Ujgur szimbólumokkal díszített sílécen állt rajthoz egy török síugró Pekingben
Jelenleg a pekingi téli olimpián a legtöbb szó egy török síugróról, Fatih Ardáról esik.
Ardából a Twitteren és más közösségi oldalakon az ujgur függetlenségi mozgalom egyik hőse lett, miután vasárnap világoskék színű, fehér félholddal és csillaggal dekorált síléccel állt rajthoz. Ez a kombináció megegyezik a kelet-turkesztáni függetlenségi mozgalom zászlajával.
A dolog azért nem teljesen egyértelmű, mert a félhold és a csillag motívuma a török nemzeti lobogón is szerepel, csak éppen vörös alapon. Ezért valójában a közvélemény is inkább csak találgatja, hogy Arda politikai véleményt nyilvánított-e a Pekingben. A versenyző ráadásul maga sem akart rendet vágni ebben a kérdésben.
A Reuters kérdésére Arda megtagadta a válaszadást. Azt mondta, hogy török színekben versenyez, csak arról tud nyilatkozni: „Sportoló vagyok, csak a munkámat végzem. A többi dolog nem érdekel, az nem az én dolgom. Nem akarok ezekre a kérdésekre válaszolni.”
Nem csak politikai jelentősége van a kérdésnek, amit Ardának szegeztek, hanem versenyjogi is, ugyanis az olimpián szigorúan tilos bármilyen politikai szimbólum viselése. A török csapat később tagadta, hogy szándékos szabályszegést követett volna el, a török olimpiai bizottság pedig közleményt adott ki arról, hogy Arda szerelése határozottan nem politikai nyilatkozat volt. A török sportolók a továbbiakban az olimpiai bizottság emblémáját viselik majd a léceiken és szerelésükön.
A közösségi médiában mindenesetre tömegek vannak meggyőződve arról, hogy Arda az ujgur függetlenségi mozgalom melletti szolidaritását fejezte ki, és hősként éltetik a sportolót.
Pénteken a kínai muzulmán ujgur közösség több száz tagja tüntetett Isztambulban, és a pekingi játékok bojkottjára szólították fel a résztvevőket.
Becslések szerint mintegy 50 000 ujgur él Törökországban, ez a legnagyobb ujgur diaszpóra Közép-Ázsián kívül.
ENSZ-szakértők és jogvédő csoportok becslései szerint 2016 óta több mint egymillió, főként ujgur és más muszlim kisebbséghez tartozó embert tartanak fogva kényszermunka-táborokban Hszincsiangban. Kína tagadja a táborok létezését. (Reuters)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.