"Bár vannak, akik vitatnák elsőbbségét a zöld gyíkkal szemben, a homoki gyík talán a legszebb egzotikus színezetű gyíkfajunk" - vallotta meg elfogultságát az év hüllője verseny idei győztesével szemben közleményében Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője azután, hogy a szervezet Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya "Magyarország egyik legkevésbé közismert gyíkját", a nagy magyar pusztában előforduló homoki gyíkot hozta ki az idén második alkalommal megtartott Év hüllője/Év kétéltűje verseny győzteseként.

A homoki gyík fő elterjedési területe a Balkán-félsziget és a Fekete-tenger partvidéke, a magyarországi populációk elszigetelődtek a fő elterjedési területtől. A Pesti-síkságtól kezdve a Duna-Tisza közének szinte minden homokhátán megtalálható, ahol természetes gyepek fennmaradtak. Legészakibb előfordulása a bátorligeti legelő a Nyírségben. A Dunától nyugatra egyedül a Pákozd melletti rétekről jegyezték fel, de a populáció fennmaradását évtizedek óta nem sikerül igazolni.

A homoki gyík nappal aktív, jól bírja a meleget, még a legforróbb nyári napokon is csak ritkán húzódik árnyékba. Apró gerinctelenekkel táplálkozik, amelyeket portyázva keres. Amikor nem aktív, földalatti üregekbe húzódik vissza. Az október végén kezdődő téli hibernációból március elején-közepén jön elő, a párzás áprilisban kezdődik. A nőstények 2-6 tojást raknak fűcsomók, zsombékok alá. A rendkívül apró termetű fiatalok július végétől kelnek ki.