Nem a második magyar űrhajósról fog szerződést aláírni Szijjártó az oroszokkal

2021 november 4., csütörtök 9:46
2

A kormány a napokban több döntést hozott űripari nemzetközi szerződésekről, a legnagyobb figyelmet ezek közül talán a Trabant nevű közös orosz-magyar űrmisszió keltette. Megkérdeztem a külügyminisztériumot, hogy konkrétan mit takar a kormányhatározatban szereplő „Csibisz–AI”, „Obsztanovka–2” és „Trabant” űrmisszió, illetve hogy miről fog megállapodni Szijjártó a német Airbusszal és a francia Thales Alenia Space-szel.

Kapásból kiderült, hogy olyan magyar-orosz programokról van szó, amik “már évek óta futnak hazai egyetemek, kutatóintézetek és hazai űripari vállalkozások, valamint orosz partnerintézmények közötti kooperációban.” Most annyi történik, hogy ezek a két ország hivatalos közös projektjeivé válnak.

Egy csinos csibisz.

A Csibisz, magyarul Bíbic célja a földi villámtevékenység és az atmoszféra elektromágneses aktivitásának megfigyelése és jobb megértése. A Roszkoszmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség ehhez egy 40-50 kilós űrszondát - magát a Bíbicet! - fog fellőni.

Az Obsztanovka-2 nem más, mint a Nemzetközi Űrállomás külső burkolatára tervezett mérőrendszer. Ez a magnetoszférában és az ionoszférában végbemenő elektromágneses jelenségeket fogja vizsgálni, illetve az extrém nagy űrjárműveknek az ionoszférával történő kölcsönhatását is. Az első fázisban ehhez kiépítik a mérőállomást, amit később három űrbójával egészítenek ki.

A Trabant esetében a legfontosabb talán az, hogy a szó annyit jelent, hogy kísérő. Nem NDK-s nosztalgia miatt ez a projekt neve, hanem azért, mert két mikroműhold fogja kísérgetni egymást 500 kilométerrel az Egyenlítő felett keringve. De nemcsak keringenek, hanem “folyamatos hullám- és részecskeméréseket végeznek egymástól 100m – 100km távolságban. A két mikroműhold együttes működése képes a dinamikai folyamatok térbeli és időbeli változásainak részletes feltérképezésére.” Hogy miért csinálják ezt? Hogy az emberiség jobban megértse az űridőjárási folyamatok és az egyenlítői ionoszféra dinamikáját.

A két nyugati céggel nem annyira tudományos, mint inkább üzleti céljai vannak a kormánynak:

“Az Airbus és a Thales Alenia Space esetében arra törekszik a Magyar Kormány, hogy a stratégiai megállapodások által ezek a meghatározó, nemzetközi ipari vállalatok hatékonyan tudjanak részt vállalni a hazai űrszektor fejlesztésében.”

Az orosz-magyar projektek költségeiről a minisztérium nem tudott pontos számot mondani.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt