Szeptember óta 900 millióba került az adófizetőknek a Türk Tanács budapesti képviselete

gazdaság
2021 augusztus 11., 10:17

Tavaly szeptember óta körülbelül 900 millió forintjába került a magyar államnak a Türk Tanács budapesti képviselete, akik ingyen kaptak meg több irodát, és akiknek minden költségét a magyar állam állja.

A Türk Tanács ingyen használhatja a magyar állam által 1,4 milliárd forintból megvásárolt Ybl-villát, egy budai, Medve utcai irodát, de a hazai képviselet minden fenntartási költségét, dolgozóinak bérét is az állam állja. Arra volt kíváncsi a Magyar Narancs, hogy mindez pontosan mennyibe is kerül a magyar adófizetőknek.

A Türk Tanács európai képviseletének megnyitója az Ybl Villában.
photo_camera A Türk Tanács európai képviseletének megnyitója az Ybl Villában. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA

Közérdekű adatigénylés után válaszolt a külügy, miszerint:

„2019 szeptembere óta 891 millió forintba került a Tanács két budai képviseletének fenntartása, beleszámítva a hazai és nemzetközi munkatársak bér- és járulékköltségeit, az üzemeltetési díjat és a protokollköltségeket.”

Részletesen:

  • A működési és dologi kiadások eddig 742,4 millió forintba kerültek, amibe beletartozik a Türk Tanács tagdíja, amiből finanszírozzák a nemzetközi munkatársak bérét, kihelyezési költségeit és „egyéb ráfordításait.”
  • A belföldi személyzet bér- és járulékköltsége ezidáig 73 millió forint volt. (Még az irodavezető is 950 ezer forintot keres havonta)
  • A Medve utcai helyszín éves szinten 24,5 milliós büdzsével üzemel.
  • A protokollköltségekre 28,3 millió forintot fizetett Türk Tanács budapesti képviselete.

A Türk Tanács nevű szervezetet 2009. október 3-án alapították, és török nyelvű, alapvetően iszlám vallású-kultúrájú közel-keleti és közép-ázsiai országok kormányközi szövetségét jelenti. A szervezetnek tagja Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán. Magyarország 2018 szeptemberében csatlakozott megfigyelőként, egy évvel később pedig létrehozták a Türk Tanács budapesti képviseleteit. Orbán a keleti nyitással, a magyar-türk állítólagos nyelvrokonsággal és a kipcsak magyarokkal magyarázza mindezt.