Sorban állnak fel a tudósok, miután Kásler az utolsó pillanatban menesztette a kurátorokat, és a Pozsonyi csata című rajzfilm „szakértőjét” nevezte ki az év történelmi kiállításának élére

január 11., kedd 7:08
34

Karácsony előtt pár nappal emailben tudták meg a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című nagyszabású, nemzetközi együttműködésben készülő kiállításhoz tartozó tanulmányokon dolgozók történészek és régészek, hogy az Emmi teljesen lecserélte a kiállítás szakmai vezetését.

A Válasz Online cikke szerint a három hónapon belül nyíló kiállítás anyaga ekkor már 90 százalékban kész volt, ám a minisztérium váratlanul a Magyarságkutató Intézetet nevezte ki a projekt élére. December 23-án pedig Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója írt az érintett régészeknek és történészeknek, hogy átvette a katalógus szerkesztését, ami„az új fenntartói iránymutatások figyelembevételével” folytatódik.

Mint a lap írja, január elejére vált sokak számára világossá, hogy az új csapat szerkezeti és tartalmi változásokat is tervez a katalógusban, és lesznek témák, amiket teljesen kihagynának.

A minisztériumi közbelépés miatt sorra léptek vissza kutatók: a Válasz úgy tudja, hogy az új tartalomjegyzékben már vagy témájának kihúzása vagy önkéntes visszamondás miatt, de nem fog szerepelni Biczó Piroska, Feld István, Haramza Márk, Langó Péter, Szőke Béla Miklós, Végh András és Wolf Mária régész, Földváry Miklós vallástörténész, Madas Edit irodalomtörténész, Rácz György és Spekner Enikő levéltáros, Szovák Kornél történész-filológus, Thoroczkay Gábor és Szende Katalin történész és Szakács Béla Zsolt művészettörténész.

Az eredetileg felkért kutatók azóta sem tudták meg, hogy kik lesznek „az új fenntartói iránymutatások figyelembevételével” bekerülő szerzők, vagy hogyan változik a tematika. A lap ugyanakkor úgy értesült, hogy Makoldi Miklósék

a kész kiállításkatalógusból teljesen kihúzták a honfoglalás idején helyben talált népességről szóló részt (szlávok, Karoling-kori népesség), illetve az Árpád-korban Magyarországra költözött idegen népcsoportoknak (muszlimok, zsidók, a kései nomádok) szentelt tanulmányt.

Új szerzőként került be viszont a Magyarságkutató Archeogenetikai Kutatóközpontjának két munkatársa, Török Tibor és Neparáczki Endre, akik az elmúlt években a hun-magyar rokonság genetikai bizonyításán tevékenykedtek, illetve részben az ő nevükhöz fűződött az „Árpád-házi gén” azonosítása 2020-ban.

„Elfogadhatatlan, ami történt. Régóta vagyok a pályán, de még csak hasonló eljárást sem láttam soha, sem itthon, sem külföldön” – mondta a lapnak Révész László régész, muzeológus, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti tanszékének vezetője.

Azt senki sem vitatta, hogy a fenntartónak joga van javaslatokat tenni vagy kéréseket megfogalmazni, de ennek utolsó reális alkalma a koncepcióalkotás időszaka, és a minisztérium 2017-ben fogadta el a kiállítás szakmai tervét. „Három hónappal a megnyitó előtt kívülről személyi és tartalmi kérdésekbe belenyúlni szakmailag teljesen vállalhatatlan” – mondta erről Révész.

A kiállítás amúgy jelentősnek ígérkezik, a 2022-es Aranybulla-emlékév kiemelt eseménye, a szentpétervári Ermitázsból, az oxfordi könyvtárból és a Vatikánból is érkeznek hozzá tárgyak. A kormány 506 millió forintot biztosított a kiállításra, ami egyben a Szent István Király Múzeum számára 5,3 milliárd forintból felújított és részben átalakított székesfehérvári egykori ciszterci rendházépület debütálása is lesz.

A cikk felidézi, hogy egy 2017-es kormányhatározat még a Magyar Nemzeti Múzeum szakmai körébe utalta a kiállítás megszervezését, közben társult be a székesfehérvári Szent István Múzeum, majd idővel a 2019 elején elindult Magyarságkutató Intézet, amely eddig elvben főleg a marketinges és kommunikációs feladatokért felelt. Decemberben azonban Kásler Miklós leváltotta a projekt éléről a Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának szakembereit, Ritoók Ágnes, Simonyi Erika és Kiss Etele kurátorokat, és a lényegében kész munkát átadta a Magyarságkutatónak. Ezzel kapcsolatban Thoroczkay Gábor, az ELTE Középkori Történeti Tanszék docense a tudomány einstandolásáróé beszélt. Szerinte a minisztériumi beavatkozás, a kurátorok indoklás nélküli menesztése és a katalógus átszerkesztése „még a mai viszonyok között is szokatlanul durva lépés”,

„Óriási értéke volt a katalógus szerzőcsapatának, hogy a régészettől az irodalomtörténetig az összes releváns tudományág megjelent benne a lehető legjobb színvonalon. Ez most elveszett, és nem tudni, mi jön helyette. A saját tanulmányom közlési engedélyét mindenesetre visszavontam, természetesen az érte járó honoráriumot is vissza fogom fizetni” – mondta el a Válasznak Thoroczkay Gábor.

A cikk kiemeli, hogy az új kurátornak, Makoldi Miklósnak nincs tudományos fokozata, egyetemi és be nem fejezett doktori évei alatt az önéletrajza szerint főként avar lovastemetkezésekkel foglalkozott. Emellett szakértője volt a történelmietlen és köznevetség tárgyává váló A pozsonyi csata című rajzfilmnek.

A lap úgy tudja, hogy azóta sem közölték az érintett tudósokkal, hogy miért menesztette őket a minisztérium. A tárgykölcsönzés jól állt, kész volt a kiállítási forgatókönyv, a katalógus magyar tanulmányai és az angol fordítások tördelésre vártak, a tervekben szereplő március közepi megnyitó tartható volt.

A Válasz feltételezése szerint ideológiai okok állhattak a beavatkozás mögött: a Magyarságkutató Intézet gyakorlatilag Kásler házi intézete, a cél pedig sokszor a hun-magyar prekoncepciók igazolása. És A Királyok és szentek kiállítás, valamint a katalógusban szereplő szakértők munkái jó eséllyel nem voltak összhangban ezzel az iránnyal.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt