Olvasónk, Dani, kutyasétáltatás közben már többször is találkozott a multikulturális Budapest új dél-amerikai lakójával, egy, a Dunában lakó nutriával, akiről ezt a remek videót küldte nekünk:
Ez nagyon jót tesz a budapesti városmarketingnek, mert a prágai belvárosi nutriapopulációról már egymillió poszt készült.
A nutria az avatatlan szemlélőnek akár hódnak is tűnhetne, ha egy avatatlan szemlélőnek halvány fingja is lenne arról, hogy néz ki egy hód. A nutria első blikkre ettől függetlenül majdnem pont ugyanolyan. Bár kisebb a hódnál, ez úszás közben nem látszik. És a farka sem minden szögből látszik, pedig ez segít a leginkább a megkülönböztetésünkben: a hódé közismerten lapos, lepényhalszerű bőrfarok, a nutriáé viszont klasszikus patkányfarok. Ha van időnk nézegetni, még a száját érdemes figyelni, a nutria hódéhoz hasonló méretű elülső fogai ugyanis intenzív narancssárgák.
A nutria a modern kor legeredményesebb szökevénye, legsikeresebb vendégmunkása és legjobban beilleszkedett migránsa az egész földgolyón. Ez a látványos óriásrágcsáló eredendően dél-amerikai és csak az 1700-as évek legvégén fedezték fel. Utána viszont hamar rájöttek, hogy
Így rövid időn belül az egész világon elterjedtek a háztáji nutriafarmok. Tényleg mindenütt és minden rendszerben, így a Kádár-kor Magyarországán is. Kellemes bónusz volt a nutria gusztusos, halványrózsaszín, csirkére emlékeztető húsa. De nem ez tette profi szökevénnyé, hanem a két hatalmas, borotvaéles metszőfoga. Ezeknek köszönhetően a nutria pár évtized alatt minden kontinensen elterjedt. Kiderült, hogy állja a hűvösebb klímát is, így mára a világ összes földrésze tele van nutriával.
Az sem kizárt, hogy a miénk a megengedő cseh modellel szemben radikálisan nutriaellenes német rezsimből menekült ide. A Német Vadászszövetség (DJV) adatai szerint ugyanis a 2020 áprilisa és 2021 márciusa közötti szezonban pontosan 101 108 egyedet lőttek ki, ami 57-szer több, mint 20 évvel ezelőtt.
Izgalmas kérdés, hogy miként tud elég táplálékot találni egy nutria Budapest közepén. Ez az 5-10 kilósra megnövő növényevő ugyanis naponta a testömege negyedét kitevő növényzetet kell, hogy megegyen. Budapest belső részein minimális a vízi növényzet, tele van viszont állóhajókkal, amik a konyhai hulladékukat jellemzően - és persze illegálisan - a folyóba ürítik. Ezt a forrást több állatfaj is kihasználja, ezért van annyi márna is például a fővárosi Duna-szakaszon, ez az izmos pontyféle ugyanis egyszerűen imádja az emberi moslékot.
Vagyis a nutria a budapesti Duna disznója, úgyhogy ha továbbra is szorosan alakulnak a politikai preferenciák, nem kizárt, hogy Németh Szilárd nemsokára pézsmapatkányvelős nutriapacal-receptet posztoljon, Orbán miniszterelnök pedig nutriavágáson pálinkázós videókat publikáljon a budai alsó rakpartról. Azt sajnos nem tudom, hogy Fejér megyében orjára vágják vagy lógatva bontják-e a nutriát.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.