• Más vírusok ellen bevált oltási stratégiák nem feltétlenül alkalmazhatóak a koronavírus esetében, a megfelelő oltási módszer csak a gyakorlatban derül ki.
• A tudomány elsődleges célja járványhelyzetben a hatékony védekezés biztosítása, ami meg is történt. Csodákat ne várjunk.
• Az oltás önmagában nem elég, a védekezésnek más járványellenes intézkedéseket is alkalmaznia kell.
• Senkiből sem lesz ementáli sajt, mondja Balkányi László, aki az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnál dolgozott.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy hamarosan elérhetővé teszik a negyedik oltást, melyet orvosi konzultáció után bárki beadathat magának. Orbán Viktor korábbi kijelentéseiből úgy tűnik, ő még a harmadik hatékonyságában bízik (bár eleinte arra is csak annyit mondott, hogy jobb, ha van, mintha nincs). A 4. oltással kapcsolatban eddig kissé szkeptikusan csak annyit mondott, hogy nem szeretné, ha az emberek úgy néznének ki, mint az ementáli sajt. A bizonytalan hangok azt kérdezik, miért szükséges ennyi oltás, hiszen más betegségek esetében ez nem jellemző, és egyébként is, azt az ígéretet kaptuk, hogy a vakcinák a járvány végét jelentik.

Orbán Viktor az oltási program kezdetén következetesen azzal próbálta "oltakozásra" ösztönözni a lakosságot, hogy azt mondta, a vakcinák véget vetnek a járványnak, ezzel lehet "megölni" a vírust. Emiatt hamis elvárás alakult ki az oltóanyagokkal szemben: gyors, kézzel fogható, látványos eredményeket vártunk, pedig a tudomány nem így működik. Orbán magyarázatával szemben sok más ország kormánya inkább azt mondta: az oltás elsődleges célja a súlyos megbetegedés rizikójának csökkentése, így az egészségügy leterheltségének enyhítése.

A kormány 5,5 millió beoltottnál a korlátozások nagy részét eltörölte, ilyen volt a kötelező maszkviselés vagy a védettségi igazolványhoz kötött belépés is bizonyos helyekre. Rusvai Miklós víruskutató 2021 márciusában azt nyilatkozta, hogy a magyar lakosság viszonylag magas átoltottsága arra ad reményt, hogy elkerülhetjük a negyedik hullámot, ami végül nem jött be, hiszen már az ötödiket tapossuk. Az ilyen, tudományosan nem feltétlenül megalapozott lépések és kijelentések hamis biztonságérzetet alakítottak ki a lakosságban, elkezdtük kizárólag a vakcinákra bízni az életünket, és háttérbe szorultak az egyéb járványellenes intézkedések. Emellett sokkal érzékenyebbé váltunk mindenre, ami a vakcinák hatékonyságát megkérdőjelezheti, mint például az egymást követő járványhullámok, az újonnan regisztrált fertőzöttek magas száma, vagy akár a halálozási adatok.

Éppen emiatt a vakcinákba vetett bizalom csökkenni látszik, hiszen annak ellenére, hogy magas lakosságarányos átoltottság mellett az oltottak jelentős része már a harmadik adagot is felvette, a járvány még mindig tart, sőt, újabb variánsokkal kell szembenéznünk.

A negyedik oltás szükségességéről, a kormány kommunikációjáról és az elhanyagolt óvintézkedésekről dr. Balkányi László belgyógyásszal beszélgettünk, aki korábban az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnál (ECDC) dolgozott.