Rendszeresen ülésező miniszteri tanácson fogják áttekinteni a jövőben a schengeni övezet ügyeit. Az ötlet a francia uniós elnökségtől érkezett, és csütörtökön bólintottak rá a schengeni tagállamok képviselői lille-i gyűlésükön. A cél, hogy erősítsék a térség politikai irányítását, hasonlóan, ahogy az eurózónában teszik.

Emmanuel Macron francia elnök korábban is beszélt arról, hogy szeretne új lendületet adni a szabad mozgáshoz való jognak, ami a schengeni övezet egyik alapja, és súlyos csorbát szenvedett a járvány miatt. A Schengen-tanács első ülését március 3-án, az igazságügyi és belügyminiszterek következő találkozóján fogják megtartani.

A franciák az uniós menekültügyi rendszert is megreformálnák. Tarthatatlannak látják a mostani rendszert, ami arra épül, hogy a menedékkérőknek az első uniós országban kell benyújtaniuk a kérelmüket, így aránytalan teher hárul egyes tagállamokra, különösen Görögországra, Olaszországra, Spanyolországra és Máltára.

Macron szeretne létrehozni egyfajta szolidaritási mechanizmust, ami súlyos határválság idején lépne életbe. Szerdán arról beszélt, az új rendszer lehetővé tenné, hogy ha kell, gyorsan mozgósítsák az erőforrásokat egyik országból a másikba, kiegészítve a Frontexszel, vagyis az uniós határvédelemmel. Ez a szolidaritási mechanizmus szintén összekapcsolódna a Schengen-tanáccsal.

A francia elképzelés szerint a többi ország azzal is levehetné a terhet a migráció által különösen érintett tagállamok válláról, hogy maguk is több embert fogadnának be, vagy anyagi támogatást nyújtanának. A francia belügyminiszter elismerte, nehéz tárgyalások elé néznek ezzel kapcsolatban. (Reuters, France24, Deutsche Welle)