Koronavírus-számok Magyarországon 10/19/2022
Elhunytak + 118 Σ 47,798
Kórházban - 103 Σ 1,597
Fertőzöttek + 11,947 Σ 2,132,490
Tesztek 0 Σ 11,394,556
Oltottak 0 Σ 6,418,810
A legújabb trendek

Akár erős védettségük is lehet a gyógyultaknak, de továbbra is az a biztos, ha beoltatják magukat

járvány
2021 december 15., 18:32
comments 6
  • Még mindig keveset tudunk arról, mekkora védettségük van a covidon átesett embereknek.
  • Vannak biztató adatok, egyeseknél nagyon erős lehet az immunitás, de ez nem törvényszerű.
  • Nagy egyéni különbségek lehetnek a gyógyultak védettsége között, ezért mindnyájan jól teszik, ha beoltatják magukat.
  • Már csak azért is, mert a korábbi betegség és az oltás kombinációja adja a legerősebb védelmet.
  • Ettől függetlenül nem érdemes direkt megfertőződni, túl nagy a kockázat. És lehet, hogy három oltással ugyanúgy elérhető a védettségnek ez a szintje.

Gyuri tavaly decemberben esett át a koronavírus-fertőzésen. Akkor még nem tudta beoltatni magát, de bízott benne, hogy gyógyultként védelmet élvez, úgyhogy különösebb aggodalmak nélkül repült Kolumbiába. „Semmiféle orvosi ismerettel nem rendelkezem, csak a parasztlogika alapján, az eddigi élettapasztalatom és egy kevés tájékozódás, utánaolvasás alapján gondoltam azt, hogy ha átmegy az emberen egy betegség, akkor védelem alakul ki benne, legalábbis egy időre. Ezt az előtte olvasott covidhírek is alátámasztották. Volt ugyan egy-két esetről híradás, hogy visszajött valakibe a kór, de ez rendkívül ritka volt” - írta levelében.

Négy hónappal a betegsége után megmérette az antitestszintjét, ami valamivel a referenciaérték felett volt. Elhatározta, hogy nem oltatja be magát, amíg megfelelő antitestszinttel rendelkezik. Ezt ő maga is emberkísérletnek nevezte, és többször kiemelte, hogy nem oltásellenes, mindenkit oltásra biztat, nem pártolja a szándékos megfertőződést, a covid-partik szervezőit egyenesen börtönbe csukná.

Négy hónappal később újabb tesztet végzett, az antitestszintje ekkor már jóval meghaladta a referenciaértéket. Saját példájából kiindulva úgy gondolta, a gyógyultaknak is meg kellene adni ugyanazokat a jogokat, amiket az oltottaknak. Legutóbb a héten tesztelte magát ismét, még mindig jóval több antitestje volt, mint először, de kevesebb, mint másodszor.

Gyuri antitestszintjéből önmagában nem vonhatunk le semmilyen következtetést. De abban biztosak lehetünk, hogy sok hozzá hasonló, fertőzésen átesett embert foglalkoztat, mekkora védettséggel rendelkezik valójában. Az oltást elutasító magyarok nagyjából 10 százaléka azért nem kéri a vakcinát, mert úgy gondolja, hogy a korábbi betegség megfelelő védelmet nyújt számára.

Vajon igazuk van? Ebben a cikkben összefoglaljuk, mit tudunk biztosan, és mit sejthetünk a gyógyultak védettségéről az eddigi kutatások alapján. Meddig tart? Mennyire erős? És hogyan viszonyul az oltottak védelméhez?

photo_camera Karácsonyi fények egy német kórházban Fotó: DIRK WAEM/Belga via AFP

Az eddigi vizsgálatok alapján biztosan állíthatjuk, hogy a hibrid immunitás jelenti a legnagyobb védelmet, vagyis amikor valaki átesett a betegségen, és oltása is van. Egy amerikai laboratóriumi vizsgálat szerint a szervezetünk ezzel a dupla védettséggel a mutálódó vírust is hatékonyabban képes felismerni, aminek két oka lehet.

Egyrészt a betegség-oltás kombináció az egekbe repíti az ember antitestszintjét, ami a védettségünk egyik fontos mérőszáma, és ami egy idő után óhatatlanul visszaesik. Egy másik kutatás arra jutott, hogy a hibrid immunitás hét hónapon át magasabb antitestszintet biztosít, mint önmagában két adag mRNS-vakcina.

Másrészt úgy tűnik, hogy a megfertőződés után erősebb sejtes immunitás alakul ki, vagyis nagyobb mértékben jönnek létre olyan memóriasejtek, amelyek hosszabb távon képesek védettséget nyújtani. Itt már kicsit sötétben tapogatózunk, mert a kutatások többsége rövidebb ideig követte az oltottakat, mint a gyógyultakat, és egyes eredmények arra utalnak, hogy hosszabb távon az oltottaknál is javulni fog a sejtes immunitás.

Az extra oltásoknak is fontos szerepük lehet. Kemenesi Gábor virológus, illetve a Nature cikkében megszólaló immunológus szerint is könnyen elképzelhető, hogy három oltással elérhető a hibrid immunitáshoz hasonló védelem, de még erről sincs elegendő adatunk.

A hibrid immunitás erejét nemcsak laboratóriumban, hanem a való életben végzett mérések is igazolják. Egy nyáron publikált katari kutatás szerint a Pfizerrel oltott, betegségen átesett emberek kisebb eséllyel fertőződtek meg újra, mint akik csak oltást kaptak.

Ezt kimutatták abban az izraeli vizsgálatban is, ami inkább arról az eredményéről lett híres, hogy a vírussal való megfertőződés oltás nélkül is erősebb védelmet nyújt pusztán két adag mRNS-vakcinánál. Az eredmények szerint az oltatlanok, akik átestek a betegségen, kisebb eséllyel fertőződtek meg újra, produkáltak tüneteket, és kerültek kórházba az oltottakhoz képest, akik sosem voltak betegek.

Többen kritizálták az elemzést, amiért nagyon alacsony esetszámból vont le következtetéseket. A kórházba kerülés kockázatánál például úgy jött ki nyolcszoros különbség, hogy a 32 ezer vizsgált emberből nyolc oltott került kórházba, és egy olyan ember, aki korábban átesett a fertőzésen, de nem kapott oltást.

Mindenesetre a szerzők is kiemelték, hogy rossz ötlet az eredményeken felbuzdulva szándékosan megfertőződni, hiszen akár bele is halhatunk a betegségbe.Kemenesi Gábor szerint is ez a legfontosabb: ha a vírus szabadon garázdálkodik a szervezetünkben, képtelenség megjósolni, meddig jut el. Megtámadhatja a vesét, a szívet, a májat, az érrendszert, és hosszú távú tüneteket is okozhat, már ha túléljük. Oltottként jóval kisebb a súlyos betegség vagy a halálozás kockázata, de soha, semmilyen vakcina nem jelentett száz százalékos védelmet, ezért semmiképp sem érdemes direkt keresni a fertőzést.

A gyógyultak viszont jól teszik, ha beoltatják magukat. Ezt bizonyítja egy amerikai kutatás is, amiben 2020-ban megfertőződött embereket vizsgáltak. Kiderült, hogy egy részük idén májusban, júniusban újra megfertőződött, amire az oltatlanoknak kétszer akkora esélyük volt. A hibrid immunitás náluk is jobban működött.

Túl sok egyéni különbség

Az oltásokkal és a betegséggel megszerezhető védettséget azért is nehéz összevetni, mert az elsőről sokkal több, alaposabb kutatás készült. A vakcinák hatékonyságát klinikai teszteken igazolták, így elég pontosan meg tudjuk mondani, mekkora védettséget várhatunk tőlük. Lassan egy éve a való életben, országnyi populációkon is követhetjük, mennyire hatékonyak, míg az újrafertőződést leginkább csak visszamenőleg lehet vizsgálni.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a gyógyultak körében sokkal nagyobbak a védettségbeli eltérések, mint az oltottaknál, magyarázta Kemenesi. Ahogy az amerikai járványügyi központ, a CDC is kiemeli, ez különösen az antitestmérésekben látszik. Legalább hat hónapig az oltás és a betegség után is jó eséllyel védve vagyunk a fertőzéstől, de az oltottak antitestszintje sokkal kisebb skálán mozog, mint a betegségen átesett embereké.

Ott van persze a védelem másik vonala, a sejtes immunitás, amit viszont sokkal nehezebb mérni. A fentebb idézett laboratóriumi kutatás például biztató, de így is nagyon kevés adatunk van erről.

Kemenesi éppen ezért nem támogatná, hogy bizonyos intézkedéseknél ugyanolyan megítélés alá essenek az oltottak és a gyógyultak: egyszerűen nem tudhatjuk, utóbbiak közül kinek van nagyon magas, és kinek nagyon alacsony védettsége. (Magyarországon az oltatlan gyógyultak hat hónapig érvényes védettségi igazolványt kapnak, de eleve kevés helyen van rá szükség, és kérdés, hol, mennyire szigorúan ellenőrzik a lejáratát. Az állami szektor nagy részében elrendelt kötelező oltás helyett viszont nem fogadják el a gyógyultság igazolását, és más munkáltatók is csak az oltást írhatják elő.)

photo_camera Májusban még edzőterembe is csak igazolvánnyal lehetett belépni. Ma már jóval szűkebb a korlátozás. Fotó: Balázs Attila/MTI/MTVA

Arra, hogy meddig tarthat a fertőzés utáni védettség, egy októberben közzétett brit tanulmány is megpróbált választ adni. Ebben más koronavírusok, köztük a SARS, a MERS és a közönséges megfázást okozó vírusok újrafertőződési és immunológiai adatait elemezték. Ezeket a covidból felépült emberek antitestszintjével és egyéb immunológiai adataival kombinálva modellezték a koronavírussal való újrafertőződés kockázatát az idő múlásával.

Arra jutottak, hogy négy hónappal az első fertőzés után még csak átlagosan öt százalékos, 17 hónap elteltével viszont már 50 százalékos az újrafertőződés kockázata. Egyrészt ez azt jelenti, hogy a SARS-CoV-2 fele annyi ideig sem biztosít természetes védettséget, mint más, régóta ismert koronavírusok. Másrészt fontos, hogy itt is átlagról van szó, vagyis egyéni szinten bőven lehetnek jobb és rosszabb eredmények is.

Jeffrey Townsend, a tanulmány egyik szerzője azt mondta, az oltatlan gyógyultak akár néhány hónap elteltével is újrafertőződhetnek, ezért fontos, hogy beoltassák magukat.

Szerinte hónapokra, évekre lehet lehet szükség, hogy pontosabban lássuk, meddig tart a gyógyultak védettsége, de nem szabad, és nem is kell addig várnunk, hiszen van vakcinánk.Fontos kérdés, hogy ha valaki el is kapja a vírust másodszor, vajon milyen tünetekre számíthat. A SARS koronavírusnál egyértelmű volt, hogy aki először súlyosabb betegségen esett át, legközelebb erősebb védelemmel rendelkezett. Kemenesi szerint feltételezhető, hogy a SARS-CoV-2-nél is ez a helyzet, de még ezt sem tudjuk teljesen biztosan. A második fertőzés súlyosságát befolyásolhatja például, hogy mekkora vírusmennyiséggel találkozik a szervezetünk, de az immunrendszerünk alapállapota is.

Ebből a szempontból is nagy egyéni különbségek lehetnek, ahogy abban is, hogy mennyire hajlamos valaki újra megfertőződni, vagy mekkora eséllyel kap hosszú covidot.

Mivel még nagyon keveset tudunk a fertőzéssel megszerezhető védettségről, de az biztos, hogy egy idő után halványulni kezd, a Nature által idézett biológus is azt mondta,

arra biztat mindenkit, aki átesett a fertőzésen, hogy oltassa be magát.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt