A leköszönő német kancellár, Angela Merkel pénteken újságírók előtt arról beszélt, hogy az Európai Uniónak nem kéne felfüggeszteni a Lengyelországnak és Magyarországnak folyósított támogatásokat a velük zajló jogállamisági viták miatt, még akkor sem, ha egyre nő a nyomás a döntéshozókon, hogy lépjenek fel a közösségi szabályokat és normákat rendszeresen megsértő tagállamokkal szemben.

A Bizottság komolyan mérlegeli, hogy felfüggeszti a vitatott tagállamoknak járó kifizetéseket, élve azzal a jogkörrel, amit nemrég fogadtak el a tagállamok képviselői. A jogállamisági mechanizmus miatt az érintett tagállamok az Európai Bírósághoz fordultak. A Bizottság a Bíróság állásfoglalására vár, miközben az Európai Parlamentben egyre nő az elégedetlenség és a nyomás, hogy legyen következménye a normaszegéseknek.

Ebben a túlfűtött hangulatban érezte fontosnak Merkel, hogy megszólaljon, és újságírók előtt arról beszélt, nem tetszik neki, hogy az Európai Parlament egyik bizottsága jogi lépésekkel fenyegette meg a vonakodó Bizottságot. Szerinte beszélni kell a feleknek a fenyegetőzések helyett.

„Komoly problémáink vannak a lengyelekkel, de azt tanácsolom, hogy ezeket tárgyalásokon oldjuk meg, és találjunk kompromisszumokat."

- mondta Merkel Brüsszelben, miután találkozott Alexander De Croo belga miniszterelnökkel.

A távozó német kancellár szerint nem jó út, ha a politikai nézeteltéréseket minden fél bírósági úton próbálja megoldani. Azt is mondta, szomorú amiatt, hogy még az Európai Parlament is ehhez az eszköszhöz folyamodik, és a Bizottságot perrel fenyegeti.

A vita azután lett ismét heves, hogy a lengyel alkotmánybíróság úgy határozott: a lengyel alkotmány elsőbbséget élvez bizonyos uniós jogszabályokkal szemben, ezt pedig az EP-ben úgy értelmezték sokan, hogy megkérdőjelezik az uniós alapszerződésekben foglaltakat.

Merkel elmondta, hogy az unió jogállamisági mechanizmusa, amelyet az Európai Tanács tavalyi német elnöksége alatt tárgyaltak meg, jelentős kompromisszumkészséget igényelt minden oldalról. Ennek a kompromisszumnak pedig, folytatta Merkel, „része volt, hogy Lengyelországnak és Magyarországnak jogában állt az Európai Unió Bíróságához fordulni, és megkérdezni, hogy ez az irányelv összhangban van-e az európai joggal, amit a két ország meg is tett.”

Merkel szerint meg kell várni a bíróság állásfoglalását, a Bizottság ráér utána meghozni a döntését. (Politico)