Sosem látott éhínség jöhet Afganisztánban

2021 november 9., kedd 11:30
1

Az ENSZ és számos nagy segélyszervezet hetek óta próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy akkora humanitárius katasztrófa fenyegeti Afganisztánt, amekkora emberemlékezet óta nem volt az országban. Az előrejelzések szerint, ha nem történik valami, afgánok milliói, köztük sok gyerek halhat éhen idén télen. David Beasley, a Világélelmezési Program (WFP) igazgatója a Reuters hírügynökségnek azt mondta, a 39 milliós országban 22,8 millió embert érinthet az élelemhiány, ami egyenes út az éhínség felé. Alig két hónapja ez a szám még „csak” 14 millió volt.

Múlt héten Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója beszélgetett az afganisztáni helyzetről Salam Al-Janabival, az UNICEF kabuli irodájának munkatársával. Al-Janabi iraki, tíz éve dolgozik az UNICEF-fel, korábban Irakban és Szíriában is humanitárius krízisek kezelésével foglalkozott.

Afganisztánban már a tálibok újabb hatalomra kerülése előtt is ott volt, így pontosan látja, hogyan változik hétről hétre a helyzet. A szakember nagyon aggasztónak tartja, hogy milyen sokan alultápláltak az országban, és hogy egyre több ember éhezik. Al-Janabi elmondta, korábban hazájában is volt alkalma látni, hogy a hosszan tartó krízishelyzet és élelmiszerhiány mit tesz komplett generációkkal.

A jelenlegi afganisztáni helyzetet szívfacsarónak nevezte, a jövőképet pedig sötétnek.

Arról is beszélt, hogy úgy indultak neki az évnek, hogy 10 millió nélkülöző gyerekkel számoltak, most viszont arra készülnek, hogy ahogy közeledik a tél, Afganisztán lakosságának fele éhezni fog. Sok szülő most se tud már mást adni a gyerekeinek, mint száraz kenyeret és teát.

Egy férfi vizeskannákat pakol a szamárra Afganisztán északnyugati részén, Qala e Naw kerületben 2021. október 17-én. Fotó: HOSHANG HASHIMI/AFP

Al-Janabi megerősítette azt, amiről az elmúlt hetekben már több lap is írt: sok szülő arra kényszerül, hogy eladja egyik gyerekét, hogy a többit etetni tudja. Itt elsősorban nem rabszolgaságra kell gondolni, a gyerekek a legtöbb esetben olyan szülőkhöz kerülnek, akiknek nem született saját gyerekük. A kevésbé szerencséseket - és rengeteg ilyen eset is van - gyerekházasságra kényszerítik, nem ritkán akár már tízéves korukban, hogy a hozományból élelmet tudjanak venni a többi gyereküknek.

Persze ez a legvégső megoldási kísérlet. Első lépésben kiveszik a gyerekeket az iskolából, és elküldik őket dolgozni vagy a szeméttelepre guberálni. Az emberek mindenüket igyekeznek pénzzé tenni, hogy élelemhez jussanak, az utcán árulják berendezési, illetve személyes használati tárgyaikat. A szakember beszélt olyan gyerekekről, akik unicefes hátizsákkal mászkálnak az utcán, de a táskában nem tankönyvek vannak, hanem cipőpucoláshoz szükséges eszközök.

A UNICEF azon kevés szervezetek közé tartozik, ami a tálibok hatalomátvétele és az amerikaiak távozása után is az országban maradt. Mivel évtizedek óta jelen vannak az országban, mindenféle szervezettel, közösséggel kapcsolatban állnak. Köztük a tálibokkal is, mivel valahogy le kellett velük beszélni, hogy mindenhova eljusson a UNICEF által szervezett gyermekbénulás elleni oltóprogram és az oktatás.

David Beasley se lát okot optimizmusra.

„Gyerekek fognak meghalni. Emberek fognak éhen halni. A helyzet egyre rosszabb lesz”

- mondta a Világélelmezési Program igazgatója.


Afganisztánban a tálibok augusztusi hatalomátvétele óta napról napra rosszabb a helyzet. Az ország számára eddig is nagyon fontos segélyeket befagyasztották, dollármilliárdok hiányoznak az államkasszából. A klímaváltozás már a tálibok győzelme előtt súlyos hatással volt az élelmiszerválságra, így az, hogy lesz-e mit enniük télen az afgánoknak, nagyjából csak azon múlik, eljutnak-e a segélyszervezetek adományai az országba.

Afganisztán külföldön elhelyezett vagyonát szintén zárolták, és amíg nem születik döntés arról, hogy engedjék-e, hogy a tálibok hozzáférjenek, erre a pénzre biztosan nem lehet számítani az éhínség kezelésében. Beasley szerint a gazdaság ugyanolyan ütemben hanyatlik, amilyen váratlanul gyorsan kényszerült menekülésre a nyugat által támogatott korábbi kormány. Ő úgy véli, a fejlesztési támogatásra szánt pénzt inkább humanitárius segítségnyújtásra kéne fordítani, máskülönben nem lehet megelőzni a katasztrófát.

Az éhínség nem csak az elmaradottabb régiókban fenyeget. Az új kormány nem tudja fizetni a köztisztviselőket, így a városokban ugyanazzal a krízissel találják szemben magukat az emberek, mint vidéken. Aki a tálibok elől nem menekült el, azt most az éhség űzi majd ki az országból, ami nagyon hasonló migrációs helyzetet eredményezhet, mint a 2015-ös tömeges kivonulás Szíriából.

Afgán gyümölcsárus Kabulban 2021. november 7-én. Ez luxusnak számít, a legtöbb gyerek most nem jut zöldséghez vagy gyümölcshöz. Fotó: HECTOR RETAMAL/AFP

A gyermekek védelmével foglalkozó nemzetközi szervezet, a Save The Children hasonló aggályokat fogalmazott meg. Legutóbbi sajtóközleményükben, melyben szintén a fenyegető éhínségre próbálják felhívni a figyelmet, egy afgán oldal hírét hivatkozzák, ami arról szól, hogy nyolc árván maradt gyerek halt éhen Kabulban, Afganisztán fővárosában. A nehezen ellenőrizhető hír egy helyi imám videója alapján íródott, aki a közösségi oldalán közzétett videóban beszélt az esetről.
A férfi, aki eltemette a négy kisfiút és négy kislányt, azt mondta, a nyolc magára maradt gyereket, akik közül a legidősebb is csak nyolcéves volt, a szomszédok etették, ahogy tudták. Amikor rátaláltak holttestükre, nyilvánvaló volt, hogy egyszerűen éhen haltak. Haláluk előtt arra sem volt erejük, hogy lábra álljanak.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt