Karácsony ébresztett már a pályaudvaron olyan hajléktalant, akiről kiderült, hogy fővárosi cégnél dolgozik
Karácsony Gergely kitart 2019-es ígérete mellett, hogy tíz év alatt 4-ről 10 százalékra lehet növelni a közösségi tulajdonú lakások arányát Budapesten, de ehhez pénzre van szükség, ahhoz meg kormányváltásra.
Nagyjából minden szála ide futott ki annak a beszélgetésnek, amit a főpolgármester folytatott Horváth Csabával, Zugló polgármesterével és Váradi Balázzsal, a Budapest Intézet kutatójával. A téma a lakhatási válság volt, amit Karácsony így összegzett:
- tavaly 84 ezer ember költözött el Budapestről, elsősorban azért, mert rengetegen nem engedhetik meg maguknak, hogy a fővárosban vegyenek vagy béreljenek lakást,
- Budapesten az utóbbi öt évben 225 százalékkal nőttek az átlagos ingatlanárak, míg a régió más nagyvárosaiban 20-30 százalékkal,
- a bérleti díjak is megduplázódtak,
- máshol is van emelkedés, de itt nagyon elszakadtak az árak a bérektől,
- az agglomerációba költözők kénytelenek ingázni, a budapesti autók egyharmada onnan érkezik.
Karácsony szerint az önkormányzatok mostanra felismerték, hogy ezzel foglalkozni kell. Már csak azért is, mert látják, hogy ha nem adnak szolgálati lakást az óvónőknek, elveszítik őket, mert a fizetésükből képtelenek lakást venni vagy bérelni.
De hiába a felismerés és a politikai szándék helyben, ha nincs pénz. A fentiek alapján könnyű kitalálni, mi következik ebből.
A főpolgármester azt mondta, szakmai körökben közhely, de „a politika nem tudta megépíteni”, vagyis az ellenzék nem tudta megfelelően elmagyarázni, hogy „a kormány úgy támogat, hogy minél gazdagabb vagy, annál nagyobb eséllyel kapsz még több támogatást”.
„Ezt úgy adják el, hogy középosztályt kell létrehozni”, amit zöld szociáldemokrataként szimpatikusnak talál, de a kormány valójában a felső középosztályt támogatja. Karácsony szerint valójában az oktatásban vagy egészségügyben dolgozókat kellene megsegíteni, de „hol van a középosztályi léttől egy védőnő?” - kérdezte.
Az új, magántulajdonú lakások építését és vásárlását szolgáló állami támogatások csak tovább növelik az árakat, élezve az egyenlőtlenségeket, fejtegette, de mindennek kulturális gyökere is van. A rendszerváltás után ugyanis kialakult egyfajta „lakásfétis”, ami a magántulajdon fétisét jelenti, „nem véletlen, hogy ezzel politizál a Fidesz, és nem bérlakásépítéssel”.
Ezzel együtt úgy látja, valamelyest változik a helyzet, a fiatalok már nem gondolják, hogy „bérlakásban lakni ciki”, viszont nem mindegy nekik, hogy moderált áron bérelhetnek önkormányzati lakást, vagy tízszer annyiért piacit. Éppen ezért szerinte különösen érdemes a fiatalok lakhatását támogatni. Ha több közösségi bérlakás lenne, a magánszektorban is kevésbé szabadulnának el az árak, mondta.
Kérdés, hol és miből lehetne bérlakásokat felhúzni. Karácsony szerint semmiképp sem a város amúgy is túlépített részein, hanem a kihasználatlan rozsdaövezetekben, mégpedig uniós forrásból, amihez persze megint kell állami szándék is.
Azt mondta, uniós támogatásokkal és az önkormányzatok pénzügyi önállóságának visszaállításával lehetne felújítani a meglevő önkormányzati lakásokat is. Ez egyrészt azért lenne fontos, hogy a mostani bérlők megfelelő körülmények közt élhessenek, másrészt azért, hogy kiadhassák az üresen álló lakásokat. A privatizációs hullámokat túlélt, szerény önkormányzati lakásállomány szerinte annyira rossz állapotban van, hogy „nem fény az éjszakában, hanem az éjszaka része”.
Az állam szerinte kamatmentes hitellel ösztönözhetné azt is, hogy a magántulajdonosok eleve lakáskiadás céljából építkezzenek, a Magyar Nemzeti Bank adott is volna pénzt ilyesmire, de nem lett belőle semmi.
Viszont „a lakhatás ügyében nincs nagyon gyors megoldás”, és „becsapnánk magunkat, ha azt mondanánk, hogy ha nem Orbán Viktornak hívnák a miniszterelnököt, nem lenne lakhatási válság” - mondta.
Bár a beszélgetés nagy részében azokról az alsó középosztálybeli tömegekről volt szó, akik ma képtelenek lakást fizetni ott, ahol munkát találnak, egy ponton szóba kerültek a hajléktalan emberek is. Karácsony szerint ebben a témában nagyon rossz érvek szoktak felmerülni, miközben túlnyomórészt nekik is van jövedelmük, csak éppen annyira alacsony, hogy legfeljebb egy átmeneti szállóra elég.
Mint mondta, évente egyszer ő is beszáll egy éjszakára a krízisautóba, és ő is ébresztett már a pályaudvaron olyan embert, akiről kiderült, hogy valamelyik fővárosi cégnél dolgozik.Felfoghatatlannak nevezte, hogy ilyen emberek az utcára szorulnak, éppen ezért központilag, az önkormányzatokon keresztül vagy más formában kellene hozzájárulni a lakhatási költségekhez.
„A lakhatás biztonsága olyan társadalmi érdek, ami köszönőviszonyban sincs azzal, ami ma megjelenik a költségvetésben, és az is rossz szerkezetben” - mondta.
Mi történik Budapesten?
Igazán jelentős változásokhoz valóban szükség lenne a kormányra, de valamit azért az önkormányzatok is tehetnek. Nemrég hosszú cikkben foglaltuk össze, két év alatt milyen eredményeket és bukásokat tud felmutatni ezen a téren a főváros ellenzéki vezetése.
Elindul például a fővárosi lakásügynökség, ami magántulajdonú lakásokat fog bevonni a közösségi szektorba, így megfizethetők lesznek a nem nagyon szegény, a magánpiacon mégis nehéz helyzetben levő bérlők számára. Beszállt egy ilyen projektbe az I. és II. kerületi önkormányzat is. (Karácsony szerint ez legjobb esetben egy százalékkal visz közelebb a cikk elején említett, 10 százalékos választási ígéretéhez.)
Az Airbnb-kérdésbe viszont beletört Karácsony bicskája. Nem sikerült átvinnie az akaratát a kerületi polgármestereken, így a tulajdonosok most is korlátozás nélkül adhatják ki rövid távon a lakásaikat, ami szintén emeli az árakat.
Ezenkívül meghoztak néhány döntést, amihez elég volt rendeletet módosítani: visszaállították a lakásrezsi-támogatást, és megtiltották, hogy az önkormányzati bérlőket elhelyezés nélkül lakoltassák ki. A nyugdíjasházakba pedig már olyan hajléktalan, idős emberek is beköltözhetnek, akik egyszerre nem tudnák kifizetni a bekerülési költséget (ezek nem idősotthonok, hanem bérlakástömbök, ahol az önkormányzat nővérügyeletet biztosít).
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.