Haiti katonákat kért az Egyesült Államoktól

július 10., szombat 13:49

Egyre nagyobb feszültség uralkodik Haitin, mióta szerdára virradóra megölték Jovenel Moïse elnököt.

Az ország az Egyesült Államoktól is segítséget kért: szeretnék, ha katonákat küldenének a kulcsfontosságú létesítmények (kikötő, repülőtér, üzemanyagtartalékok) védelmére, írja a New York Times.

Amerika hivatalosan még nem adott egyértelmű választ a kérésre, a külügyminisztérum csak annyit mondott, folyamatosan egyeztetnek, miként tudnának segítséget nyújtani. Az már biztos, hogy FBI-ügynökök utaznak Haitira az amerikai belbiztonsági minisztérium szakembereinek társaságában. A Fehér Ház anyagi segítséget is ígért.

A Reuters névtelen amerikai forrása azt állította, egyelőre nem terveznek csapatokat küldeni Haitira. A kérést szerdán fogalmazta meg Claude Joseph ideiglenes miniszterelnök, mert abban a helyzetben reálisnak látta az újabb támadásokat.

Jovenel Moïse Fotó: Chandan Khanna/AFP

Mindenképp ellentmondásos lenne, ha amerikai csapatok jelennének meg az országban, emlékeztet a Guardian. 1915-ben, az akkori elnök meggyilkolása után az amerikaiak megszállták az országot, mivel az Amerika-ellenes zavargásokban veszélyben érezték gazdasági érdekeltségeiket. 1934-ig az országban tartózkodtak, ebben az időszakban faji szegregációs törvényeket léptettek életbe. Az amerikai katonák 1994-ben, Jean-Bertrand Aristide elnök megpuccsolása után jelentek meg ismét Haitin.

A lap által idézett elemző szerint katasztrófába torkollna egy újabb külföldi beavatkozás. Rossz emlékeket idéz a 2004 és 2017 közti időszak is, amikor dél-amerikai és ázsiai katonákból álló ENSZ-békefenntartók állomásoztak az országban. Ahelyett, hogy stabilitást teremtettek volna, kolerajárvány robbant ki, ami több ezer haiti ember halálát okozta.

Sok a kérdőjel

Mostanáig húsz embert tartóztattak le, akiket azzal gyanúsítanak, hogy részt vettek Moïse meggyilkolásában.

Közülük 18-an kolumbiaiak (13-an exkatonák, kettejüket megölték), ketten Haitiról származó amerikaiak. Utóbbiak azt mondták, nem voltak ott a szobában az elnök meggyilkolásakor, pusztán tolmácsként vettek részt az akcióban. Egyikük állítása szerint az interneten találta a munkát. A zsoldoscsapat egyes tagjai már három hónapja a szigeten voltak, onnan szervezték a merényletet,

Zajlik a hajtóvadászat Fotó: VALERIE BAERISWYL/AFP

A fogva tartott kolumbiai katonák egyike, Francisco Eladio Uribe ellen tavaly gyilkosság gyanúja miatt nyomoztak. Ő is részt vehetett annak a 120 kolumbiai civilnek a meggyilkolásában, akikről haláluk után azt állították, harcosokként vettek részt a polgárháborúban. Holttesteikkel azt akarták demonstrálni, hogy a hadsereg győzelmével véget értek az összecsapások.

Ugyanakkor továbbra is homály fedi, ki áll az elnök elleni merénylet hátterében.

Haitin külföldi befolyást sejtenek, az amerikaiak és más helyi megfigyelők viszont egyre inkább arra gyanakodnak, hogy az elnök biztonságáért felelős stábot is bevonták. Ezt erősíti az is, hogy egyetlen támadó sem sérült meg, még csak tűzharcba sem keveredtek az őrökkel.

Fotó: VALERIE BAERISWYL/AFP

Moïsét - aki ellen nemrég erőszakos tüntetéseket is szerveztek - korrupcióval vádolták, illetve azzal, hogy bűnbandákkal állt kapcsolatban. A meggyilkolt elnök egy ideje rendeleti úton kormányzott, mert az országban nem tartottak választásokat, holott az ellenzék szerint az államfő mandátuma lejárt.

Az ellenzéki pártok szerint a megbízott elnök is törvénytelenül tölti be a posztját, és pénteken bejelentették, hogy új kormányt akarnak alakítani Patrice Dumont, a szenátus elnökének vezetésével. Utóbbi puccs végrehajtásával vádolja Moïse utódját. Civil aktivisták közben nagygyűlést hívtak össze szombatra, hogy arról egyeztessenek, milyen irányba haladjon tovább az ország.

Patrice Dumont Fotó: VALERIE BAERISWYL/AFP

Az elmúlt hónapokban egyre nagyobb zűrzavar uralkodott az országban, a bűnbandák elszabadultak, egymást érték az emberrablások, és fegyverrel ütöttek rajta a főváros szegények lakta részein. A mostani politikai helyzet csak tovább élezi a feszültséget. Sokan maguk akarnak bosszút állni az elnök meggyilkolásáért, egyesek autókat gyújtottak fel, amikről azt gondolták, hogy használhatták őket a merénylet során.

Eddig legalább hárman haltak meg a rendőrökkel folytatott tűzharcban, két holttestet az elnöki rezidencia felé vezető út közepén találtak meg, egyet pedig egy ház tetején.