"Kétmillió magyar él penészes, vizes falak közt" - idézte fel keddi online sajtótájékoztatóján Hiszékeny Dezső és Szabó Sándor, az MSZP két parlamenti képviselője az Európai Unió hivatalának hétfőn kiadott jelentését, ezzel is érzékeltetve témájuk, a lakhatási válság mértékét. Az unió hivatalának jelentése szerint Magyarországon kimagasló a lakhatási szegénység, hárommillió embert érint.

Szabó szerint további probléma a lakhatási egyenlőtlenség is, amiért a kormány elsősorban a felső középosztály és a leggazdagabb ingatlanszerzését támogató otthonteremtési politikáját is hibáztatta. Azzal, hogy újabb és újabb támogatott hitelprogramokkal pénzt zúdítanak a piacra, a 2010-20 közti évtizedben kilencven százalékkal nőttek az árak, és ezt követték a lakbérek is.

„Ezen a helyzeten az sem segít, hogy a 18 és 34 év közötti fiatalok hatvan százaléka otthon kell, hogy lakjon a szüleivel, hiszen nem tudja mind felvenni a CSOK-ot.” – mondta Szabó.

A kormány otthonteremtési politikájával szemben azt a bérlakásépítési mintaprogramot hozta fel, amit képviselőtársa, Hiszékeny Dezső választókerületében, a 13. kerületben valósítottak meg, és amihez hasonlót Szabó körzetében, Szegeden is indítottak. Ezt Szabó maga mögé mutatva szemléltetni is tudta, a sajtótájékoztatót egy olyan, ötven lakásos társasház előtt tartották, amit 2005-ben épített a szegedi önkormányzat háromszáz milliós állami támogatással, 450 millió forintból. „A lakhatási szegénység felszámolására mi egy szociális alapokon nyugvó, tulajdonképpen mindenki számára hozzáférhető otthontámogatási bérlakásrendszert szeretnénk létrehozni" - mondta.

Állami támogatással bérlakásépítési programot indítanának, de legalább ilyen fontos volna a már meglévő, állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások felújítása. Ilyen program is zajlik Szegeden, és az ezekben felújított lakásokat a piaci ár negyedéért-ötödéért adhatják ki - Szabó egy 53 négyzetméteres bérlakással példálózott, melynek bérleti díja piaci alapon még Szegeden is 80-100 ezer forint, az önkormányzati program részeként felújított lakásokat viszont pályázati alapon nem egészen húszezer forintért lehet bérelni.

„Tehát jól látszik, ha van szándék, és van akarat, forrás, akkor igenis lehet tenni a lakhatási szegénység felszámolásáért.” – mondta Szabó.

Hiszékeny is háztáji példákat hozott fel választókerületéből, a 13. kerületből. Az eredmények közt felsorolta, hogy az elmúlt években 667 bérlakás épült, és hogy 2014 óta az új bérházak már passzív házak, működtetésükhöz kevés energia kell, ami nem csupán környezetvédelmi szempontból, hanem a fenntartási költségek miatt a bennük élőknek is hasznos. „Szerintem ez az igazi rezsicsökkentés, amikor kevesebb energiát tudunk felhasználni” - mondta.

A cikk megírásában közreműködött Tárkányi Flóra.