Lerakták egy új ortodox templom alapkövét a pesti belváros közepén

egyház
2021 szeptember 11., 15:34

I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elhelyezte egy új budapesti ortodox templom alapkövét szombaton, amely három szent főpap - Nagy Szent Vazul, Teológus Szent Gergely és Aranyszájú Szent János - nevét viseli majd.

A templom az egyetemes patriarchátus magyarországi exarchátus Múzeum utcai épületének udvarában épül fel. (Hogy ez micsoda, arra mindjárt visszatérünk.)

photo_camera Fotó: Soós Lajos/MTI/MTVA

Magyarország, amely a honfoglalás után Bizánctól kapta első püspökét, „soha nem felejti el, hogy mivel tartozik az egyetemes patriarchai trónnak” - mondta Semjén, aki szerint Magyarország mindig is híd volt Kelet és Nyugat, a keleti és a nyugati kereszténység között. Szent István király személyében pedig összekapcsolódott a keleti és nyugati misszió.

I. Bartolomaiosz megköszönte a kormánynak az épületet, valamint az építkezéshez biztosított forrást. Hangsúlyozta: az épülő Dialógus Központ „a párbeszéd, a kultúra, a hit és eszmecsere” helye lesz, amely nyitva áll majd minden jószándékú és jóakaratú ember előtt".

Az épületben megtestesül majd az „ezer esztendős történelmi múltra visszatekintő kapcsolat Bizánc és a magyar nép között, ennek az elszakíthatatlan köteléknek a gazdag hagyománya, valamint a folytatás igénye” - fogalmazott az ortodox egyházfő.

Bonyolult rendszer

I. Bartolomaiosz pátriárka egyébként a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra érkezett Budapestre, és vasárnap részt vesz az eucharisztikus kongresszust lezáró szentmisén, az úgynevezett statio orbison, amelyet Ferenc pápa mutat be a Hősök terén.

A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus tiszteletbeli elsőséget élvez a tizenöt önálló ortodox egyház között. Területileg Törökország, Észak-Görögország és néhány földközi-tengeri görög sziget tartozik hozzá. A Görög Ortodox Egyház autokefállá (önálló) válásakor lemondott a konstantinápolyi patriarchátus javára a diaszpórában élő görögök közösségeiről, így a Magyarországon élő görög egyházközösségek is a patriarchátus alá tartoznak - írja az MTI. Emellett a konstantinápolyi pátriárka jogot formál minden olyan területre, amely hivatalosan nem tartozik egyetlen más ortodox egyház kanonikus területéhez.

Kisegyház nagy tervekkel

A folytatás igénye valóban egyértelmű mindkét fél részéről, annak ellenére, hogy nem látni azokat a tömegeket, amelyek követelnék az újabb beruházásokat. A jó hosszú nevű Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Or­th­odox Exarchátusa Magyarországon bejegyzett ortodox egyház, amelynek

a 2011-es népszámlálás adatai szerint 1701 tagja van, és mindössze 9 papja.

A kormány 2016 decemberében írt alá velük együttműködési megállapodást közfeladat ellátásáról, és arról, hogy a patriarchátus létrehoz egy pasztorális, kulturális központot Budapesten. A Múzeum utcai épület kulcsait Semjén Zsolt 2017. augusztus 20-án adta át I. Bartolomaiosz pátriárkának.

Alapkőletétel
photo_camera Alapkőletétel Fotó: Soós Lajos/MTI/MTVA

A kormány által ingyen átadott Károlyi-palotában készülő Dialógus Központban a tervek szerint szerzetesi életteret, konferenciatermeket, egyházi múzeumot, zarándokszállást, könyvtárat, oktatási és kiállítási teret alakítanak ki.

De ez nem minden. A Magyar Narancs azért írt róluk négy éve, mert próbáltak átvenni több iskolát, bár az első próbálkozások elbuktak a szülők és a pedagógusok ellenállásán. A hetilap sok egyéb történeti érdekesség mellett felidézte, hogy a kisegyházat „a 90-es évek közepén szervezték meg és jegyezték be Magyarországon. 1949-től ugyanis a magyar ortodoxia – politikai okokból – Moszkva alá tartozott, és bár ezt 1963-ban érvénytelennek nyilvánította a Konstantinápolyi Patriarchátus, a magyar ortodox papság továbbra is kizárólag Moszkva fennhatóságát ismerte el. A két egyház viszonya jelenleg ambivalens. Az önálló, szervezetileg az osztrák metropolita és közép-európai exarcha alá tagozódó konstantinápolyi patriarchátus magyarországi exarchátusa a kétezres évek elejétől sokáig pereskedett egy központi helyen fekvő ortodox templomért, a görög alapítású, de a Rákosi-korban a moszkvai egyházmegyének adott Petőfi téri Nagyboldogasszony-templomáért, de a pert elvesztette, a templom ma is a moszkvai ortodoxoké. (E templomban egyébként Putyin is járt, az orosz ortodox egyház magyar egyházmegyéje pedig Putyin legutóbbi látogatásának idején kapott a kormánytól 2,4 milliárd forintot, többek között a templom felújítására.)”

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.