A politikus júniusi őrizetbe vételéig az országot 26 éve irányító Lukasenka legfőbb kihívójának számított az idei elnökválasztáson, de az indulását a hatalom megakadályozta. Az elnök aztán el is csalta a választást.
A tüntetés hivatalos elnevezése „Fasizmus elleni menet” volt, a szervezők így reagáltak arra, hogy Lukasenka fasisztáknak nevezte a tüntetőket.
A lakók szerint ezzel büntetik őket a hatóságok, amiért Lukasenka ellen szavaztak.
Egyes minszki udvarok a tiltakozó mozgalom központjaivá nőtték ki magukat, civil ruhás férfiak az egyik ilyen helyszínen vertek halálra egy tanárt.
A fehérorosz hatóságok könnygázzal és gumilövedékkel oszlatták a tömeget, és több tucat tüntetőt vettek őrizetbe.
A rezsim felszólítása után a bankok egyszerűen lefoglalták az áldozatok megsegítésére felajánlott összeget.
Lukasenka szombaton átadta, vasárnap már nem működött.
Nem utazhatnak be az EU-ba, és az unióban fellelhető pénzeszközeiket befagyasztják.
A szankciók a belarusz elnök beutazási korlátozását és pénzügyi érdekeltségeinek befagyasztását irányozzák elő, pénteken teszi közzé őket az EU hivatalos közlönye.
Már tizenkettedik hete tartanak az óriási tüntetések Lukasenka ellen, a rendőrség pedig egyre erőszakosabb.
A belarusz diktátor egyben betiltotta a külföldi diplomák elismerését az országban és döntött a leszerelt katonák visszahívásáról is.
A hétfőre tervezett általános sztrájk és az ország blokádja nem sikerült. De ez csak egy vesztes menet volt a lassan három hónapja tartó patthelyzetben.
Washington támogatja a fehérorosz nép demokratikus törekvéseit.
Hírügynökségek értékelése szerint Moszkva így próbálja támogatásáról biztosítani szövetségesét.
A Riporterek Határok Nélkül követeli, hogy azonnal engedjék szabadon a bebörtönzött újságírókat.
A magyar álláspont pedig elvileg az, ami a lengyel álláspont.
Lukasenka kenyeret és korbácsot kínál egyszerre. Az ellenzék a legnagyobb dobására készül. A világ már nem figyel annyira Minszkre, mint néhány héttel ezelőtt, de a helyzet továbbra is feszült, és megoldatlan.
A kormány szerint már csak egy radikális csoport tüntet a fővárosban.
A tagállamok külügyminiszterei ismét megerősítették, hogy nem tekintik legitimnek a belarusz elnök hatalmát.
Negyvenhárom újságíró is van köztük.
Sajtóhírek szerint több tucatnyi tiltakozót el is hurcoltak.
De csak azért, hogy ott tárgyaljon a letartóztatott ellenzékiekkel.
Lukasenka rezsimje nem hozta nyilvánosságra, kiket sújtottak szankciókkal, de az érintettek többet nem léphetnek be az országba.
Jelena Leucsankát 15 napra őrizetbe vették. A sportoló nyíltan kiállt az elnökkel szemben.
„Ötvenedik napja hallgat a magyar kormány arról, mi az álláspontja az egyre súlyosbodó helyzetről” – közölte a független parlamenti képviselő.
Több tiltakozót őrizetbe vettek.
Az EU nyíltan kimondta: nem ismeri el a választások meghamisított eredményét, és a tiltakozók mellett áll. A magyar kormány csatlakozik ehhez, de nyíltan nem kritizálja a belarusz diktátort.
Az ország megvédte a szuverenitását és függetlenségét, mondta Lukasenka az esküjén, amit inkább meg sem hirdettek. Minszkben a választás utáni napokat idéző jelenetek zajlottak.
A magyar kormány eddig a lengyel állásponthoz kötötte magát Belarusz ügyében.
A német, a lett, a litván, az észt és a szlovák kormány is beszólt a titokban beiktatott fehérorosz elnöknek.
Az eseményt nem hirdették meg, az állami hírügynökség csak közben adott ki egy hírt arról, hogy zajlik.
Ismét több ezren vonultak utcára az elcsalt elnökválasztás miatt tiltakozva.
Minszk felháborodott azon is, hogy az EU javaslatára az ENSZ emberijogi megfigyelőcsoportot küldene hozzájuk.
"Esküszöm önöknek, semmiféle hazugság nem volt a választásokon, nem lehet 80 százalékban meghamisítani egy voksolást" - mondta az elnök, aki sorra börtönzi be politikai ellenfeleit.
Mind megszavazták az Európai Parlament erről szóló határozatát.
Lukasenka idézte magyar barátját is.
A koronavírus megjelenése óta most fogad először külföldi vezetőt az orosz elnök.
Hétfőtől pedig orosz katonák lepik el Fehéroroszországot.
Miután összetűzés kezdődött a rendőrök és a tüntetők (többségükben nők) között, akik megpróbáltak eltorlaszolni egy utat, hogy megakadályozzák a rendőrök előrenyomulását.
Zbigniew Rau az 1989-es lengyelországi helyzethez hasonlította azt, ami most történik Fehéroroszországban.
Marija Kolesznyikovát állítólag az ukrán határhoz vitték, majd menet közben kilökték az autóból.
Közben a litván külügyminiszter szerint Lukasenka az országa függetlenségét is feladná, hogy hatalomba maradhasson, és szorosabb integrációt akar Moszkvával.
Az egyelőre nem derül ki, milyen feltárt hiányosságokra gondol a fehérorosz államfő, aki elcsalta az elnökválasztást, és továbbra is százezres tömegtüntetéseken követelik a távozását.
Ezeket a "bizonyítékokat" azóta át is adták Moszkvának. Közben a NATO főtitkára elítélte az orosz ellenzéki politikus elleni támadást.
Totális tévedés a 2020-as Belaruszt a mai Magyarországhoz hasonlítani. Most csak azt láthattuk, hova vezet, ha elfogy a levegő, és nem maradnak jó választások.
A hétvégén ismét hatalmas tüntetések voltak Lukasenka ellen. Lukasenka ismét kivezényelte a karhatalmat a tüntetők ellen. De nem volt se összecsapás, se döntő fejlemény a minszki állóháborúban.
A magyar fiatalok nevében akkor még felszólította a fehérorosz vezetést, hogy vessen véget a jogsértéseknek. A Fidelitas elnökeként összehívta minden parlamenti párt ifjúsági szervezetét, és közösen demonstráltak a szabadságjogok lábbal tiprása ellen.
Véletlenül sem vele elégedetlenek az emberek.
A fehérorosz elnök szombaton élesen bírálta a tüntetők egyházi támogatását, és szankciókat helyezett kilátásba.
A tüntetők nem elég erősek Lukasenka elkergetéséhez. A hatalom nem tud uralkodni a tüntetők felett. Moszkva és a Nyugat kivár. Patthelyzet Minszkben, ahol a kitartóbb és türelmesebb fél nyerhet.