„Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy a romák integrációjával számos szakember és politikus foglalkozik, a romaügyet nemzeti ügynek tartjuk”

– mondta Sztojka Attila, frissen kinevezett romaügyi kormánybiztos, aki a Népszavának adott interjújában arról is beszélt, szerinte a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta a romapolitika alkalmas keretet nyújt a „nemzetstabilitás” megteremtéséhez, és a romák illetve nem romák viszonyára a „békés együttélés” a jellemző.

A felvetésre, hogy kutatások szerint Magyarországon igen erős a cigányellenesség, a Népszava szerint Sztojka a fejét rázta, szerinte „a mindennapokban a jószomszédi viszony érvényesül, egy-egy konfliktusból nem szabad általánosítani. A magyar mindig is békés, nyugodt, befogadó nép volt”.

Utóbbiakat arra alapozza, hogy óraadóként óvodapedagógusokat, tanítószakosokat és szociálpedagógusokat tanít a Pázmányon, ahol első alkalommal mindig megkérdezi, kinek mi jut eszébe a cigányokról, és állítása szerint régebben többségben voltak a negatív sztereotípiák, de öt-hat éve főleg pozitív fogalmakat – érték, zene, művészet, tánc, vidámság – sorolnak a megkérdezettek.

Sztojka fontosnak érezte megjegyezni, hogy „a maga részéről amúgy legszívesebben nem az adatoknak, hanem a saját szemének hisz”, mert mindenfelé azt látja, hogy a romák dolgoznak, az országban pedig nem állás-, hanem munkaerőhiány van.