Marco Rubio befolyásos republikánus szenátor közleményben fenyegette meg az Intelt, a világ egyik legnagyobb számítógépes vállalatát, hogy leállíthatják a cég állami támogatásait, amiért a vállalat szégyenteljes módon kért elnézést Kínától.
A botrány még decemberben tört ki, amikor kiderült, hogy az Intel a beszállítóinak írt éves üzenetében közölte, száműzni tervezi ellátási láncából a Hszincsiang tartományhoz kötődő termékeket, munkaerőt és szolgáltatásokat, ezért arra kérték a beszállítókat, hogy legyenek erre figyelemmel. A tartomány egyre több nyugati cég feketelistáján szerepel, mivel a kínai hatóságok évek óta súlyosan megsértik az ott élő ujgurok alapvető jogait, többek között munka- és átnevelőtáborokat tartva fenn.
Az Intel beszállítóknak írt bejelentése hatalmas felháborodást váltott ki Kínában, mire az amerikai vállalat közzétett egy bocsánatkérő levelet, melyben közölték, hogy csak az amerikai jogszabályokat tartják be, és a döntés nem jelent részükről állásfoglalást a tartománnyal kapcsolatban.
A kínai felháborodás hatására az Intel nemcsak a bocsánatkérést tette közzé, de honlapjáról eltüntetett mindent, ami Hszincsiangra utalt. Akkor a vállalat kommunikációjáért felelős egyik vezető, William Moss azzal magyarázta a lépést a Verge-nek, hogy tekintettel az érdekelt felek aggályaira, valóban módosították néhány helyen a megfogalmazást, „hogy az általános gyakorlatukkal összhangban lévő, széles körben és globálisan alkalmazható elvekre és politikákra" összpontosíthassanak, bármit is jelentsen ez.
Erre válaszul adott ki közleményt Rubio hétfőn, melyben az ismerten keményvonalas, jobboldali politikus azt írta, hogy az Intel gyávasága a Kínától való gazdasági függés egy újabb kiszámítható következménye. Rubio szerint a megalázó bocsánatkérések és öncenzúra helyett a vállalatoknak olyan országokba kellene áthelyezniük ellátási láncukat, amelyek nem alkalmaznak rabszolgamunkát vagy nem követnek el népirtást. Szerinte ha az olyan vállalatok, mint az Intel, továbbra is figyelmen kívül hagyják az amerikai jogszabályokat, csak azért, hogy a Kínai Kommunista Párt kedvére tegyenek, akkor a CHIPS-törvény alapján nem lenne szabad semmilyen támogatásra jogosultnak lenniük.
A CHIPS-törvényt az amerikai kormány a globális szinten problémát jelentő mikrochip-hiány miatt is hívta volna életre, és 52 milliárd dollárt különítettek el az amerikai fejlesztésekre, tervezésre és gyártásra. Ugyanakkor hiába övezte kétpárti támogatás az ötletet, a törvényjavaslat elfogadása jelenleg megakadt a Kongresszusban, úgyhogy a Verge szerint Rubio fenyegetése is egyelőre csak feltételes módban értendő.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.