A németeknek nem kell a vakcina, délen viszont viszik, mint a cukrot
2021 november 24., 06:04
Kitartóan bíznak immunrendszerükben az oltásellenesek
- Az oltást elutasító magyarok legnagyobb része még mindig azt gondolja, nem foghat ki rajta a vírus.
- De a járványt bagatellizáló hangok visszaszorultak a harmadik hullámban.
- Felmérték, milyen érveket hoznak még fel az oltásellenesek.
- Egy másik kutatás pedig kimutatta, hogy a szabad vakcinaválasztás valószínűsíthetően növelte az oltási hajlandóságot.
- És alaposan megosztotta az embereket a modern és a klasszikus oltástechnológia.
Januárban még a felnőttkorú magyarok negyede, júniusban már csak minden hetedik zárkózott el az össszes koronavírus elleni vakcinától. Azóta ez nem nagyon változott, ahogy a bizonytalanok aránya sem, ami 4-6 százalék körül mozog. Rajtuk kívül minden hónapban 1-2 százalék mondja, hogy szeretne oltást, de még nem jelentkezett érte.
Ezt a Szegedi Tudományegyetem Járványmatematikai Modellező Csoportjának kutatásából tudjuk. Itt készítik többek közt a járvány terjedéséről szóló előrejelzéseket, amiket rendszeresen megosztanak az operatív törzzsel. Azon túl, hogy igyekeznek feltérképezni a vírus szempontjából veszélyes találkozásokat, január óta havonta felmérik a lakosság oltási hajlandóságát is. Ehhez egy országos reprezentatív mintát használnak, amiből a teljes 18 év feletti népességre következtethetünk.
Az oltást elutasító emberektől mindig megkérdezik, miért nem akarják beadatni egyik vakcinát sem.Az év eleje óta több mint 1600 különböző választ kaptak, amiket most kategóriákba rendeztek, hogy látható legyen, mikor, mi volt a legnagyobb visszatartó erő. Az eredmények még publikálás alatt vannak, de Koltai Júlia, az adattudományi csoport munkatársa megosztotta velünk a fontosabb tanulságokat.
Rajtam nem fog ki a vírus
- Járványhelyzettől függetlenül az egyik leggyakoribb érv, hogy az illető nem érzi magát veszélyben, erősnek gondolja az immunrendszerét. Ezt rendszeresen az oltatni nem akaró emberek 20-25 százaléka mondja.
- Valamivel kevesebben, de elég sokan vannak, akik nem bíznak az oltóanyagokban, károsnak tartják őket, viszont nem pontosítják, miért.
- Külön csoportot alkotnak, akik a mellékhatásoktól félnek. Az év elején még kevesebben voltak ilyenek, de ahogy egyre többen kapták meg az oltást, úgy terjedtek a személyes beszámolók, így mostanra az oltást elutasítók negyede-ötöde ezzel érvel.
- A felmérések alapján nyárra erősödött meg az emberekben az az érzés, hogy nem akarnak „kísérleti nyulak lenni”, és az is, hogy a vakcinák egyszerűen nem hatékonyak. Ez talán azzal függ össze, hogy abban az időszakban az esetszámok is alacsonyabbak voltak, és a korlátozásokat is szinte teljesen eltörölték.
- De ellentétes folyamatra is van példa. Januárban még elég sokan mondták, hogy nem tartják veszélyesnek a vírust, aztán a harmadik hullám érkezésével jelentősen csökkent az arányuk.
- Nagyjából 10 százalék mondja, hogy azért nem kéri az oltást, mert már átesett a betegségen. (Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban van még védettsége, sőt azt sem, hogy bizonyítottan átesett.)
- Hasonló arányban mondják, hogy egészségügyi okokból nem akarják az oltást, ideértve azt is, hogy gyereket terveznek.
- Vannak persze összeesküvéselmélet-hívők is, ők nagyjából az oltást elutasítók 10 százalékát teszik ki, ők Bill Gates-t és a mikrochipeket említik.
Érdekes, hogy más országokban gyakran felmerül, mennyire fontos az intézményekbe, a politikába vagy az egészségügybe vetett bizalom. Utóbbi például a spanyol és a portugál vakcinasikerben is szerepet játszhatott.
A magyar felmérés viszont ezt nem erősítette meg, Koltai szerint a bizalomhiánynak legfeljebb közvetett hatása lehet. „Lehetséges például, hogy a bizalomhiány befolyásolja az oltóanyagtól való félelmet, de ezt nem fogalmazzák meg az emberek. Nagyon alacsony azoknak az aránya, akik azt mondják, hogy fogalmuk sincs, kinek higgyenek, vagy hogy ellentmondásosak az információk.”
A továbbiakban azt próbálják pontosítani, kikből áll az oltást elutasítók csoportja. Egyelőre úgy tűnik, az oltásellenesség nem függ össze egyértelműen az ember iskolai végzettségével, és azzal sem, mekkora településen lakik.
Az oltásellenesek a Pfizerre lőttek, de a szabad választás segített
Egy másik, már publikált kutatásban szintén a vakcinákhoz való hozzáállás hátterét vizsgálták. Abból indultak ki, hogy a magyar oltási kampány több szempontból különlegesen indult.
Egyrészt a kormány keleti vakcinákat is beszerzett (Sinopharm, Szputnyik), másrészt az emberek kezdettől fogva szabadon eldönthették, milyen oltást kérnek. Ha először olyat kínáltak nekik, amit nem akartak beadatni, várhattak néhány hetet, míg elérhetővé vált egy másik.
Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a szabad választási lehetőség növelte az oltási hajlandóságot. Kevesebben oltatták volna be magukat, ha a „vagy ezt kapod, vagy semmit”-elv érvényesült volna.A május végén készült, reprezentatív felmérés szerint az év első felében az emberek 63 százaléka megragadta az első adandó alkalmat, 11 százaléka viszont elutasította a felajánlott vakcinát.
Utóbbiak nagyobb részben nők, fiatalok, kevésbé képzettek és jó egészségben levő emberek voltak, akik többnyire a Sinopharmból, a Szputnyikból és az AstraZenecából nem kértek. Helyette inkább Pfizert választottak, amikor lehetett.
Látszik is az ábrán, milyen vastag nyilak futnak ezektől az oltóanyagoktól a Pfizerhez. Kevesebben, de akadtak olyanok is, akik AstraZenea helyett Szputnyikot vagy Sinopharmot választottak, és olyanok is, akik Pfizer helyett Sinopharmot vagy valami mást. Mindenre akadt példa.
Kérdés, mi határozza meg ezeket a választásokat. Úgy tűnik, elsősorban az, hogy kinek a véleményére hallgatnak az emberek.Akik hajlamosak megfogadni a politikusok tanácsait, nagyobb valószínűséggel mondtak igent a Szputnyikra, a Sinopharmra és az AstraZenecára. A tanulmány nem tér ki rá, de ez bizonyára azért volt így, mert a kormány erősen védte az időnként megkérdőjelezett keleti vakcinákat, míg az AstraZenecánál a vérrögképződéssel kapcsolatos félelmeket ellensúlyozhatták.
Akik inkább a tudósokra hallgatnak, jobban elfogadták a Pfizert, a Modernát és az AstraZenecát. Akik viszont az oltásellenes hangokra figyelnek, sokkal rosszabbnak ítélték a Pfizert és a Modernát.
Erősen befolyásolta az emberek választását, hogy milyen technológiával készült a felkínált vakcina: modern mRNS-sel (Pfizer, Moderna) vagy klasszikus elölt vírussal (Sinopharm).Összességében a Pfizer volt a legnépszerűbb oltás, de nem elhanyagolható azok száma sem, akik kifejezetten ódzkodtak tőle, mert a legmodernebb technológiával készült. Bizonyára voltak, akikben eleve élt ez a félelem, de az oltásellenes hangok alaposan ráerősítettek azzal, hogy „sebtében fejlesztették ki”, vagy valamilyen világszintű összeesküvés részeként szabadították rá az emberiségre. Lengyel Balázs, a kutatás egyik szerzője szerint ezt célzott, központi kommunikációval lehetne ellensúlyozni.
Érdekes, hogy a vakcinák elutasítását önmagában nem befolyásolta, hogy az ember a Facebookról, az újságokból vagy az ismerőseitől tájékozódik róluk.
A kutatás alapján nem lehet megállapítani, mi lett volna, ha a kormány egyáltalán nem vásárol keleti vakcinákat, viszont a nyugatiak közül ugyanúgy szabadon választhattunk volna. Vajon lettek volna, akik elölt vírusos vakcina híján be sem oltatják magukat? Vagy akkor más határozta volna meg a döntéseinket?
Lengyel Balázs szerint „nagyon gyorsan változik, hogy éppen ki, mikor, mit gondol egy-egy vakcináról, ezért ezt utólag nem lehet felmérni. De az biztos, hogy ha több fajta vakcina érhető el, akkor az emberek másképp alakítják ki a véleményüket, illetve döntenek arról, hogy kérik-e az oltást vagy sem. Több fajta vakcina több fajta igénynek tud megfelelni.”
Hosszú távon viszont „a vakcinák elfogadottságát elsősorban a hatékonyságuk, illetve egészségre gyakorolt hatásuk határozza meg. Mindezek miatt elengedhetetlen, hogy az itthon használt vakcinák hatékonyságát leíró adatok elérhetőek legyenek a társadalom számára”.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.