Végre egy előadás arról, hogy mennyit számíthat az oltottság a koronavírus ellen
2021 november 11., 23:33
Megjelent a tanulmány a vakcinák hatékonyságáról, de a védettség kopását nem vizsgálja
Szerdán közzétették a régóta várt magyarországi adatokat a koronavírus elleni vakcinák való életben mért hatékonyságáról. A tanulmány, amiről a Telex számolt be először, a Clinical Microbiology and Infection című tudományos lapban jelent meg. A széles körű érdeklődés ellenére nem számolt be a kormány a publikálásról, pedig a szerzők közt ott van Kásler Miklós miniszter és Müller Cecília tisztifőorvos is.
Komoly korlátja az elemzésnek, hogy csak a januártól júniusig tartó időszakot vizsgálja, pedig azóta két fontos dolog is megváltozott: uralkodóvá vált a sokkal gyorsabban terjedő delta variáns, és bizonyítottan kopni kezdett a vakcinák által kiváltott immunválasz. (Utóbbi miatt van szükség harmadik oltásokra.)
Ferenci Tamás biostatisztikus a Telexnek dicsérte a vizsgálat metodikáját, viszont szerinte borzasztóan nagy szükség lenne arra, hogy „ne november 25-én tudjuk meg a június 10-ei eredményeket, pláne egy ilyen járványban, ahol egy hét is számít”. A jelek szerint minden adott, hogy gyakrabban megismerhessük az aktuálisabb számokat.
Mi derült ki?
A kutatásban összevetették a kétszer oltottak és az oltatlanok fertőzési és halálozási statisztikáit úgy, hogy kiszűrték a nemből, életkorból és az oltás időpontjából adódó különbségeket. Így alakult a fertőzéssel szembeni védelem hatékonysága a különböző vakcináknál:
- Pfizer: 83,3%
- Moderna: 88,7%
- Szputnyik: 85,7%
- AstraZeneca: 71,5%
- Sinopharm: 68,7%
A halálozással szembeni hatékonyság 87,8 és 97,5 százalék között alakult vakcinától függően, de a 16-44 éves oltottak között senki sem halt meg, akármilyen oltást is kapott. Részletesebben a halálozással szembeni hatékonyság:
- Pfizer: 90,6%
- Moderna: 93,6%
- Szputnyik: 97,5%
- AstraZeneca: 88,3%
- Sinopharm: 87,8%
A tanulmány szerint az öt vakcina összességében 9500 halálesetet segített megelőzni. Megjegyzik, hogy a Pfizer eredményei valamivel rosszabbak, mint a klinikai vizsgálatokban voltak, de ebben közrejátszik, hogy ezt akkor nagy arányban kapták idősek és krónikus betegek, akárcsak a Modernát.
A korcsoportos adatokat nézve feltűnő, hogy a Sinopharm júniusig is mindössze 43 százalékos hatékonysággal védett a megfertőződés ellen 85 év felett. Ez az AstraZenecánál is alacsony (39 százalék), de a Sinopharmot sokkal több idősnek adták be, pedig az engedélyezés pillanatában is világos volt, hogy a klinikai vizsgálatok során nem mérték a hatékonyságát ebben az életkorban. A Sinopharm halálozással szembeni hatékonysága viszont magasabb volt ebben az életkorban az AstraZenecáénál.
link
Forrás
Oroszi Beatrix epidemiológus nemrég egy előadásban beszélt arról, hogy a méréseik szerint idővel csökken a kezdeti 80-90 százalékos hatékonyság a megfertőződéssel szemben, ezt a harmadik oltások tudják növelni ismét.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.