Az ombudsman külföldi kollégáiból álló testülete azt javasolja, hogy minősítsék le, vagyis fosszák meg „A” státuszától a magyar alapvető jogok biztosát, Kozma Ákost, amiért
„nem foglalkozott megfelelően minden elé kerülő emberi jogi problémával és nem szólalt fel ezek kapcsán, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBTI embereket, a menekülteket és a migránsokat érintő jogsértéseket, valamint a médiapluralizmussal, a civil szervezetek helyzetével és a bíróságok függetlenségével kapcsolatos problémákat.”
A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségének Akkreditációs Albizottsága attól függően minősíti az ombudsmant “A” vagy “B” státuszúnak, hogy mennyiben felelnek meg a Párizsi Alapelvek néven ismert ENSZ-határozatnak, amely a nemzeti emberi jogi intézmények függetlenségével kapcsolatos követelményeket tartalmazza. A “B” státusz azt jelenti, hogy az intézménynek nincs szavazati joga és nem viselhet tisztséget a Világszövetségben, csak megfigyelőként vehet részt a szövetség találkozóin, és nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában.
Az Albizottság idén júniusban vizsgálta meg a magyar ombudsman munkáját és jutott arról, hogy a magyar ombudsman nem megfelelően végzi a munkáját.
„Kritizálja az Albizottság azt is, hogy az ombudsman nem fordult az Alkotmánybírósághoz a politikailag érzékeny, illetve a jogvédelem intézményeit érintő ügyekben. Az Albizottság szerint továbbra is probléma, hogy a biztos kiválasztásának folyamata nem kellőképpen széleskörű és átlátható. Emellett az ombudsman a regionális és nemzetközi emberi jogi mechanizmusokat is csak korlátozottan használta ki az érzékeny ügyekben. Az Albizottság szerint az, hogy az ombudsman nem szólalt fel valamennyi emberi jog előmozdítása és védelme érdekében, a függetlenségének a hiányát is mutatja. Végkövetkeztetésük szerint az ombudsman működése súlyosan veszélyezteti a Párizsi Alapelveknek való megfelelést, ezért javasolják a leminősítést” - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.