• Nagyon rossz állapotú házakban, lakásokban élünk, pazaroljuk az energiát.
• Rengeteg uniós pénz lenne felújítani őket, a kormány mégis vonakodik.
• Az a kevés, amit ráköltenek, kevés embert ér el, és nem is feltétlenül azokat, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.
• Pedig egy átfogó felújítási program jót tenne a pénztárcánknak és a klímának is.

„Egy ország szenved tőle, hogy szökik a meleg a házainkból” - írtuk csaknem két évvel ezelőtt, és azóta sem javultak sokat a kilátásaink. A magyarországi lakóépületek több mint fele 1970 előtt épült, a családi és sorházak 63 százaléka nincs szigetelve. Összességében a teljes lakásállomány 70-90 százalékát fel kellene újítani, figyelmeztet a Habitat for Humanity friss jelentése.

Ez egyrészt jót tenne a pénztárcánknak, jelenleg minden tizedik háztartás energiaszegénynek számít. Ide tartoznak azok, akik a jövedelmük több mint negyedét energiára költik, és azok is, akik elmaradtak a rezsibefizetéssel. A szegénységben élők és a gyereküket egyedül nevelők különösen érintettek.

Másrészt a klímaváltozás elleni küzdelemben is sokat segítene. A lakosság több energiát használ, mint az ipar, a kereskedelem, a közlekedés vagy a mezőgazdaság. Emiatt Ürge-Vorsatz Diána klímakutató is azt mondta korábban, hogy épületfelújításokkal tehetnénk a legtöbbet az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséért.

A szigetelés nélküli, huzatos lakások persze máshol is problémát jelentenek, Magyarország viszont nemzetközi szinten is rosszul áll, nálunk a harmadik legmagasabb a fűtésre fordított energia mennyisége az EU-ban. A kormány uniós pénzt is költhetne erre a célra, mégis alig teszi, ami a Habitat szerint óriási hiba.

A 2015-ös Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 700 ezer lakás felújítását tervezte 2020-ig, de pontosan nem tudni, ebből mennyi valósult meg. Nem vitt közelebb a célhoz, hogy az eredeti tervekkel ellentétben végül nem adtak vissza nem térítendő támogatást lakások felújítására a 2014-2020-as uniós ciklus forrásaiból. Ez sokak számára segítséget jelentett volna, akiknek nincs alaptőkéjük belevágni egy ekkora projektbe.

A kormány ehelyett középületeket újított fel, illetve energiahatékonysági hitelprogramot indított. Utóbbi alig 24 ezer lakást ért el, vagyis az összes lakás 0,5 százalékát.

Ezenkívül az Otthon Melege Programból támogattak energiahatékonysági beruházásokat: épületek, gáz-és távfűtési rendszerek felújítását, nyílászárók és háztartási gépek cseréjét. Az utóbbit leszámítva mindegyikre csak utólag lehetett pénzt kérni, vagyis a szegényebbeket eleve kizárták belőle. Ráadásul szűk volt a támogatási keret is, hamar kimerült, írja a jelentés.

Elszalasztott lehetőség