Bár Orbán Viktor pénteken már kormányhatározatba foglalta, hogy az Európai Bizottság csakis a homofób törvénymódosítások miatt késleltetheti az ország helyreállítási tervének elfogadását, Veerle Nuyts bizottsági szóvivő kedden arról beszélt, hogy

a magyar fél válaszolt az uniós bizottság javaslatára, és kész konstruktív módon együttműködni a még nyitott kérdések megoldása érdekében.

A koronavírus-válság kezelésére létrehozott uniós Helyreállítási Alap forrásaiból a magyar kormány 2500 milliárd forintra pályázott, ami az ország számára elérhető források kevesebb mint fele, mert csak a vissza nem térítendő forrásokra pályáztak. Csakhogy július elején kiderült, hogy az Európai Bizottság nem fogja elfogadni a 7,2 milliárd euró uniós támogatás elköltéséről szóló magyar helyreállítási tervet a július 12-én esedékes határidőig, mivel a magyar tervben nem szerepeltek elég szigorú lépések a korrupció megelőzésére.

Didier Reynders igazságügyi biztos ki is mondta, hogy az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok.

Itthon a kormány ezt persze úgy adta elő, hogy Brüsszelnek azzal van baja, hogy a kormány meg akarja védeni a gyerekeket. Orbán Viktor kormányhatározatba is foglalta, hogy „az Európai Bizottság az Európai Parlament politikai nyomásgyakorlásának engedve – a Kormány és az Európai Bizottság előremutató szakmai egyeztetései ellenére – a gyermekek védelme érdekében megvalósított hazai jogalkotással összefüggő politikai ellenvéleménye okán hazánk helyreállítási tervének elfogadását késlelteti ”. Gulyás Gergely is úgy adta elő a kormányinfón, hogy „a helyreállítási alapról már megegyeztünk, de Brüsszel ezt újranyitotta, azóta is látjuk, hogy milyen nemzetközi sajtókampány és vádak sorozata zajlik hazánk ellen”. Ezért a magyar kormány még azt is tárgyalási feltételnek szabta, hogy a nemek közötti megkülönböztetés fogalmát hagyományos (biológiai) jelentése szerint alkalmazzuk.

Másik dimenzió

Ehhez képest a Bizottság szóvivője kedden arról beszélt, hogy a Magyarország nemzeti helyreállítási tervéről tartott megbeszélések folytatódnak az Európai Bizottság és a magyar hatóságok tárgyalói között. Azt javasolták a magyar kormánynak, hogy a nemzeti helyreállítási tervről szóló tárgyalások határidejét szeptember 30-ig hosszabbítsák meg.

Egyébként a Bizottság Lengyelország, Svédország, Málta, Románia, Finnország és Észtország esetében is kérte a nemzeti helyreállítási tervükről szóló tárgyalások meghosszabbítását további két hónappal. A lengyelekkel már korábban megállapodtak a tárgyalások két hónapos meghosszabbításáról.

Az Európai Bizottságnak azért van szüksége a határidő meghosszabbítására, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre minden szükséges információ megérkezésére, és a testület értékelni tudja a szakmai elvárásoknak való megfelelést.

Az EU a 750 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozásról szóló rendeletben hat szakpolitikai pillérhez kapcsolódóan határozta meg a pénzek elköltését. Ezek közé tartozik:

• a zöld és a digitális átállás,
• az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés,
• valamint a társadalmi és területi kohézió,
• az ipar dekarbonizálása,
• az épületek felújítása,
• a közigazgatás digitalizálása
• és a munkaerő átképzése.

Az Európai Bizottságnak a nemzeti terv benyújtását követően - kivéve, ha az érintett tagállammal halasztásról állapodik meg - két hónap áll rendelkezésére a terv értékelésére és a jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslat előterjesztésére. A tagállami szakminisztereket tömörítő Tanács ezután egy hónapon belül megvizsgálja a javaslatot. A határozat elfogadása után a tagállam kétoldalú finanszírozási megállapodásokat írhat alá a bizottsággal, és két hónapon belül megkaphatja a megállapodás szerinti előfinanszírozást. (via MTI)