Izrael semmiképp sem akarja hagyni, hogy elvegyék a fagyiját

július 31., szombat 18:00

Egy izraeli katona arra panaszkodik, hogy soha nem lesz már ugyanolyan a járőrözés Ciszjordániában - írta meg nem sokkal az izraeli fagyibalhé kirobbanása után az ismert amerikai szatirikus álhírlap, az Onion. Az álhír azért volt aktuális, mert az amerikai Ben & Jerry's július 19-én bejelentette, hogy nem árulja tovább fagylaltjait a megszállt palesztin területeken, azaz Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben, illetve a Gázai-övezetben. Ezek a területek a nemzetközi jog szerint nem tartoznak Izraelhez, a valóságban azonban évtizedek óta megszállás alatt állnak.

„Úgy gondoljuk, hogy nem felel meg az értékeinknek, ha a Ben & Jerry's fagylaltjait a megszállt palesztin területeken értékesítik. Halljuk és megértjük rajongóink és üzleti partnereink erről velünk megosztott aggályait”

– írta a cég Twitteren. A hír óriásit szólt, és szinte azonnal diplomáciai botrány lett belőle.

Az Onion cikkében egy bizonyos Avi Berman nevű izraeli katonáról írnak, aki azt mondja, régen nyaranta egyik kezében fegyverrel, a másikban a Ben & Jerry's fagyijával sétálgatott, de ezeknek a napoknak vége, és ezentúl kénytelen lesz szinte üres kézzel berontani az éjszaka közepén palesztin családok otthonába. Ez persze csak vicc. Vagyis az ember azt gondolhatta. Pár nappal később ugyanis egy Avi Bermannel ellentétben valóban létező, az elfoglalt területeken szolgáló, húsz éves izraeli katona beperelte a céget. A keresetet az anyja adta be, aki a kollektív jogorvoslatra (csoportos kereset) specializálódott ügyvéd. A férfi azt szeretné elérni, hogy a Ben & Jerry's, melynek egyik terméke a kedvence, vonja vissza döntését, és fizessen kártérítést azoknak, akiknek kárt okozott. A keresetben arra hivatkozik, amivel most sokan vádolják a céget: hogy döntésük diszkriminatív és jogszerűtlen.

A Ben & Jerry's bejelentése óriási vihart kavart, Izrael miniszterelnöke, Naftali Bennett a döntést tévedésnek nevezte, és azt mondta, minden erejével harcolni fog ellene.

„A Ben & Jerry's úgy döntött, Izrael-ellenes fagylaltnak minősíti magát. Ez erkölcsi hiba, és hiszek benne, hogy üzleti hibának is fog bizonyulni”

- mondta Bennett.

Izrael azzal vádolja a céget, hogy Izrael-ellenes, antiszemita, Jaír Lapid külügyminiszter pedig szégyenteljes kapitulációnak nevezte a döntést az antiszemitizmus, a BDS (a Bojkott, tőkekivonás, szankciók nevű, Izraellel szembeni nemzetközi mozgalom) és „minden előtt, ami rossz az izraeli- és zsidóellenes közbeszédben”.

Csak egy fagyi?

A Ben & Jerry's amerikai cég, 1978-ban alapította Vermont államban Bennett Cohen és Jerry Greenfield. A kis vállalkozás idővel túlnőtte magát, végül 2000-ben eladták a brit-holland multinacionális vállalatnak, az Unilevernek. Az eladás óta az alapítók nem vesznek részt az operatív vezetésben, de a szerződés aláírásakor volt néhány fontos feltételük, melyeknek most jelentőségük is lett. Eszerint a Ben & Jerry's független igazgatótanácsot tart fenn, melynek feladata a márka és a vállalat integritásának védelme, és annak biztosítása, hogy a cég továbbra is kiállhasson fontos társadalmi kérdésekben. És bár így az Unilevernek gyakorlatilag semmi mozgástere nincs az ügyben, miután az izraeli miniszterelnök figyelmeztette az igazgatóját, Alan Jope-ot, hogy az „Izrael-ellenes” lépésnek „komoly következményei lesznek”, sietve leszögezték, hogy nekik aztán az égvilágon semmi közük az ilyen ideológiai alapon hozott döntésekhez. Aztán telefonos konferenciabeszélgetésen igyekeztek megnyugtatni a befektetőket, hogy a cég továbbra is elkötelezett Izrael felé, de szerződésük értelmében semmit nem tehetnek a Ben & Jerry's ellen.

Ben & Jerry's fagyizó Yavneban, Tel Avivtól 30 km-re. Fotó: AHMAD GHARABLI/AFP

Az ország vezetése minden diplomáciai kapcsolatát bevetette, hogy megakadályozzák a fagyicég kivonulását. Az Axios forrása szerint konkrétan munkacsoportot hoztak létre azzal a céllal, hogy akkora nyomást gyakoroljanak a Ben & Jerry's-re (és főleg az Unileverre), hogy a vállalat meggondolja magát. Július 22-én adták ki az ukázt minden Észak-Amerikában és Európában állomásozó izraeli diplomatának, hogy addig nyomasszák a fagyicéget és anyavállalatát, míg sikerül rávenni őket a tárgyalásokra. A terv szerint zsidó szervezeteket és Izraelt támogató csoportokat kellene meggyőzniük, hogy szervezzenek demonstrációkat a Ben & Jerry's irodái elé, és le se szálljanak a cég befektetőiről. A külügyminisztérium azt is kérte, szorgalmazzák a céget elítélő nyilvános kiállásokat, és nyomuljanak a közösségi médiákban is. Végül minden szálat megmozgattak Amerikában, hogy azokban az államokban, ahol van már BDS-elleni törvény, alkalmazzák a cég ellen.

BDS

A BDS-mozgalom (Boycott, Divestment, Sanctions, azaz bojkott, tőkekivonás, szankciók) 2005-ben kezdődött, amikor is majdnem kétszáz palesztin civil szervezet közösen szólított fel Izrael bojkottjára a megszállt területek miatt. A bojkottot minden lehetséges értelmében kell érteni, gazdasági, kulturális, tudományos vonalon. A mozgalmat egymáshoz lazán kötődő aktivisták tartják életben, akik igyekeznek cégeket és egyetemeket meggyőzni arról, hogy a maguk eszközeivel szankcionálják Izraelt. A mozgalom létezésének Izraelben természetesen nem örülnek, és igyekeznek ellehetetleníteni őket. A legsikeresebbek eddig Amerikában voltak, ahol az izraeli lobbinak köszönhetően már több mint harminc államban fogadtak el kimondottan a BDS ellen hozott törvényt, ami gyakorlatilag megbünteti azokat a cégeket, melyek az elnyomás miatt bojkottálják Izraelt. 2019-ben Németországban antiszemitának nyilvánították a mozgalmat.

A BDS-nek valójában egyáltalán nincs akkora hatása az ország gazdaságára vagy diplomáciai kapcsolataira, mint azt az ellencsapás alapján gondolhatnánk. A mozgalom alapötlete abból jött, hogy a dél-afrikai apartheid rendszer ellen folytatott bojkott nagyban hozzájárult a rezsim bukásához. Csakhogy akkor a bojkottba olyan cégek álltak bele, mint a Nike, a Pepsi, a Coca-Cola vagy a Ford. Most azonban nem komoly az érdeklődés, és még azt is gyorsan kicsinálják, aki bepróbálkozik. Emlékezetes eset volt, amikor 2018-ban az Airbnb meghirdette, hogy nem fogja listázni a megszállt területeken kínált szálláshelyeket. Alig néhány hónapot tartottak ki, aztán feladták, olyan sokan perelték be őket.

Nyomás alatt

Viszont a Ben & Jerry's alapítói azt mondják, kiállásuknak semmi köze a BDS-hez. Bennett Cohen és Jerry Greenfield nem sokkal a botrány robbanása után maguk is megszólaltak, mondandójukat a New York Times vélemény rovatában osztották meg. „Mi vagyunk a Ben & Jerry’s alapítói. Ugyanakkor büszke zsidók is vagyunk. Ez része annak, akik vagyunk és ahogy egész életünkben láttuk magunkat. Amikor a cégünk külföldön kezdett terjeszkedni, Izrael az első tengerentúli piacaink között volt. Akkor is támogattuk és most is támogatjuk Izrael államot” - írják. „De lehet támogatni Izraelt és ellenezni bizonyos döntéseit, csakúgy, ahogy mi az amerikai kormány bizonyos döntéseit ellenezzük. Így aztán egyértelműen támogatjuk a vállalat azon döntését, mely szerint nem kereskednek többé a megszállt területeken, amit a nemzetközi közösség nagyobb része és az ENSZ szerint is törvénytelenül foglaltak el”.

Aztán elmagyarázzák, hogy alapításuk óta támogatják a fontos ügyeket, és mindig igyekeztek a történelem jó oldalán állni. „Az, hogy támogatjuk a vállalat döntését, se nem ellentmondásos, se nem antiszemita. Valójában úgy hisszük, hogy ez a tett az igazságosságot mozdítja elő és az emberi jogok tiszteletben tartását, amelyek a judaizmus alapkövei” - írják.

Jerry Greenfield és Ben Cohen , a Ben and Jerry's alapítói. Fotó: KEVIN DIETSCH/Getty Images via AFP

Az Unilever eközben folyamatos nyomás alatt van, Texasban és Floridában már most azzal fenyegetőznek, hogy bevetik ellenük a BDS-ellenes törvényt, Illinois állam pedig 90 napos határidőt adott arra, hogy a Ben & Jerry's visszavonja döntését. Ami azért is érdekes, mert valójában, ha tiszteletben tartják a 2000-es megállapodást, semmit sem tehetnek a Ben & Jerry's döntése ellen. Viszont úgy néz ki, az ügy miatt már most konfliktus alakult ki a független igazgatótanács és a multi között.

A legelső, július 19-én kiadott közleményben azt írták, a Ben & Jerry's kivonul a megszállt területekről, de más úton folytatja majd termékei forgalmazását Izraelben. Ezt a közleményt az Unilever adta ki, és a fagyis cég igazgatótanácsával nem egyeztette - állítja a tanács elnöke. A Ben & Jerry's ugyanis saját maga akart közleményt kiadni, amelyben egyáltalán nem szerepelt, hogy bármilyen formában folytatnák Izraelben üzleti tevékenységüket.

A fagylalt évi 600 millió dolláros üzlet Izraelben, a Ben & Jerry's piaci részesedése 12-13 százalék. Bár eladásokban sokkal erősebb két másik cég, a termékeit jóval magasabb áron kíváló Ben & Jerry's fagyijait tartják a legjobb minőségűnek A cég szerződése izraeli franchise-partnerével 2022-ben jár le, így várhatóan 2023-tól nem lesz kapható a fagyijuk a megszállt területeken.