 65 év fölöttiek társadalombiztosítása, a Medicare. Vannak elemzők, akik már most arra számítanak, hogy hamarosan ez lehet a Medicare legnagyobb orvosok által felírt, gyógyszer jelentette kiadása. Ugyanakkor ha a Medicare a várakozásoknak megfelelően állja is a költségeket, sokaknak így is ki kell majd fizetniük a 20 százalékos önrészt, ami éves szinten több mint 10 ezer dollár, ezért vélhetően így is sokan lesznek, akik kiesnek majd a kezelésből.
Mindenesetre az előzetes számítások szerint a jóváhagyással a Biogen egy évi sok milliárd dolláros üzlethez jutott hozzá, aminek egy jelentős részét az amerikai adófizetők fogják megfizetni.
Az amerikai elemzőket az is aggasztja, hogy ha a Medicare tényleg támogatja majd a gyógyszert, onnantól az azt felíró orvosok akár 6 százaléknyi jutalékot is kaphatnak majd minden egyes recept után, ami azt jelenti, hogy elég hamar érdekeltek lesznek abban, hogy egy amúgy finoman szólva is vitatott hatékonyságú, de rendkívül drága gyógyszert írjanak fel minél gyakrabban.
Ráadásul a kezeléssel járó költségek egész biztos nem állnak meg csak a gyógyszereknél: az Alzheimer-kór diagnosztizálása ma még a világ fejlettebb országaiban is komoly kihívást jelent, hiszen a betegséget csak képalkotó eszközök bevetésével lehet egyértelműen diagnosztizálni, míg demenciát és egyéb, az Alzheimerre jellemző tüneteket más betegségek is okozhatnak.
A brit Alzheimer-kutatócsoport vezetője, David Thomas emiatt beszélt arról a Financial Timesnak, hogy Nagy-Britanniában sok demenciával küzdő ember úgynevezett memóriaklinikákat látogat, ahol sokszor olyan orvosok foglalkoznak velük, akiknek se az eszközeik, se a neurológiai szaktudásuk nincs meg ahhoz, hogy végigvigyenek egy olyan terápiát, mint amit az aducanumabbal kéne.
A négyhetente megismétlendő, infúziós gyógyszer-beadáshoz ráadásul különleges eszközök kellenek, amit folyamatos MRI-vizsgálatokkal kell nyomon követni, hogy az esetleges veszélyesebb mellékhatások megjelenését nagyon hamar észrevehessék. Nem véletlen, hogy a brit orvosok többsége az Alzheimer’s Research UK felmérésre azt állította, hogy minimum öt évre lenne szükségük ahhoz, hogy felkészüljenek a kezeléssel járó feladatokra.
A BBC elemzésében hangsúlyozza, hogy az aducanumab amerikai engedélyezése minden baljós jel ellenére is lehet jó hír: egyrészt a lap beszélt olyan pácienssel, aki részt vett a klinikai tesztben, és aki javulást tapasztalt a tüneteiben. Másrészt a gyógyszer engedélyezése áttörést hozhat az Alzheimer-kór kutatásában. A brit közszolgálati médiának nyilatkozó egyik szakértő szerint ugyan ennek a konkrét gyógyszernek csak marginális haszna lehet, pár gondosan kiválasztott páciens esetében, ugyanakkor több forrást vonzhat a demencia gyógyszeripari kutatására, ami még mindig egy alulfinanszírozott terület a rákkutatáshoz vagy a keringési zavarokkal kapcsolatos kutatásokhoz képest.
Múlt pénteken amerikai képviselők jelezték, hogy vizsgálatot indítanak a gyógyszer jóváhagyása, illetve árszabása miatt. Az Egyesült Államok képviselőházának kormányreformokkal foglalkozó bizottsága közleményében azt írta, hogy komoly aggályaik merültek fel mind az évi 56 ezer dolláros árral, mind pedig az engedélyezés körülményeivel kapcsolatban.