Nem a meccseken, hanem a kocsmákban terjedt a járvány az Eb idején
Július elején, a negyedik hullám berobbanásakor Sajid Javid brit egészségügyi miniszter attól tartott, hogy a hónap végére akár a napi százezret is elérheti az új fertőzöttek napi száma. Az aggodalmak ellenére a brit kormány végül mégsem vetette el, csak két héttel elhalasztotta a járványügyi intézkedések lazításának utolsó körét, a "szabadság napját", ám a jelek szerint a katasztrófa mégsem következett be. Az elmúlt hét napban meredeken zuhan a naponta azonosított új esetek száma, vasárnap például a rettegett, százezerhez közeli új fertőzéshez képest 24 950-et regisztráltak - bőven feleannyit, mint a negyedik hullám július 17-i csúcsán, amikor 54 674 új fertőzöttet azonosítottak.
Nagy-Britannia tényleg járványlabor
Hogy feltámasszuk Orbán Viktor egy kedvelt hasonlatát, Nagy-Britanniára egyfajta járványlaborként tekinthet - nemcsak Magyarország, hanem az egész világ. Itt egyszerre adott a magas átoltottság, a korábbi súlyos járványhullámok miatt magas természetes immunitás és a dominánssá vált, a korábbiaknál jóval fertőzőbbnek bizonyuló delta variáns, valamint immár a járványügyi lazaság is. Továbbá Nagy-Britannia volt az idei labdarúgó Európa-bajnokság fő helyszíne is, így itt a való életben figyelhetjük meg ezek egymásra hatását.
Kezdjük a tömegrendezvényekkel - már csak azért is, mert a járványügyi lazítások hatását leghamarabb a hét vége fele, vagy inkább a jövő héten láthatjuk majd. A tömegrendezvények vizsgálatára viszont az Európa-bajnokság remek alkalmat adott. Az Eb kezdetén a brit stadionokban még nagyon korlátozottan lehettek csak nézők, a szigorú szabályokon aztán az UEFA miatt kénytelenek voltak lazítani. Most már elég idő telt el a tapasztalatok levonására, amik közül a két legfontosabb:
- az Eb-nek nagyon is volt hatása a fertőzésszámokra;
- ám a járvány nem a stadionokban terjedt elsősorban, hanem a jellemzően zárt terekben tartott közös meccsnézéseken.
A Financial Times a brit operatív törzs adatainak elemzése alapján arra jutott, hogy a brit meccsek idején nagyon megugrott az újonnan azonosított fertőzöttek körében a férfiak aránya. Az összefüggés erős, ugyanilyen megugrást tapasztaltak az idei, két brit csapat között rendezett Bajnokok Ligája döntő idején is, majd a nemek közti különbség az Eb végével megszűnt az adatokban.
Ám elemzésük alapján arra jutottak, hogy a fertőzés elsősorban nem a stadionokban terjedt, hanem egy arra sokkal alkalmasabb közegben: a meccsnéző partikon, ahol sokkal szűkebb, gyakran zárt térben gyűltek össze, az adott körülmények között jellemzően férfiak. "Nem számítottam rá, hogy az Eb-nek akkora hatása lesz, amekkora" - nyilatkozta a lapnak Paul Hunter, a University of East Anglia orvosprofesszora. Hunter szerint "a csavar ebben az, hogy ez akár kicsit könnyebbé is teheti a következő fél évet". A professzor itt arra utalhatott, hogy az Eb alatt megfertőzött focirajongók betegségük révén természetes védettséget szerezhettek, így amikor ősszel, már hűvösebb időben elindul az angol bajnokság, és gyakoribbá vállnak az ilyen közös meccsnézések a zárt terekben, az azokon részt vevők javarészt már védettek lesznek.
Rendkívül magas immunizációs ráta mellett is terjed
Nem minden tapasztalat ennyire derűs. A brit statisztikai hivatal becslése szerint mostanra az angliai és walesi népesség 92 százaléka lehet vagy vakcináció vagy természetes fertőzés útján immunis a vírusra, amihez képest nagyon is magas a fertőzöttek száma. Ez intő jel lehet Magyarországon, ahol becslésünk szerint ettől jóval elmarad az immunitás aránya, ami jelenleg az oltottak és a fertőzésen átesettek száma alapján úgy 65 százalék lehet. Vagyis itt az ősz és az iskolakezdés közeledtével sokkal nagyobb immunizálatlan sokaságra szabadulhat rá a korábbiaknál fertőzőbb delta variáns.
Nagy-Britanniában a járványügyi szakemberek egy ideje már mondják, hogy a jövőben nem is annyira a fertőzések számát, mintsem a kórházi adatokat kell figyelni. Magyarországon ez is kedvezőtlenebbül alakulhat, nem csupán az immunizációs ráta alacsonyabb szintje, hanem amiatt is, hogy európai összevetésben az idősek átoltottságában gyengébben állunk, ráadásul félmillió hatvan éven felülit oltottak a Sinopharm elölt vírusos vakcinájával, pedig erről a több évtizedes technológiáról tudható, hogy hatvan év felett sokkal kevésbé hatásos védelmet nyújt. Vagyis Magyarországon nem csupán az aggasztó, hogy elég magas az immunizálatlan népesség aránya, hanem ennek a népességnek a korösszetétele is, mivel sok köztük az idős, akiknél nagyobb valószínűséggel okoz súlyos megbetegedést a vírus.
Arra a rejtélyre pedig, hogy mindezek után Nagy-Britanniában az elmúlt héten miért kezdett lendületesen zuhanni az új fertőzések aránya, a választ abban találták meg, hogy ott most kezdődött az iskolaszünet, amivel jelentősen csökkent a találkozások száma a legnagyobb, még oltatlan populációban, a gyerekek között. Ez persze ősszel változhat, ami különösen fontossá teszi a fiatal korcsoportok beoltását is.