CBA-utalványt vagy 25 ezer forintot kapnak a pedagógusok az Erzsébet-táborokban
2021 július 13., 10:32
Tanévkezdés a negyedik hullám küszöbén
A rendhagyó 2020/2021-es tanév után, szeptember 1-jén újra megnyitnak az oktatási intézmények. A magyar lakosság oltottsági aránya az uniós átlag felett van, de a fiatalabb korosztály még nem rendelkezik nyájimmunitást kiváltó védettséggel. A negyedik hullám megelőzéséhez intézkedésekre lenne szükség, azonban az intézmények egyelőre nem kaptak semmilyen tájékoztatást. Kötelező lesz-e a maszkviselés? Csökkentett lesz a csoportok létszáma? A fakultatív programokon csak a beoltottak vehetnek részt? Mi történik, ha tetőzik a negyedik hullám?A felnőtt lakosságot érintő tavaszi nyitás szabályai jól beváltak, viszont nem tudni mi történik, ha mindezt a fiatalokon alkalmazzuk. A szakértői vélemények megoszlanak, de a legtöbben egyetértenek abban, hogy a tanévkezdés és a delta variáns terjedésének kombinációja okozhatja majd a negyedik hullámot.
Falus Ferenc, egykori országos tisztifőorvos és a baloldal volt főpolgármester-jelöltje szerint az iskolákban szigorú intézkedésekre lenne szükség. A kötelező maszkviselés és a távolságtartás lenne a legfontosabb, de az is sokat segítene, ha nyugati példára itthon is rendszeresen tesztelnék az iskolás gyerekeket. A gyors nyáltesztek segítségével megakadályozhatnák a vírus terjedését.
Nézzük tehát, hogyan is állunk oltások terén:
Jelenleg a magyar lakosság 56.7 százaléka rendelkezik teljes védettséggel.
Az 50 felettiek között 73 százalék,
viszont a 18-24 évesek közül csak 51.6 százalék kapta meg a védőoltást.
A 16-18 évesek 46 százaléka,
a 12-15 korosztálynak több mint 15 százaléka.
A náluk fiatalabbak számára az év végére tervezik az oltás engedélyeztetését.
Annak ellenére, hogy a teljes lakosság átoltottsága magas, a fiatalabb korosztályok védettségének hiánya jelentős problémát okozhat az iskolakezdésnél. Falus szerint az évnyitáskor kezdődő oltakozás már túl késő, a nyár elején el kellett volna kezdeni a fiatalok oltását ahhoz, hogy szeptemberben ez ne jelentsen fokozott veszélyt.
Leckefüzet, uzsis doboz, maszk, tesicucc és oltás
Beoltottsági szempontból az általános iskola a legkritikusabb oktatási intézmény. A gyerekek nem rendelkeznek oltással, viszont otthon laknak, gyakran találkoznak nagyszüleikkel, ezzel folyamatosan veszélyeztetve az idősebb korosztályt.
Oltás szinten talán egy fokkal jobb, viszont terjesztés szempontból még rosszabb a gimnazisták, középiskolások helyzete. Ebben a korcsoportban már mindenki jogosult az oltás felvételére, de a gimibe beszabaduló tinik és bulizási szokásaik nem adnak okot sok nyugalomra. Ha a tanteremben nem is, vízipipázás közben, házibulikban és a 18 év alattiakat kiszolgáló lokálok teraszain pont úgy terjedhet a korona mint a csókbetegség.
Ennek ellenére a pedagógusok eddig nem kaptak semmilyen tájékoztatást az új tanévről. A diákok tankötelezettsége miatt valószínűleg kötelező lesz a tanórákon a jelenlét, de kirándulásokon, múzeumlátogatásokon és minden az intézmény által szervezett fakultatív programon csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni. A 12 év alattiak tehát idén nem vehetnek részt semmilyen külön programon. Követve a ‘tavaszi nyitás’ szabályait, logikus lehet, hogy a diákoknak nem kell beltéren maszkot hordani. A belépés előtti lázmérés is valószínűleg megszűnik. Falus szerint a lázmérés egyébként sem lehet hatékony módja a gyorsan terjedő delta variáns megállításának.
Azt viszont senki sem tudja, mi lesz a kötelező távolságtartással. Ez azért fontos kérdés, mert a csoportok kapacitásának csökkentésével sokkal több feladat hárul a tanárokra, teljesen megváltozik az általános órarend és a termek beosztása.
Ez azonban újból felveti a pedagógusok rémálmát, a hibrid vagy online oktatás kérdését.
Közoktatási káosz
A tavalyi év során lehetőségünk nyílt betekinteni az oktatás jövőjébe: a számítógépek, live órák, előre felvett előadások és online vizsgák világába. Vagyis hát részben.
Annak ellenére, hogy az otthonról tanítás kényelmesen végezhető elfoglaltságnak tűnik, a tavalyi év bebizonyította, hogy mégsem annyira egyszerű a digitális átállás. A hibrid és online oktatás elképesztően leterhelte a tanárokat és a szülőket, arról nem is beszélve, hogy valószínűleg bepótolhatatlan lemaradást okozott néhány gyereknél.
A alapprobléma az eszközök és a felhasználói tapasztalat hiánya volt. Hiába gondoljuk, hogy a mai gyerekek nagy része egész délután csak ‘számítózik’, mert az ország szegényebb régióiban néhol még megfelelő internetkapcsolat sincs. Nemhogy számítógép.
A koronavírus által sújtott szegény területek nehézségeiről tavaly májusban forgattunk videót.
De az online oktatás még az adott technológiával sem volt egyszerű. A tanárok papír formátumú jegyzetei mehettek a kukába, miközben ismeretlen és legtöbbször angol nyelvű szoftvereket kellett használniuk. Magyarországon az elmúlt évtizedben 29-ről 44 százalékra nőtt az 50 év feletti pedagógusok száma, akiknek eddig nem feltétlenül kellett az emailfiók ismeretét meghaladó képességek birtokában lenniük.
Még budapesti iskolákból is kerültek elő kabaréba illő történetek. Hallottunk olyat, hogy az ötödikeseket tanító tanár mobil és minden más technológiai hiányában, vezetékes telefonon diktálta le a szülőknek a tanórákat, akik a hosszas jegyzetelés után digitalizálhatták, megosztották majd kezdhették megtanítani gyerekeinknek az anyagot.
Vagyis az online oktatás hetei szó szerint káoszban teltek. Elveszett tanárok az online térben, home office-ból dolgozva főző, takarító és gyerekeit tanító szülők az ideg-összeroppanás szélén.
De végül is a nyáron mindenki kipihenhette magát. A családok végre tölthettek egy kis időt együtt, a tanárok pedig kemény 600 forintos órabérrel mehettek gyerekeket táboroztatni.
A cikket Lénárd Lili írta.