Ezért folyik ki a kezed közül a pénzed

november 24., szerda 12:04

Hónapról hónapra élünk, de akkor sem bánnánk elég okosan a pénzünkkel, ha sok lenne belőle. Pedig nem bonyolult dolog ez: csak tűzz ki célokat magad elé, és gondos pénzügyi tervezéssel, kiadásaid kézben tartásával tedd őket a jelened részévé. Kezdd ezzel – a többi majd jön magától!

Az OTP Bank kutatása szerint a magyar lakosság 59 százaléka nem követi nyomon a kiadásait, pedig így hatékonyan felmérhetnék, hogy mire költenek sokat, és mire kevesebbet. Akik odafigyelnek erre, hónap végén kisebb eséllyel kerülnek pénzzavarba, mint azok, akik egy carpe diem legyintéssel telefonra, márkás széldzsekire, vagy videójátékokra költik a maradék pénzt.

A hónap vége - jelenség nem légből kapott: a magyar lakosság 40 százaléka aszerint tervezi a kiadásait, hogy mikor kapja kézhez a fizetését. Ha a spórolás kerül szóba, honfitársaink harmada a ruhavásárlással, ötödük az étterembe járással hagy fel, míg további egyötödük akciós termékek vásárlásával próbál pénzt spórolni. A pénzköltés ösztönös képességünk, a megtakarítást viszont tanulni kell. De mi ennek az oka, és hogyan változtathatunk rajta?

Nem tanítottak meg a pénzzel bánni

Van hova fejlődni! Az OECD 2020-as felméréséből kiderült, a lakosság jelentős részének lenne mit fejlesztenie a pénzügyi műveltségén, ami az alapvető pénzügyi fogalmakat illeti. A felnőtteknek csak 50 százaléka adott helyes választ az egyszerű kamatra, és 18,3 százaléka a kamatos kamatra vonatkozó gyakorlati kérdésekre, pedig az életből vett jó példák, illetve megfelelő elméleti háttér nélkül nehezebb rávennünk magunkat a tudatos kiadástervezésre és takarékoskodásra.

A megtakarítás szó barátságtalanul cseng

A megtakarítás szó az érzelmeinkre hat, nem az eszünkre, nagyjából úgy reagálunk rá, mint a diéta szóra. Mindkettő azt takarja, hogy nem fogyaszthatjuk azt, amit akartunk, akkor, amikor akarjuk. Megvonást, lemondást jelent, ami rosszkedvvel jár, azt pedig lehetőség szerint kerüljük.

A tudatos pénzügyi tervezés bonyolultnak tűnik

A pénzügyi tervezés azzal a sok matekozással és előrelátással nehézkesnek hat, de valójában megszabadít a költekezés miatt érzett bűntudattól. Nem kell túlbonyolítanod: készíts néhány pénzügyi kategóriát a háztartási cikkeknek, az ennivalónak, az utazásnak és a bevásárlásoknak. Bőven vannak költség- és kiadásfigyelő alkalmazások – például az OTP Bank saját fejlesztése, az új OTP internet- és mobilbankban2 –, amiket a saját költéseid feltérképezéséhez, nyomon követéséhez és a jövőbeli kiadásaid megtervezéséhez használhatsz.

„A pénzügyi tudatosság a meglévő jövedelmünk elosztásában, a nehézségek megelőzésében segít. Az OTP Bank új internet- és mobilbankjának Kiadásfigyelő funkciójával a felhasználók nyomon követhetik, hogy mire és mennyit költöttek az adott hónapban. Az alkalmazás automatikusan kategorizálja a költéseket, és a megfelelő költési kategóriába sorolja azokat. Így elég csak ránézni a diagramra, hogy láthatók legyenek az adott hónapra vonatkozó kiadások. – mondta Kuhárszki András, az OTP Bank digitális fejlesztésekért felelős területének vezetője.

A pillanatnak élsz, nem a rendszerességnek

Az impulzusvásárlás rövid távon örömmel, hosszú távon megbánással jár; pénzügyi szempontból pedig azonnali kiadással a takarékoskodás rovására. Az OTP Bank kutatása szerint a lakosság 80 százaléka évente legalább egyszer, 42 százaléka havonta belecsúszik az impulzusvásárlásba. Hogy ez valójában mekkora örömmel is jár, azt jól példázza, hogy hosszú távon minden ötödik magyar vásárló megbánja az impulzusvásárlást. Pedig a megfelelő trükkökkel könnyen önuralomra szoktathatod magad – nem árt, ha megismered őket.

Nem számolsz a váratlan havi kiadásokkal

Különös, de ha az éves költségvetésünket, illetve a havi kiadásainkat kell megbecsülnünk, általában az éves előrejelzések lesznek pontosabbak. Ennek az az oka, hogy az időben közelebbi – heti, havi – kiadásainkról azt hisszük, hogy tudatosabban kezeljük őket, de a hosszú távú – féléves, éves, többéves – pénzügyeinkkel óvatosabban bánunk. Hosszú távú tervezésnél automatikusan belekalkuláljuk a büdzsébe a váratlan, előre nem látható kiadásokat is – holott az éves túlköltekezés általában a bele nem számolt, de havonta jelentkező extra kiadásokból áll össze.

A nagy céljaidat nem bontod kisebb lépésekre

Sajnos sokan vannak, akik egyhavi (sikertelen) megtakarítási kísérlet után fel is adják a próbálkozást, mert mindent egyszerre akarnak. Pedig sokat segít, ha a nagy pénzügyi célokat kisebb lépésekre bontjuk. Szép célkitűzés, hogy „öreg napjaimra félreteszek 17 millió forintot” – de tudod, hogy ez rengeteg pénz, és feltehetően sok lemondással fog járni. Jóval barátságosabban hangzik az, hogy „félreteszek havi tízezer forintot, és 30 év múlva kiveszek 17 milliót”.

Nem gondolsz a váratlan helyzetekre

Az OTP Bank tavaly nyári kutatása szerint a koronavírus-járvány elsősorban azokat érte felkészületlenül, akiknek nem voltak megtakarításaik, míg azok, akiknek legalább félmillió forint volt a megtakarítási számlájukon, jóval könnyebben vészelték át a járvány pénzügyileg legnehezebb időszakát. A válaszadók fele bevételcsökkenésről, harmaduk pedig kiadás-növekedésről számolt be, a tudatos megtakarítók könnyebben birkóztak meg a járványhelyzet okozta pénzügyi nehézségekkel, ami azt igazolja, hogy érdemes rendszeres megtakarítással felkészülni a váratlan helyzetekre.

A túlfogyasztás a jövőd elől veszi el a pénzt

Az OTP Bank kutatása szerint a magyar lakosság jóval többet költ hideg és meleg ételre, ruhára, cipőre, szépségápolási cikkekre és szerencsejátékra, mint ahogy azt a szükségleteik diktálnák. Pedig a feleslegesen elköltött pénzt meg is takaríthatnád, és a környezetet sem terhelnéd a fölösleges kacatokkal.

A kiadásfigyelés majd az ennek nyomán lehetségessé váló megtakarítás a jövőbe tekintésről szól. Úgy kell befektetned a pénzedet, hogy a mai szükségleteidet is fedezze, de a jövőben se kelljen szűkölködnöd. Sajnos nem könnyű összekötni a jelenbeli és a jövőbeli énünket. A jövőbeli énünkre ismeretlenként gondolunk, és a pénzünket mindig szívesebben költjük magunkra, mint egy ismeretlenre.

A költségekből indulsz ki, nem a céljaidból

Ne költségvetést készíts, hanem kiadási tervet! A kettő látszólag nem különbözik egymástól, de míg a költségvetés a pénzköltésedből indul ki, a kiadási tervezet a céljaidra fókuszál. Ha például nyaralásra spórolsz, legyen a kitűzött célod a „Barcelonai nyaralás 2022-ben” lesz. Képzeld el, hogy milyen lesz elérni a célt, és próbáld vizualizálni is; például állíts be a számítógépeden vagy a telefonodon barcelonai tájképet háttérnek. Ha megvan a cél, készíts hozzá pénzügyi tervet: számold ki, hogy mennyibe fog kerülni, mennyit kell spórolni rá, és hogy honnan és mennyi idő alatt tudod előteremteni rá a pénzt.

A végeredmény szempontjából ez hatékonyabb módszer: ha ugyanis a céljaid megvalósulását kötöd össze a megtakarítási terveddel, az megadja az irányítás érzetét, és a pénzügyi helyzeted tudatos uralása komoly motivációs erő.

Bon voyage

Ugye, hogy nem is olyan nehéz tudatosan kezelni a pénzügyeket? Csak motiváció, megfelelő eszközök és pénzügyi termékek, stabil jövőkép, no meg egy kis elszántság kell hozzá, hogy elindulhass a pénzügyi tudatosság nirvánája felé vezető úton.

(A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.)

A tájékoztatás nem teljes körű, ezért további részletekről kérjük, tájékozódj az OTP Bank fiókjaiban és honlapján (www.otpbank.hu ) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.

Advertisement