2021 legdrágább klímakatasztrófái

katasztrófa
2021 december 30., 12:31
comments 1

A klímaváltozásnak köszönhetően 2021 is természeti katasztrófákban gazdag volt, méghozzá annyira, hogy egy tanulmány szerint az év tíz legnagyobb katasztrófája összesen 170,3 milliárd dollárnyi kárt okozott.

A tanulmányt a brit Christian Aid jótékonysági szervezet készítette, amely szerint a tíz legsúlyosabb katasztrófa egyenként is több mint 1,5 milliárdos kárt okozott. A legtöbb becslést azonban biztosítások alapján készítették, ezért a valós pénzügyi költségek ennél jóval magasabbak is lehetnek.

A tanulmány a kevésbé gyors klímakatasztrófákat is vizsgálta, például a közép-afrikai Csád-medencében tapasztalt szárazság hatásait. A tanulmány szerint a Csád-tó 90 százalékkal zsugorodott az 1970-es évek óta, ami a világ legszegényebb embereinek millióinak életét és megélhetését veszélyezteti, akik a régióban élnek.

1. Ida hurrikán - 65 milliárd dollár

photo_camera Fotó: SCOTT OLSON/Getty Images via AFP

Augusztus végén, szeptember elején söpört végig a négyes erősségű Ida Hurrikán az Amerikai Egyesült Államok több államán is. Ez volt az ötödik legerőssebb hurrikán az országban, ami földcsuszamlásokat okozott. Louisiana államban körülbelül 1 millió ember maradt áram nélkül, az egyik városban pedig a házak 75 százaléka megrongálódott, és 14 ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát.

photo_camera Fotó: SCOTT OLSON/Getty Images via AFP

Az Ida hurrikán nemcsak fölcsuszamlásokat, hanem komolyabb áradásokat is okozott az északabbi államokban, Delaware-ben, Pennsylvaniában, New Jersey-ben és New Yorkban. Az Ida hurrikán összesen 65 milliárd dollárnyi veszteséget kreált.

photo_camera Fotó: BRANDON BELL/Getty Images via AFP

A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen viharok száma 1980 óta folyamatosan növekszik az Atlanti-óceán térségében, amihez a klímaváltozás is hozzájárul.

Az Egyesült Államok az egyik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó ország, de miután Joe Biden amerikai elnök újra csatlakozott a párizsi klímaegyezményhez, 2050-re zéró kibocsátást ígértek.

2. Európai áradások - 43 milliárd dollár

photo_camera Belgium. Fotó: FRANCOIS WALSCHAERTS/AFP

Július 12 és 15 között komoly esőzés sújtotta Nyugat- és Közép-Európát, a legsúlyosabb helyzet Németországban volt, ahol körülbelül 90 mm eső esett naponta. A hirtelen jött áradásokban legalább 240 ember vesztette életét, és a gazdaságban is komoly károkat okozott, mintegy 43 millárd dollárt.

photo_camera Németország. Fotó: BORIS ROESSLER/dpa Picture-Alliance via AFP

A klímaváltozásnak köszönhetően pedig lehet is még számítani hasonló eseményekre szerte Európában. A World Weather Attribution becslései szerint 1,2-9-szer nagyobb esély van arra, hogy Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban lesznek még ilyen áradások heves esőzések miatt.

photo_camera Németország. Fotó: BERND LAUTER/AFP

Bár a régió már az 1990-es évektől kezdve folyamatosan csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, még mindig a világ összes gázkibocsátásának 18 százalékáért felel. A tervek szerint 2030-ra az 1990-es állapothoz képest legalább 55 százalékkal csökkenti Európa az ilyen típusú gázok kibocsátását, 2050-re pedig nullára.

3. Texasi téli vihar - 23 milliárd dollár

photo_camera Texasi hó-pokalipszis. Fotó: JOHN WEAST/AFP

Rögtön az év elején, februárban egy téli vihar alakult ki a Csendes-óceánon, ami el is érte az Amerikai Egyesült Államok partjait, egészen pontosan Texas államot. A vihar az államokban körülbelül 150 millió embert érintett, de leginkább Texasban okozott problémát, ahol 5 millió ember maradt áram nélkül, és akadozott az alapvető élelmiszerek ellátása is. A hivatalos tájékoztatás szerint 215 ember vesztette életét Texasban, de ez csak egy becsült érték, a valós szám ennél háromszor nagyobb lehet.

photo_camera Fotó: Montinique Monroe/AFP

Az okozott károkat 23 milliárd dollárra becsülik, de a valós gazdasági veszteség akár 200 milliárd dollár is lehet.

Bár az elmúlt tíz évben folyamatosan dőlnek meg a melegrekordok, több tanulmány is összefüggésbe hozza a hidegebb, zordabb teleket is a globális felmelegedéssel, de a kettő közötti kapcsolat még a tudósok előtt sem teljesen világos.

4. Áradások a kínai Henan tartományban - 17,6 milliárd dollár

photo_camera Fotó: ZHAN YAN/Xinhua via AFP

Júliusban nemcsak Európa-szerte voltak áradások, hanem Kínában is komoly problémát okozott a heves esőzés. Henan tartományban az áradások mintegy 302 ember halálát okozták. Több mint 1 millió embert evakuálni kellett, több százezer ember pedig elvesztette az otthonát.

Csengcsou városában három nap alatt 617 milliméter csapadék hullott, majdnem annyi, mint máskor egy év alatt szokott. Az esővíz a metróalagutakat is elöntötte, ami miatt több száz ember került csapdába. Hszinhsziangban a Wei folyó átszakította a gátakat, miután a városban mindössze két óra alatt 260 mm eső esett.

photo_camera Fotó: EyePress via AFP

Az áradások összesen 17,6 milliárd dollár kárt okoztak. Ahogy a bolygó melegszik, Kína annál több hasonló felhőszakadásra számíthat. Egy tanulmány már 2016-ban azt állapította meg, hogy az egész világon Kínában a legmagasabb az áradások kockázata, ami csak tovább fog romlani a klímaváltozás miatt.

Kína a legnagyobb károsanyag-kibocsátó ország, de Hszi Csin-ping elnök 2060 zéró kibocsátást ígért.

5. Áradások a kanadai Brit Kolumbiában - 7,6 milliárd dollár

photo_camera Fotó: JUSTIN SULLIVAN/Getty Images via AFP

Novemberben Kanadában is rekordot döntött az esőzés, aminek köszönhetően több ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, miközben Vancouvert az áradások teljesen elvágták Kanada többi részétől. A helyzet három nap után annyira súlyossá vált, hogy november 17-én Brit Kolumbia kormányzója vészhelyzetet rendelt el. Merrit városában a korábbi esőzési rekord háromszorosa hullott le, ami miatt a város mind a 7000 lakosát evakuálni kellett.

photo_camera Fotó: JUSTIN SULLIVAN/Getty Images via AFP

A katasztrófában legalább 4 ember meghalt, az infrastrukturális károkat pedig 7,6 milliárd dollárra becsülik.

Az ilyen intenzív esőzések a globális felmelegedés egyik legszembetűnőbb bizonyítékai. A felmelegedés miatt a légkör egyre több vízgőzt képes megtartani, ami lehullva erősebb záporokat eredményez.

Kanada az üvegházhatású gázok 2,6 százalékáért felel, ezzel pedig bekerült a tíz legszennyezőbb ország közé, és ezen annyira nem is sietnek változtatni.

6. Hidegfront Franciaországban - 5,6 milliárd dollár

photo_camera Fotó: LEO PIERRE/Hans Lucas via AFP

Franciaországban a meleg tél, majd az azt követő tavaszi hidegfront komoly károkat okozott a mezőgazdaságban, leginkább a szőlőültetvényeken. Julien Denormandie francia agrárminiszter a 21. század legsúlyosabb mezőgazdasági katasztrófájának ítélte a fagy által okozott károkat.

Rhône régióban a becslések szerint a farmerek szőlőterméseinek 80 százalékát elvitte a fagy. Burgundyban a termés 50 százalékát. A becslések szerint a hideg áprilisi időjárás 5,6 milliárd dollárnyi kárt csinált.

photo_camera Fotó: FREDERIC PETRY/Hans Lucas via AFP

A World Weather Attribution által végzett tanulmány megállapította, hogy a klímaváltozás körülbelül 60 százalékkal növelte az ilyen típusú káros hidegfrontok valószínűségét.

Franciaország felelős az előállított üvegházhatású gázok körülbelül 2,28 százalékáért. Az ország ígéretet tett arra, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkenti a kibocsátást az 1990-es szinthez képest, a klímaaktivisták szerint azonban a kormány nem tesz eleget.

7. A Yaas ciklon - 3 milliárd dollár

photo_camera Fotó: DEBAJYOTI CHAKRABORTY/NurPhoto via AFP

Májusban a trópusi Yaas névre keresztelt ciklon sújtotta Bangladest és Indiát, ami miatt több ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, 19-en pedig életüket vesztették. A heves esőzés miatt több alacsonyan fekvő területet elárasztott a víz, miközben 140 kilométer/órás széllökéseket mértek.

photo_camera Fotó: ZAKIR HOSSAIN CHOWDHURY/NurPhoto via AFP

A gazdasági károk becsült értéke 3 milliárd dollár, az alacsonyan fekvő területekről pedig 1,2 millió embert kellett kitelepíteni. Odisha tartományban körülbelül 10 ezer falu rongálódott meg.

Az Indiai-óceán északi részén egyre több ciklon alakul ki a globális felmelegedés miatt, miközben a tengerszint 21-24 centiméterrel emelkedett az ipari forradalom idejéhez képest.

8. Áradások Ausztráliában - 2,1 milliárd dollár

photo_camera Fotó: SAEED KHAN/AFP

Márciusban Kelet-Ausztráliát is heves esőzés és áradás sújtotta, amiben két ember életét is vesztette. New South West régiójából körülbelül 18 ezer embert kellett evakuálni, a károk értéke pedig 2,1 milliárd dollárra rúgott.

Egy tanulmány szerint ha nem csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, a jövőben 80 százalékkal nő meg az esélye a hasonló esőzéseknek és áradásoknak.

photo_camera Fotó: SAEED KHAN/AFP

A párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célokhoz képest Ausztrália célja nagyon elégtelenek. Energiaágazata továbbra is nagymértékben támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokra, és az ország villamosenergia-termelésének 54 százaléka széntüzelésű erőművekből származik. Emellett Ausztrália a világ legnagyobb szén- és gázexportőre.

9. In-fa tájfun - 2 milliárd dollár

photo_camera Az In-Fa tájfun, amikor még Tajvan partjaihoz közelített július 23-án. Illusztráció: Sam Yeh/AFP

A júliusban kialakult In-fa tájfun Ázsia több országát is sújtotta: Japánt, Kínát és a Fülöp-szigeteket. A ciklon kettes erősségű volt, 176 kilométer/órás széllökésekkel és óriási mennyiségű esővel. A kínai Zoushan városában egyetlen nap alatt 612 milliméter eső esett.

A tájfun miatt több ezer ember hagyta el az otthonát, Sanghajban pedig le kellett zárni a repülőteret és a tömegközlekedést, Manilában 20 ezer embert evakuáltak. A tájfunnak 6 áldozata volt, és 2 milliárd dollárnyi kárt okozott.

photo_camera Fotó: STR/AFP

Japán és Kína a legnagyobb kibocsátó nemzetek közé tartoznak, és bár a Fülöp-szigetek csekély mértékben járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, a hasonló ciklonoknak ők vannak a leginkább kitéve.

10. A Tauktae ciklon - 1,5 milliárd dollár

photo_camera Fotó: ARUNCHANDRA BOSE/AFP

Májusban egy újabb ciklon, a Tauktae érkezett az Arab-tenger felől nyugat-Indiába, de szintén érintette a Maldív-szigeteket és Srí Lankát. Az esőzésben és áradásokban legalább 198 ember vesztette életét, akik közül 71-en egy indiai uszályon haltak meg, amely elsüllyedt Mumbai partjainál. Gujarat államában 200 ezer embert kellett evakuálni, a ciklon pedig összesen 1,5 milliárd dollárnyi kárt okozott.

photo_camera Fotó: PUNIT PARANJPE/AFP

India jelenleg az üvegházhatású gázok harmadik legnagyobb kibocsátója a világon, és a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célok nem is elegendők ahhoz, hogy ez drasztikusan csökkenjen a közeljövőben.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt