A klímaváltozásnak köszönhetően 2021 is természeti katasztrófákban gazdag volt, méghozzá annyira, hogy egy tanulmány szerint az év tíz legnagyobb katasztrófája összesen 170,3 milliárd dollárnyi kárt okozott.
A tanulmányt a brit Christian Aid jótékonysági szervezet készítette, amely szerint a tíz legsúlyosabb katasztrófa egyenként is több mint 1,5 milliárdos kárt okozott. A legtöbb becslést azonban biztosítások alapján készítették, ezért a valós pénzügyi költségek ennél jóval magasabbak is lehetnek.
A tanulmány a kevésbé gyors klímakatasztrófákat is vizsgálta, például a közép-afrikai Csád-medencében tapasztalt szárazság hatásait. A tanulmány szerint a Csád-tó 90 százalékkal zsugorodott az 1970-es évek óta, ami a világ legszegényebb embereinek millióinak életét és megélhetését veszélyezteti, akik a régióban élnek.
Augusztus végén, szeptember elején söpört végig a négyes erősségű Ida Hurrikán az Amerikai Egyesült Államok több államán is. Ez volt az ötödik legerőssebb hurrikán az országban, ami földcsuszamlásokat okozott. Louisiana államban körülbelül 1 millió ember maradt áram nélkül, az egyik városban pedig a házak 75 százaléka megrongálódott, és 14 ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát.
Az Ida hurrikán nemcsak fölcsuszamlásokat, hanem komolyabb áradásokat is okozott az északabbi államokban, Delaware-ben, Pennsylvaniában, New Jersey-ben és New Yorkban. Az Ida hurrikán összesen 65 milliárd dollárnyi veszteséget kreált.
A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen viharok száma 1980 óta folyamatosan növekszik az Atlanti-óceán térségében, amihez a klímaváltozás is hozzájárul.
Az Egyesült Államok az egyik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó ország, de miután Joe Biden amerikai elnök újra csatlakozott a párizsi klímaegyezményhez, 2050-re zéró kibocsátást ígértek.
Július 12 és 15 között komoly esőzés sújtotta Nyugat- és Közép-Európát, a legsúlyosabb helyzet Németországban volt, ahol körülbelül 90 mm eső esett naponta. A hirtelen jött áradásokban legalább 240 ember vesztette életét, és a gazdaságban is komoly károkat okozott, mintegy 43 millárd dollárt.
A klímaváltozásnak köszönhetően pedig lehet is még számítani hasonló eseményekre szerte Európában. A World Weather Attribution becslései szerint 1,2-9-szer nagyobb esély van arra, hogy Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban lesznek még ilyen áradások heves esőzések miatt.
Bár a régió már az 1990-es évektől kezdve folyamatosan csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, még mindig a világ összes gázkibocsátásának 18 százalékáért felel. A tervek szerint 2030-ra az 1990-es állapothoz képest legalább 55 százalékkal csökkenti Európa az ilyen típusú gázok kibocsátását, 2050-re pedig nullára.
Rögtön az év elején, februárban egy téli vihar alakult ki a Csendes-óceánon, ami el is érte az Amerikai Egyesült Államok partjait, egészen pontosan Texas államot. A vihar az államokban körülbelül 150 millió embert érintett, de leginkább Texasban okozott problémát, ahol 5 millió ember maradt áram nélkül, és akadozott az alapvető élelmiszerek ellátása is. A hivatalos tájékoztatás szerint 215 ember vesztette életét Texasban, de ez csak egy becsült érték, a valós szám ennél háromszor nagyobb lehet.
Az okozott károkat 23 milliárd dollárra becsülik, de a valós gazdasági veszteség akár 200 milliárd dollár is lehet.
Bár az elmúlt tíz évben folyamatosan dőlnek meg a melegrekordok, több tanulmány is összefüggésbe hozza a hidegebb, zordabb teleket is a globális felmelegedéssel, de a kettő közötti kapcsolat még a tudósok előtt sem teljesen világos.
Júliusban nemcsak Európa-szerte voltak áradások, hanem Kínában is komoly problémát okozott a heves esőzés. Henan tartományban az áradások mintegy 302 ember halálát okozták. Több mint 1 millió embert evakuálni kellett, több százezer ember pedig elvesztette az otthonát.
Csengcsou városában három nap alatt 617 milliméter csapadék hullott, majdnem annyi, mint máskor egy év alatt szokott. Az esővíz a metróalagutakat is elöntötte, ami miatt több száz ember került csapdába. Hszinhsziangban a Wei folyó átszakította a gátakat, miután a városban mindössze két óra alatt 260 mm eső esett.
Az áradások összesen 17,6 milliárd dollár kárt okoztak. Ahogy a bolygó melegszik, Kína annál több hasonló felhőszakadásra számíthat. Egy tanulmány már 2016-ban azt állapította meg, hogy az egész világon Kínában a legmagasabb az áradások kockázata, ami csak tovább fog romlani a klímaváltozás miatt.
Kína a legnagyobb károsanyag-kibocsátó ország, de Hszi Csin-ping elnök 2060 zéró kibocsátást ígért.
Novemberben Kanadában is rekordot döntött az esőzés, aminek köszönhetően több ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, miközben Vancouvert az áradások teljesen elvágták Kanada többi részétől. A helyzet három nap után annyira súlyossá vált, hogy november 17-én Brit Kolumbia kormányzója vészhelyzetet rendelt el. Merrit városában a korábbi esőzési rekord háromszorosa hullott le, ami miatt a város mind a 7000 lakosát evakuálni kellett.
A katasztrófában legalább 4 ember meghalt, az infrastrukturális károkat pedig 7,6 milliárd dollárra becsülik.
Az ilyen intenzív esőzések a globális felmelegedés egyik legszembetűnőbb bizonyítékai. A felmelegedés miatt a légkör egyre több vízgőzt képes megtartani, ami lehullva erősebb záporokat eredményez.
Kanada az üvegházhatású gázok 2,6 százalékáért felel, ezzel pedig bekerült a tíz legszennyezőbb ország közé, és ezen annyira nem is sietnek változtatni.
Franciaországban a meleg tél, majd az azt követő tavaszi hidegfront komoly károkat okozott a mezőgazdaságban, leginkább a szőlőültetvényeken. Julien Denormandie francia agrárminiszter a 21. század legsúlyosabb mezőgazdasági katasztrófájának ítélte a fagy által okozott károkat.
Rhône régióban a becslések szerint a farmerek szőlőterméseinek 80 százalékát elvitte a fagy. Burgundyban a termés 50 százalékát. A becslések szerint a hideg áprilisi időjárás 5,6 milliárd dollárnyi kárt csinált.
A World Weather Attribution által végzett tanulmány megállapította, hogy a klímaváltozás körülbelül 60 százalékkal növelte az ilyen típusú káros hidegfrontok valószínűségét.
Franciaország felelős az előállított üvegházhatású gázok körülbelül 2,28 százalékáért. Az ország ígéretet tett arra, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkenti a kibocsátást az 1990-es szinthez képest, a klímaaktivisták szerint azonban a kormány nem tesz eleget.
Májusban a trópusi Yaas névre keresztelt ciklon sújtotta Bangladest és Indiát, ami miatt több ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, 19-en pedig életüket vesztették. A heves esőzés miatt több alacsonyan fekvő területet elárasztott a víz, miközben 140 kilométer/órás széllökéseket mértek.
A gazdasági károk becsült értéke 3 milliárd dollár, az alacsonyan fekvő területekről pedig 1,2 millió embert kellett kitelepíteni. Odisha tartományban körülbelül 10 ezer falu rongálódott meg.
Az Indiai-óceán északi részén egyre több ciklon alakul ki a globális felmelegedés miatt, miközben a tengerszint 21-24 centiméterrel emelkedett az ipari forradalom idejéhez képest.
Márciusban Kelet-Ausztráliát is heves esőzés és áradás sújtotta, amiben két ember életét is vesztette. New South West régiójából körülbelül 18 ezer embert kellett evakuálni, a károk értéke pedig 2,1 milliárd dollárra rúgott.
Egy tanulmány szerint ha nem csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, a jövőben 80 százalékkal nő meg az esélye a hasonló esőzéseknek és áradásoknak.
A párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célokhoz képest Ausztrália célja nagyon elégtelenek. Energiaágazata továbbra is nagymértékben támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokra, és az ország villamosenergia-termelésének 54 százaléka széntüzelésű erőművekből származik. Emellett Ausztrália a világ legnagyobb szén- és gázexportőre.
A júliusban kialakult In-fa tájfun Ázsia több országát is sújtotta: Japánt, Kínát és a Fülöp-szigeteket. A ciklon kettes erősségű volt, 176 kilométer/órás széllökésekkel és óriási mennyiségű esővel. A kínai Zoushan városában egyetlen nap alatt 612 milliméter eső esett.
A tájfun miatt több ezer ember hagyta el az otthonát, Sanghajban pedig le kellett zárni a repülőteret és a tömegközlekedést, Manilában 20 ezer embert evakuáltak. A tájfunnak 6 áldozata volt, és 2 milliárd dollárnyi kárt okozott.
Japán és Kína a legnagyobb kibocsátó nemzetek közé tartoznak, és bár a Fülöp-szigetek csekély mértékben járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, a hasonló ciklonoknak ők vannak a leginkább kitéve.
Májusban egy újabb ciklon, a Tauktae érkezett az Arab-tenger felől nyugat-Indiába, de szintén érintette a Maldív-szigeteket és Srí Lankát. Az esőzésben és áradásokban legalább 198 ember vesztette életét, akik közül 71-en egy indiai uszályon haltak meg, amely elsüllyedt Mumbai partjainál. Gujarat államában 200 ezer embert kellett evakuálni, a ciklon pedig összesen 1,5 milliárd dollárnyi kárt okozott.
India jelenleg az üvegházhatású gázok harmadik legnagyobb kibocsátója a világon, és a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célok nem is elegendők ahhoz, hogy ez drasztikusan csökkenjen a közeljövőben.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.