Kedden újra bíróság elé állhat Anders Breivik, a norvég szélsőjobboldali terrorista, aki 2011. július 22-én 77 embert, köztük több kamaszt mészárolt le Osloban és a közeli Utøya szigetén. Breivik ugyanis azt állítja, már nem jelent veszélyt a társadalomra, és a szabadon engedését kérvényezi.

A náci terrorista 21 év börtönbüntetést kapott, ami a maximálisan adható büntetés Norvégiában. Ennek ellenére lehet, hogy egész életében börtönben marad, mert az ítéletében van egy kitétel, hogy ha 21 év után is veszélyesnek bizonyul a társadalomra, akkor korlátlan időre meghosszabbíthatják a büntetését. Viszont ezt csak azzal a kikötéssel tehette meg a bíróság, hogy 10 év után megadja annak lehetőségét, hogy az elítélt kérvényezhesse a szabadon engedését.

Randi Rosenqvist, a Breiviket korábban is vizsgáló pszichiáter szerint kevés esélye van, hogy meg tudja majd győzni a bíróságot arról, hogy már nem jelent veszélyt a társadalomra, az elmúlt 10 évben ugyanis egyáltalán nem mutatott semmi megbánást azért, hogy felrobbantott egy autót egy osloi kormányépület előtt, majd 69 embert lőtt agyon a Munkáspárt ifjúsági tagozatának nyári táborában. Breivik a tíz évvel ezelőtti büntetőpere alatt is büszkén, nem megbánással beszélt a gyilkosságairól, 2016-ban pedig, amikor azért volt bíróságon, mert állítása szerint a norvég börtönben korlátozták az emberi jogait, náci karlendítéssel hergelte a közönséget. Rosenqvist többször is megvizsgálta azóta Breiviket, és azt mondja, nem tapasztalt semmilyen változást a viselkedésében.

A terrorista ügyvédje, Øystein Storrvik szerint viszont a norvég törvények egy szóval sem írják, hogy a szabadlábra helyezéshez egy elítéltnek megbánást kell tanúsítania, az, hogy valaki veszélyt jelent-e még a társadalomra, vagy sem, pusztán jogi kérdés. Breiviknek pedig joga van ezt kérvényezni. Az ügyvéd azt is megerősítette, hogy a neonáci Északi Ellenállási Mozgalom egyik vezetőjét, a svéd Pär Öberget fogják beidézni tanúnak.

Az áldozatok családtagjai attól tartanak, hogy Breivik valójában nem számít arra, hogy szabadulhat a börtönből, és csak arra akarja majd felhasználni a tárgyalást, hogy ismét felhívja a média figyelmét magára és szélsőséges, gyilkos nézeteire. Ez pedig más szélsőségeseket hasonló szörnyűségek elkövetésére inspirálhat. Lisbeth Kristine Røyneland, a 2011-es terrortámadás túlélőit és az áldozatok családját segítő szervezet vezetője szerint például a 2019-es új-zélandi szélsőjobboldali terrortámadás is arra inspirált egy szélsőséges norvég fiatalt, hogy meggyilkolja a mostohatestvérét és megpróbáljon terrorakciót elkövetni egy mecsetben. Røyneland szerint komoly a kockázat, hogy Breivik újabb tárgyalásának is hasonló hatása lehet. (AP)