“Ez az eddigi legerősebb bizonyíték arra nézve, hogy a sclerosis multiplexet az Epstein–Barr-vírus okozhatja” – írja a Scientific American a Science című folyóiratban publikált tanulmányról, aminek különlegességét az adja, hogy 10 millió amerikai katona adatainak és vérmintáinak elemzése alapján készült.

Régóta felmerült, hogy a világ egyik “legkommerszebb” vírusának, az Epstein–Barrnak köze lehet a rettegett SM-hez, de az összefüggés bizonyítását rettentően megnehezítette az a tény, hogy a világon minden 10 emberből 9 hordozza a kórokozót. (Miközben bármilyen tüneteket csak töredékük mutat egész életében.) Az egzotikusnak hangzó Epstein–Barr a herpeszhez hasonlító vírus, ez okozza a csókbetegség néven is ismert, magas lázzal és torokfájással járó mononukleózist.

Amiatt, hogy ilyen sok ember fertőzött, az SM-összefüggést igazolni akaró tudósoknak óriási mintákra van szükségük, hogy meg tudják vizsgálni, hogy a vírussal meg nem fertőzöttek tényleg kisebb eséllyel lesznek-e szklerózisosok. A friss kutatáshoz egészen kivételes mintát találtak, az amerikai hadsereg összes tagjától ugyanis rendszeresen vesznek vérmintákat a bevonulásuk napjától kezdve, amiket meg is őriznek. A kutatók így 10 millió ember kivételes részletességgel dokumentált, utólag is tesztelhető adataiból, illetve vérmintáiból dolgoztak.

Az egyenruhát felvevő újoncoktól nyitásként azonnal vesznek vérmintát. Ezek alapján a 10 millió vizsgált katonának a bevonuláskor mindössze 5 százaléka nem volt fertőzött az Epstein–Barr-vírussal. A magyarországnyi emberből 955-en kapták el az SM-et, átlagosan nagyjából 10 évvel az első vérvételük után. De közülük mindössze egyetlenegy katona volt, aki az SM-diagnózisa megállapításakor nem volt megfertőzve a vírussal. További 34 olyan akadt ugyanakkor, aki a bevonulásakor még nem volt fertőzött, de az SM-diagnózisa előtt megfertőződött.

Az új tanulmány szerzői szerint az összefüggés ismeretében – és hatékony Epstein–Barr elleni vakcina birtokában – jó eséllyel megelőzhető lesz a jelenleg gyógyíthatatlan kór, sőt az egyik szerző arról is nyilatkozott, hogy a már megbetegedettek kezelése is hatékonyabbá válhat.

Az amerikai Moderna gyógyszergyár néhány napja jelentette be, hogy az emberkísérletes fázisba lépett az E–B-vírus ellen kifejlesztette mRNS-vakcinája.

“Addig nem lehetünk biztosak abban, hogy a sclerosis multiplexet az Epstein–Barr okozza, amíg nem tudjuk, hogy a megfertőződés megakadályozása hogyan befolyásolja a sclerosis előfordulási gyakoriságát” – figyelmeztetett Claire Walton, a brit MS Társaság tagja a Scientific Americannek nyilatkozva.

Arra a tudományos lap is felhívta a figyelmet: még nem világos, a vírussal fertőzötteknek miért csak ilyen parányi töredéke kapja el az SM-et. A vizsgált amerikai katonák esetében 10 ezer fertőzöttből 1-nél is kevesebb ember lett végül sclerosisos. Walton szerint a víruson kívül még kell egy vagy több egyéb SM-kiváltó faktornak is léteznie.

A friss tanulmány egyik szerzője, Alberto Ascherio, a Harvard egyetem kutatója erre azzal reagált: általában az a jellemző, hogy a vírusfertőzötteknek csak kis része szenved a legsúlyosabb tünetektől. A poliovírustól megbetegedőknek például csak 1 százaléknál alakul ki a járványos gyermekbénulás, és a koronavírus fertőzöttjeinek is csak kis része kerül kórházba. Ascherio szerint ennek a jelenségnek genetikai okai is lehetnek.