„Észrevettem, hogy amikor a Mein Kampfban Hitler humanizmussal szembeni bírálatát olvastam, gyakran éreztem úgy, hogy van benne némi igazság. Mert valóban, mindazok az értékek, amelyeket magától értetődőknek, sőt »egyetemeseknek« gondolunk – emberi jogok, egyenlőség, demokrácia – csupán megállapodások, amelyek érvényüket vesztik, mihelyt az emberek többsége már nem tartja ezeket fontosaknak.”
Hollandiában körülbelül öt évvel ezelőtt felkérték Ewoud Kieft történészt (aki egyben író és zenész), hogy írjon bevezetőt Adolf Hitler hírhedt könyve, a Mein Kampf újrakiadásához. A szerzői jog ugyanis lejárt, így a mű elvileg szabadon terjeszthetővé vált. Arról viszont még vita folyt, hogy ki szabad-e adni minden idők egyik legsúlyosabb tömeggyilkosának rasszista uszítással, tudománytalan hergeléssel és megalapozatlan gyűlölködéssel teli könyvét. Végül úgy döntöttek, hogy a Mein Kampf tiltólistán marad.
Ewond Kieft cserébe a már megírt elemzését több mint 250 oldalas könyvvé dagasztotta. Az „A tiltott könyv – a Mein Kampf és a nácizmus vonzereje” 2017-ben jelent meg Hollandiában, ahol megkapta az év történelmi munkájának járó díját, most pedig a 444 Makro-sorozatának ötödik darabjaként magyarul is megjelenik.
De vajon lehet-e még bármi érdekeset mondani Hitlerről a XXI. században? Meglepően sok mindent. Kieft könyve nem a II. világháború nagy csatáiról és szörnyűségeiről, még csak nem is a Harmadik Birodalom mindennapjairól szól. Az A tiltott könyv a német nemzet I. világháború utáni kálváriájáról, politikai merényleteiről és terrorakcióiról, a náci mozgalom megszerveződéséről és hatalomátvételi kísérleteiről, a müncheni sörpuccs szereplőinek peréről és persze a Mein Kampf legfőbb állításairól és az azt megalapozni hivatott elméletekről szól.
A szerző – aki korábban az I. világháborúról és annak következményeiről, illetve lélektani hatásairól írt – arra tett kísérletet, hogy megpróbálja megérteni: milyen érdekek és hiedelmek késztettek arra egyre nagyobb tömegeket, hogy a demokráciát és végül a józan észt is félredobva teljesen átadják magukat az NSDAP civilizációellenes mozgalmának.
Közben pedig szó esik a modern antiszemitizmus Párizstól Moszkváig tartó politikai fegyverként való alkalmazásáról a korszakot meghatározó eugenikai trendektől a világforradalommal fenyegető Szovjetunió Európára gyakorolt hatásáig különféle témákról, amik mind közrejátszottak abban, hogy egy ismeretlen osztrák festő és I. világháborús veterán a Föld egyik legveszélyesebb diktátorává váljon.
A könyvet végigkísérik a Nyugat aktuális politikai vitáival vonható párhuzamok és a kérdés, hogy vajon képesek vagyunk-e tanulni a nácizmus következményeiből, és végre meg tudjuk-e érteni, hogy milyen folyamatok vezettek el oda, ahonnan már nem volt visszaút.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.