Koronavírus-számok Magyarországon 11/26/2021
Elhunytak + 162 Σ 33 866
Kórházban + 55 Σ 6 913
Fertőzöttek + 11 871 Σ 1 068 888
Tesztek + 49 296 Σ 8 298 820
Oltottak + 15 282 Σ 6 087 474
A legújabb trendek

A németeknek nem kell a vakcina, délen viszont viszik, mint a cukrot

november 24., szerda 5:04
9
  • Kevesen hitték volna, hogy a portugálok és a spanyolok éltanulók lesznek oltásban.
  • A németek és az osztrákok sokkal kevésbé törik magukat.
  • Ha Svájc német kantonjait is idevesszük, egész Nyugat-Európában a németajkú vidékeken a legnagyobb az oltatlanok aránya.
  • Hogy lehet ez?

November 14-én sorsdöntő meccset rendeztek a lisszaboni Estadio da Luzban. A portugál válogatottnak a döntetlen is elég lett volna a szerbek ellen a biztos világbajnoki részvételhez, de hiába: 2-1-re kikaptak, így pótselejtezőre kényszerültek. Közel 60 ezren szurkoltak a lelátón, éppen úgy, mint néhány héttel korábban, amikor a Benfica fogadta a Bayern Münchent a Bajnokok Ligájában.

Annak is vereség lett a vége, de a portugálok legalább örülhettek, hogy ilyen sokan összejöttek egy helyen. Október óta nincs náluk létszámkorlát a stadionokban, ami nagy szó, hiszen augusztustól csak minden harmadik széken ülhettek nézők, azelőtt annyin sem. Egy éven keresztül az összes meccset zárt kapuk mögött rendezték.

Most maszkhoz és védettségi igazolványhoz kötik a belépést, ami senkit sem tart vissza: a nagykorú portugálok 99 százalékának van legalább egy oltása, 92 százalékának kettő. Ha a teljes népességet nézzük, 88 százalék kapott legalább egy, és 81 százalék két adagot úgy, hogy a kisebb gyerekeket nem is olthatják.

Fotó: PATRICIA DE MELO MOREIRA/AFP

Az év elején még tombolt a koronavírus az országban, tömve voltak a kórházak betegekkel, az egekbe szöktek a halálozási számok. Kevesen fogadtak volna rá, hogy tizenegy hónappal később Portugália lesz az Európai Unió legjobban átoltott országa. A szomszédos spanyolok is hasonló meglepetést okoztak (ott a 18 éven felüliek 91 százaléka kapott legalább egy oltást), ehhez képest Izland, Norvégia, Dánia, Finnország vagy Hollandia magas oltottsága kevésbé váratlan.

Németországban és Ausztriában viszont irigykedve néznek Dél-Európára. A németek még csak-csak teljesítenek valahogy a nagykorúaknál (84 százalék), a teljes népességnek viszont mindössze 70 százaléka kapott legalább egy oltást, és mint látni fogjuk, jelentősek a területi különbségek.

Az osztrákoknál a felnőttek 75, a lakosság 69 százaléka kapott legalább egy oltást, ráadásul a delta variánssal szemben elérhető maximális védettséghez mindenképp két adagra, sőt néhány hónap elteltével három adagra van szükség.

Nehéz megmagyarázni ezeket a különbségeket, és részben csak feltételezésekre támaszkodhatunk.

Szerepet játszhat, hogy hol milyen mértékben szembesültek a koronavírus pusztításával. A német és az osztrák halálozás sosem volt olyan drámai, mint a spanyol 2020 tavaszán, vagy a portugál idén januárban-februárban. (Magyarországon viszont igen, mégsem 90 százalékos az oltottság. Ez is mutatja, hogy nem csupán ezen múlik.)

A német sajtóban az erős központi adminisztrációt dicsérik: a spanyoloknak és a portugáloknak nem kellett jelentkezniük, őket keresték telefonon, sms-ben vagy WhatsAppon. Így az oltási kampány elején hatékonyan elérték az időseket és másokat, akik különösen veszélyeztetettek. Szociológusok szerint a spanyoloknál növelhette a hajlandóságot, hogy sokszor többgenerációs családok élnek egy háztartásban. Ezért a fiatalok is kevésbé hezitáltak, amikor sorra kerültek, ráadásul külön videós kampányt is indítottak számukra.

Portugáliában az egész oltási kampány katonás rendben zajlott, szó szerint, mivel egy katonát bíztak meg az irányításával: Henrique Gouveia e Melo korábban tengeralattjáró-parancsnokként is megbirkózott már összetett logisztikai feladatokkal.

Februárban először is létrehozott egy 30-40 fős tanácsadócsapatot, benne matematikusokkal, orvosokkal, elemzőkkel és a hadsereg szakértőivel. Egyetlen politikust sem hívott ide, sőt a saját személyét is igyekezett leválasztani a politikáról, elmondása szerint ez nagyon fontos volt a sikerhez vezető úton.

Amikor a New York Times megkérdezte, nem is tanácsolt mást a többi országnak: tartsák távol a politikusokat.A parancsnok minden nyilvános szereplésén egyenruhában jelent meg, folyton hadiállapotról beszélt, és bár az ellentmondást nem tűrő kommunikáció egyeseknél visszatetszést keltett, bizonyára hitelesebben képviselte a militáns nyelvezetet a politikusoknál.

Az éles konfrontációtól sem riadt vissza. Júliusban, amikor oltásellenesek állták el egy lisszaboni oltópont bejáratát, személyesen ment oda beszélgetni velük arról, hogy nem ő a gyilkos, mint hiszik, hanem a vírus. Ősszel, miután teljesítette a küldetését, lemondott a posztjáról.

Henrique Gouveia e Melo Fotó: PATRICIA DE MELO MOREIRA/AFP

De hiba lenne pusztán a kommunikációval magyarázni a helyzetet. A spanyolok és a portugálok eleve jobban bíznak az oltásokban, mint más európaiak, nem is voltak a franciaországihoz vagy az olaszországihoz hasonló tüntetések. Szakértők szerint ez arra vezethető vissza, hogy frissebbek az emlékeik a járványokról.

Míg más nyugati országokban már az 50-es években oltani kezdtek gyermekbénulás ellen, Spanyolország tíz évet késett, ami sok fertőzést és halálozást eredményezett. Sokan máig érzik ennek a hatását, mert bár túlélték a betegséget, mozgássérültekké váltak, műtétekre szorultak.

Hasonló a helyzet Portugáliában, ahol a 70-es évekig sok gyerek halt meg kanyaró vagy diftéria miatt. Mindkét országban viszonylag későn jött létre erős állami egészségügyi rendszer, amit így sokan a modernizáció alapkövének tekintenek, és általában bíznak is benne.

Ezzel együtt tavaly augusztusban a spanyolok harmada bizonytalan volt az oltást illetően, ami akkor még tesztelés alatt állt. Az El Paísnak nyilatkozó spanyol szociológus azt mondta, erre oda kell figyelni, s nem szabad, hogy az oltás politikai ütközőzónává váljon, mert az csak növeli a vakcinaellenességet.

Augusztusban a portugálok 86, a spanyolok 81 százaléka egyetértett azzal, hogy mindenkinek állampolgári kötelessége beoltatni magát koronavírus ellen. Németországban ez 67, Ausztriában 57, Magyarországon 48 százalék volt.

Portugália és Spanyolország most Európa legkevésbé fertőzött országai közé tartoznak. Bár az esetszámok valamelyest emelkednek, a halálozás nagyon alacsony, és jóval kevesebben szorulnak kórházi ápolásra, mint máshol. Ezért a hétköznapi élet és az egészségügyi ellátás is sokkal inkább normális mederben folyhat. Ez nem jelenti azt, hogy ne hordanának maszkot bizonyos helyeken, de bízhatnak benne, hogy elkerülik az újabb járványhullámot különösebb korlátozások nélkül, hacsak nem érkezik egy sokkal durvább vírusvariáns.

Nein, danke

Ehhez képest az osztrák kormány múlt héten bocsánatot kérve jelentette be a teljes lezárást, ami december közepéig az oltottakat is érinti. Németországban pedig hosszas gondolkodás után döntötték el, hogy a kórházi terhelés mértékéhez kötik a korlátozásokat.

Ha idevesszük Svájc német többségű kantonjait, kiderül, hogy

Nyugat-Európában a német nyelvű térségekben a legmagasabb az oltatlan 12 év felettiek aránya.Egy luganói kommunikációs szakértő ezt azzal magyarázta a Financial Timesban, hogy ott sokkal inkább az észre, nem a szívre próbáltak hatni az oltás reklámozásakor, szabad teret hagyva az összeesküvés-elméleteknek.

Még érdekesebb felvetés, hogy a németajkú oltásszkeptikusok egy része kulturálisan a 68-as mozgalmak testtudatos, énközpontú, autoritásellenes világához kötődik, még ha nem is feltétlenül számít már baloldalinak. Oliver Nacthwey szociológus a Der Standardban fejtegette, hogy ebből akár magasan képzett emberek is levezethetik, miért nem szabad hagyni, hogy az állam tűt döfjön az emberek karjába. Szerinte ehhez a közeghez éppen annyira hozzátartozik az alternatív oktatás, mint az alternatív gyógyászat, képviselői pedig kevéssé értékelik a szolidaritást, ami esetleg oltásra ösztönözhetné őket.

Ha van is ebben igazság, egy németországi reprezentatív kutatás inkább az alacsony iskolázottsággal magyarázza az oltásellenességet. Kiderült az is, hogy a szélsőjobboldali AfD szavazói nagyobb eséllyel utasítják el a vakcinát: a párt szászországi hátországában a legalacsonyabb az oltottság. Nem meglepő, hogy ezzel együtt a fertőzéshelyzet is rosszabb, míg mondjuk Brémában mindez fordítva van.

Tüntetés Németországban Fotó: ABDULHAMID HOSBAS/Anadolu Agency via AFP

Az oltásellenesség gyakran együtt jár a bevándorlóellenességgel, és ezek az emberek általában nem nagyon bíznak a politikusokban, a kormányban, a médiában és egyáltalán az egészségügyi rendszerben sem.

Valószínűleg rosszkor jött a lassú kormányváltás is. Angela Merkel még hatalmon van, de már nem fűlik a foga jelentős intézkedésekhez, az új vezetés pedig még mindig nem állt össze. A Spiegel cikke szerint hiba volt bezárni a nagy oltócsarnokokat, és következetlenül beszéltek arról, hogy mikor kinek lesz szüksége harmadik oltásra. Németország egyes területein jelentősen romlott a fertőzéshelyzet az utóbbi hetekben, erre is késve reagáltak.

Ahogy a németeknél élesen elkülönül oltottságban az ország keleti és nyugati fele, úgy az osztrákoknál két tartomány, Felső-Ausztria és Salzburg maradtak le a többiektől. Felső-Ausztriában egy oltásellenes párt is képviselői helyeket szerzett az őszi regionális választásokon, a helyben irányító ÖVP pedig sokáig ódzkodott a járványügyi intézkedésektől.

Az osztrák kormány végül nemcsak a korlátozások, hanem az oltások terén is merészet húzott: a tervek szerint februártól mindenki számára kötelezővé teszik a vakcinát. Schallenberg kancellár szerint sokáig bíztak benne, hogy elég ember fog magától jelentkezni, de most már ideje szembenézni a tényekkel.

Nemzetközi oltási adatok és egyéb ábrák, trendek a 444 járványoldalán.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt