Közzétették Fehéroroszországban az alkotmánymódosítás tervezetét, ami elemzők szerint többek közt lehetővé tenné az ország tekintélyelvű elnökének, hogy a hónapokon át tartó tiltakozó megmozdulások ellenére 2035-ig bebetonozza a hatalmát.

Legalább 2035-ig tervez

A javasolt alkotmánymódosítást Aljakszandr Lukasenka elnök honlapján és a BelTA állami hírügynökség oldalán tették közzé, és felszólították a fehéroroszokat, hogy fűzzenek hozzá kommenteket, tegyenek javaslatokat, és fejtsék ki a véleményüket a változtatásokról.

A módosítások értelmében az államfő megint csak két 5 éves cikluson át tölthetné be a tisztséget. Ezt a korlátozást Lukasenka elnöksége idején eltörölték, de csak akkor lépne ismét életbe, ha új elnököt választanának, így Lukasenkát még további két alkalommal újra lehetne választani, ha a mostani mandátuma 2025-ben lejár.

Lukasenka így legalább 2035-ig szabaddá tette maga számára az utat, amikor 81 éves lesz – közölte az AFP francia hírügynökséggel Valerij Karbalevics politikai elemző.

Nem lehetne elszámoltatni a volt elnököket

A tervezet kiterjeszti a parlament mandátumát a jelenlegi 4 évről 5-re, bevezeti az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés intézményét, az új kormányzati szerv párhuzamosan működne a törvényhozással.

Garantálja továbbá a volt elnökök mentelmi jogát a hivatali idejük idején elkövetett cselekmények miatt indított eljárásokban.

Az alkotmánymódosítást népszavazásra bocsátják, a tervek szerint februárban. A referendum akkor lesz érvényes, ha legalább 50 százalékos részvétel mellett a szavazók több mint 50 százaléka támogatja.

Lukasenka 27 éves elnöksége alatt három népszavazást tartottak a volt szovjet köztársaságban:

1. az elnöki ciklusok eltörléséről,
2. az alkotmány módosításáról,
3. a szovjet időkben használt állami jelképek újbóli bevezetéséről.

Csalás és elnyomás

A tavaly augusztusi, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztás után korábban sosem látott tiltakozó hullám rázta meg Belaruszt. Lukasenkát a hivatalos választási eredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékával választották meg a hatodik egymást követő mandátumára, amit az ellenzék és a nyugati országok sem fogadtak el. Lukasenka brutálisan nyomta el a tiltakozásokat, több mit 35 ezer embert vettek őrizetbe, a rendőrök ezreket bántalmaztak, sokan külföldre menekültek.

B-terv

A javasolt alkotmánymódosításokat a tiltakozások idején szövegezték, amikor Lukasenkának világossá vált, hogy „elveszítette a városi lakosság többségének a támogatását” – vélte Karbalevics. Az elemző szerint az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés intézményének bevezetése tartalék terv a tekintélyelvű vezetőnek, ha lemondásra kényszerül az elnöki tisztségről.

A javasolt módosítások szerint a hivatalban lévő elnök automatikusan az 1200 tagú népi gyűlés tagja lesz, és ő lehet a testület elnöke, ha a többi képviselő megválasztja. A testület évente legalább egyszer ülésezne, és a hatáskörébe tartozna politikai irányvonalak kidolgozása, törvénytervezetek, alkotmánymódosítási javaslatok benyújtása, a Központi Választási Bizottság és a legfelsőbb szintű bíróságok bíráinak megválasztása.

A népi gyűlés engedélyezné az elnök javaslatára fehérorosz csapatok külföldi bevetését és az elnök felmentését, ha megsérti az alkotmányt, hazaárulásban vagy más súlyos bűncselekményben találják bűnösnek.

Karbalevics szerint a tartalék terv veszített a jelentőségből, amióta az Oroszország támogatta Lukasenka rendszere felszámolta a tiltakozó mozgalmat. „Így a javasolt módosítások kettős célt szolgálnak: lehetővé teszik, hogy Lukasenkát 2035-ig elnökké válasszák, illetve az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés esetleges elnökeként is hatalmon maradhat” – mondta.

A módosítások érintik Fehéroroszország „semlegességét” és „atomfegyver-mentességét” is. Lukasenka novemberben felajánlotta, hogy befogad orosz atomfegyvereket, ha a NATO atomfegyvereket telepít Németországból Kelet-Európába.

Választás Lukasenka és Lukasenka között

Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető, aki Lukasenka ellenlábasa volt az augusztusi elnökválasztáson, hétfőn bírálta a tervezett alkotmánymódosításokat.

A Litvániába menekült Cihanouszkaja közleménye szerint a fehéroroszoknak felajánlották a választást Lukasenka és Lukasenka között. „Márpedig nem fogjuk őt választani, mint ahogyan tavaly sem tettük” – mondta. (MTI)