Tőlünk nyugatra már magasabb az első oltottak aránya
Annyira belassult a magyar oltási program, hogy Liechtsteint leszámítva már valamennyi nyugat-európai országban több felnőtt kapta meg az első oltását, mint nálunk.
A keleti vásárlásoknak és az uniós beszerezésből érkező egyre több vakcinaszállítmánynak köszönhetően nálunk gyorsan felpörgött az első oltottak száma, de mostanra már elveszítettük ezt az előnyünket.
- Itthon március 29-én lett meg a 2 millió első beoltott.
- 15 nappal később, április 13-án lett meg a 3 millió
- 17 nap telt el a következő mérföldkőig, április 30-án lett meg a 4 millió
- 22 nappal később, május 22-én az 5 millió beoltott is megvolt
- Azóta 65 nap telt el, a 6 millió pedig elérhetetlen távolságra van. Mindössze 5,6 millió körül vagyunk.
Jelenleg a felnőtt lakosság kétharmada van beoltva, egyharmada nincs.
Ezzel már csak a régióban állunk jól, leginkább a csehek kezdenek felzárkózni, a magyar kölcsön-Pfizereknek is köszönhetően.
Ami még nagy különbség, hogy Nyugat- és Észak-Európában jobban sikerült az idősek bevonása a programba.
Erősen a középmezőnyben vagyunk a 70-79-esek között is.
És a 80 felettieknél is 26 százalék kimaradt egyelőre az oltásból.
Elsősorban azokra az idősekre kellene koncentrálni a negyedik hullám előtt, akik még egy oltást sem kaptak.
György István, a kormány oltásfelelőse a hétvégén azt nyilatkozta a közmédiának, hogy a 65 év felettiek között 470 ezren vannak olyanok, akik még nem kaptak oltást. Szerinte a 60 évesek 82 százaléka, a 65 év felettiek 85 százaléka kapott már koronavírus elleni védőoltást. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai ennél rosszabb képet mutatnak.
A harmadik oltás is leginkább ennek a korosztálynak fontos, hiszen a Sinopharmmal 600 ezer időst oltottak be. Nem lehet tudni, hogy a 10-30 százalékuknál milyen erős védettség alakult ki. Egy harmadik (aztán akár negyedik oltás is) biztosan jobb védettséget jelent számukra a mostani állapotnál.
A kormány - legalábbis szavakban - azt már felismerte, hogy akad dolga azzal, hogy a negyedik hullám előtt minél több idős embert beoltassanak még. A terv a személyes rábeszélés és a háziorvosok, egyetemisták bevonása, bár a háziorvosok jelentős része szkeptikus, mivel eddig is próbálták rábeszélni az időseket az oltásra.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai - amikből a fenti grafikonok készültek - a 18 év felettiek oltottságát mutatja. Az látszik, hogy amikor itthon a 16-17 éveseknek is megnyílt a lehetőség, viszonylag magas számban (46 százalék) oltották be magukat. Náluk egészen biztosan működött, hogy a védettségi igazolvánnyal lehet elmenni bulizni vagy fesztiválra. Ez a korlátozás egyelőre még megmaradt, más előnnyel egyébként már nem jár a védettségi igazolvány.
A 12-15 éveseknél viszont már csak félszívvel állt bele Orbán Viktor abba, hogy őket is oltani lehessen. A lehetőséget megnyitották, de kampányt már nem szerveztek rá. Így nem meglepő, hogy mindössze 15 százalékukat oltották be eddig. (394 ezren tartoznak ebbe a korosztályba.)
Aztán valami mégis megmozdult. Bár jobb lenne, ha az iskolakezdés előtt már duplán be lennének oltva a gyerekek, de csak az iskolanyitás előtti napokra (augusztus 30-31-re) szerveznek oltási akciót. György István oltásfelelős mindenesetre azt kérte a szülőktől, használják ki a nyarat, és még az iskolakezdés előtt adassák be gyerekeiknek a koronavírus elleni védőoltást.
A második oltásoknál egyelőre az élmezőnyben vagyunk, az első oltottak aránya helyett most ezt hangoztatja a kormánypropaganda. A delta variáns miatt amúgy ez valóban fontos mutató, de hetek kérdése, hogy itt is visszacsúszunk a középmezőnybe. Akkor majd nem fog erre hivatkozni a kormánypropaganda, ami most már amúgy is a Soros/Brüsszel/LMBTQ-népszavazásra fordult rá.