Bár az agrártámogatások a nyolcvanas évektől kezdve egyre kisebb hányadát adják az EU-s költségvetésnek, a közös agrárpolitika (KAP) még mindig igencsak jelentős tételt jelent a hazai támogatási politikában - írta tanulmányában a K-Monitor, amely, ahogy 2012 óta minden évben, most is elemezte a Magyarországon szétosztott agrárpénzeket, vagyis azt, hogy kiknek jutnak a legnagyobb területalapú és fejlesztési támogatások. 2020 ebből a szempontból különleges év volt szerintük, ez volt ugyanis a 2014-2020-as fejlesztési ciklus utolsó éve, amelyet már a COVID is befolyásolt.

A tanulmányból kiderül, hogy a teljes agrártámogatási rendszerben hazai és EU-s költségvetési forrásokból 2020-ban mintegy 891 milliárd forintot költött el, ez 11 százalékos emelkedést jelent a 2019-es 797 milliárd forinthoz képest. A kiosztott támogatások 80 százaléka (719 milliárd forint) érkezett uniós forrásból – ez az EU költségvetésből Magyarországra érkező pénzek nagyjából 35 százaléka. A növekedést legnagyobb részben az év folyamán több mint 10 százalékot romló euró-árfolyam okozza, miközben az egyes támogatási alapok arányában nem történt radikális változás.

A K-Monitor elemzése szerint a támogatottak között továbbra is egyértelmű a Csányi Sándorhoz és a Mészáros Lőrinchez köthető agrárcsoportok meghatározó fölénye, mindketten több mint 5 milliárd forintnyi agrártámogatáshoz jutottak. Csányi Sándorhoz négy nagyobb agrárgazdaságban aktív cégcsoport köthető, a Bonafarm, az agrárintegrátor KITE, valamint az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó Hungerit- és Pick-csoportok. 2020-ban összesen a csoport 6,5 milliárd forint értékű agrártámogatást kapott, ami kevesebb mint 1 százalékát teszi ki a cégbirodalom bevételeinek.

Mészáros Lőrinc agrárérdekeltségeinek (ide értve azokat is, amelyek nem kaptak agrártámogatást) számbavétele annyival bonyolultabb, hogy míg bizonyos agrárcégek tulajdonosa a Talentis Agro, illetve közvetlenül a Talentis, más cégek meghatározó tulajdonosa közvetlenül Mészáros Lőrinc, illetve az Opus Nyrt, és az üzleti együttműködést elsősorban nem a tulajdonosi kapcsolat, hanem uralmi szerződések biztosítják

- írja a K-Monitor. Az agrárcégek mintegy 5,7 milliárdos agrártámogatáshoz jutottak.